„Bár a száraz kora tavasz és a csapadékos nyár nem kedvezett a mezőgazdaságnak, a legtöbb önkormányzati gazdaságban nincs ok panaszra, az időjárás csak Hajdúnánáson okozott komolyabb veszteségeket. Az viszont kiderül összeállításunkból, hogy a közfoglalkoztatás visszaszorulása miatti munkaerőhiány mindenhol fejtörést okoz.
Időben le tudták aratni a 17 hektáron termesztett búzát a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshidán, így az eső nem tett kárt a termésben. Eszes Béla polgármester lapunknak arról számolt be, hogy ebben az évben 8 hektáron napraforgót vetettek, emellett 10 hektár legelőjük, lucernásuk van.
– A búzából több mint 6 tonnát arattunk hektáronként, így nincs okunk panaszra – tette hozzá. Jánoshidán már most a jövőt tervezik, legközelebb várhatóan 17 hektár repcét vetnek, a napraforgót pedig búza váltja majd.
– Van malmunk, így a búzából lisztet őrölünk, amit eladunk, a gabona egy részét pedig az állataink eszik meg. Van egy 120 anyából álló birkaállományunk, tartunk sertéseket, és van körülbelül 40 vaddisznónk is – mondta.
A szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszatenyőn körülbelül 29 hektáron szántóföldön, egy hektáron pedig fóliában termesztenek növényeket, például paprikát, paradicsomot és uborkát. Építettek hozzá egy savanyítóüzemet, ahol a termést fel lehet dolgozni.
– Szarvasmarhákat is tartunk, amihez van egy modern tejfeldolgozó és sajtkészítő üzemünk, a tejet itt használjuk fel. Emellett sertéseink is vannak, évente 1500 állatot tudunk leadni vágóhídra, ez az ágazat megy talán a legjobban – hangsúlyozta Kazinczi István polgármester. Hozzátette: konyhát is üzemeltetnek, több mint ezer főre főznek, hat településre szállítanak ételt. Tiszatenyőn gondot okoz, hogy egyre kevesebb a munkaerő.
Hajdúnánáson szintén azon fáradoznak, hogy a közfoglalkoztatásra alapozva felépített gazdálkodást miként tudják átalakítani és versenyképessé tenni, mert az elsődleges munkaerőpiac itt is elviszi az embereket.
A rendszert megpróbálják szövetkezeti formában továbbvinni és piaci alapon működtetni.
– Amikor elkezdtük a közfoglalkoztatási programot, 14 százalék körül volt a munkanélküliség, most pedig 5-6 százalék környékén van – jegyezte Hajdúnánás polgármestere. Szólláth Tibor Zoltán elmondta: a jól felépített, ökológiai alapon működő komplett rendszer termőre fordult, ráadásul hamarosan vágóhidat adnak át, bővítik a húsfeldolgozó üzemet, közben termelői boltot nyitnak Debrecenben.
– Ami a gazdaságot illeti, az év eddig nem volt rossz, mivel biogazdálkodást folytatunk, értékesítési gondjaink nincsenek – tette hozzá. A településen egyébként őshonos állatokat tartanak – szürke marhát, bivalyt, magyar tarkát, mangalicát, racka juhot és kecskéket –, amelyeknek megtermelik a takarmányt.
A közeli Balmazújvárosban 25 hektáron gazdálkodnak, ebből 3 hektár gyümölcsös, amely ezután fordul termőre.
– Emellett 3,5 hektáron takarmánykukoricát, egy hektáron uborkát, 3-3 hektáron burgonyát és többféle paprikát, 4 hektáron vegyes zöldségféléket termesztünk, és van 4,5 hektáron lucernásunk és 2 hektár kaszálókeverékünk is. A szálas takarmányt az állatállománnyal etetjük fel, hortobágyi racka juhokat és sertéseket tartunk, emellett van háromszáz tojónk is – közölte Zsupos Attila, a helyi közfoglalkoztatás vezetője, hozzátéve: a munkaerőhiány náluk is nehézségeket okoz.
A bárányhúst az önkormányzat éttermeiben használják fel, a tojást pedig a Balmaz Tésztagyártó Szociális Szövetkezetnek értékesítik. A megtermelt zöldség egy részét eladják, egy részét saját savanyítóüzemben dolgozzák fel. Az onnan kikerülő termékek pedig részben szintén az önkormányzat éttermeibe kerülnek, részben a lakosság vásárolja meg azokat.”
Forrás:
Nem panaszkodhatnak a termésre az önkormányzati gazdaságokban; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2018. augusztus 4.
