„A számviteli beszámoló közzétételéről több rendelet is szól. Az egyik ilyen rendelet szerint az elektronikus űrlapot a személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Itt szó sincs arról, hogy a beküldőnek a cég képviseleti jogával rendelkező személynek kell lennie, de arról sincs szó, hogy cégkapu hozzáféréssel kellene rendelkeznie. Tehát a számviteli beszámoló cégkapun keresztüli ügyintézését tehát jelenleg egyetlen jogszabály se írja elő!
UPDATE: Kiderült, hogy egyesületünk kérésére késlelteti a minisztérium a „szigort”. Dávid-Damó Ágnes főosztályvezető asszony levele szerint „tekintettel arra, hogy az IM Céginformációs Szolgálata természetesen mindenben szeretné a cégeket támogatni a Cégkapu használata mellett még egy rövid átmeneti ideig biztosítani fogja a beszámolók Ügyfélkapun keresztüli megküldését is.”
Az átmeneti időszak hosszát a főosztályvezető asszony nem határozta meg.
A közzététel nem közigazgatási cselekmény, így az nem minősül kérelemnek, de a közzététel elmulasztásához súlyos adójogi és cégjogi következmények fűződnek. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el. Ezért se lenne logikus, hogy az amúgy is elképesztően sok szabály eredményeként létrejött beszámoló közzétételét hozzáférési szabályokkal akadályozzák.
A beszámolókat 2018.03.22-től azonban már csak az a KAÜ-n keresztül belépett személy teheti közzé, aki a vállalkozás cégkapumegbízottja, vagy cégkapu-ügykezelője!
A cégkapun keresztüli megküldés – azon kívül, hogy azt jogszabály nem írja elő – jelenleg azért is hibás kormányzati intézkedés, mert sajnos a „cégkapu nincs kész”. Azon kívül, hogy a cégkapu számos kényelmetlen elemet tartalmaz, nem kezeli a közös cégjegyzési jogot, az ügyvezető megszűnésekori cégkapu-törlést és ebből fakadóan hiányzik az archívum és a korábbi ügykezelők visszaemelése. Mégis, a legfontosabb hiányossága a cégkapunak az, hogy az ügykezelők szerepét nem lehet szűkíteni. Jelenleg az ügykezelő kizárólag teljes jogosultságú lehet! Miután a beszámolókat nagy számban közzétevő könyvelők általában nem vállalják a cégkapu feletti ingyenes „őrködést”, így az egyébként igencsak bonyolult ügykezelőként való felvételük is kizárt. A vállalkozások vezetői viszont – a könyvelői tapasztalatok alapján – túlnyomórészt alkalmatlanok a cégkapu kezelésére.Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és illetékes főosztályvezetője szerint a könyvelő „igazán használhatná” az ügyvezető ügyfélkapus kódjait. Az ügyfélkapu login neve és jelszava viszont személyes adat, más általi használata személyes adattal való visszaélés gyanúját veti fel, illetve jogosulatlan adatkezelés okán akár bűncselekményt is jelenthet. Az ügyvezető utólag meggondolhatja magát és a login nevét és jelszavát használó könyvelőt jelentős érdeksérelem okozásával is megvádolhatja.
Elfogadva, de nem megengedve, hogy a Cégszolgálat érvelése helyes és a beszámolót cégkapun keresztül kellett volna közzétenni, megállapítható, hogy 2018.01.01 óta jogszabálysértően működött az OBR. Ennek fényében rejtélyes, hogy hova siet a Cégszolgálat, ha az két és fél hónapig problémamentesen működött.
A megoldást az eddig közel 1,2 MdFt-os projekt részét képező Cégkapu 2.0 fogja jelenteni, amit leghamarabb 2018 májusára ígérik a NISZ Zrt. illetékes vezetői. A Cégkapu 2.0 már tudni fogja az ügykezelői jogosultságok szűkítését, amivel ki kellett volna várni a beszámolók közzétételének cégkapuhoz való kötését is.”
Forrás:
Cégkapu kell a beszámoló közzétételéhez!; Magyar Könyvelők Országos Egyesülete; 2018. március 21.
Lásd még a Napi.hu cikkét sok érdekes részlettel (Dzindzisz Sztefan, 2018. március 24.)
