„Rövidesen minden ítélkező szervezetnél lesz kamerával és mikrofonnal ellátott helyiség
A távmeghallgató rendszereknek köszönhetően mindegy, hogy az ország mely részén tartózkodik a sértett, a vádlott, a tanú vagy a szakértő, a bírák egyszerűen meghallgathatják őket, nem kell egyik településről a másikra utazniuk. A magyar bíróságokon eddig 72 végpontot alakítottak ki, s a cél az, hogy néhány éven belül az összes tárgyalóteremben elérhető legyen ez a megoldás.
A távmeghallgatási technológia kiépítésének célja elsősorban a bírósági eljárások időtartamának csökkentése volt. Számos esetben ugyanis az eljárások szereplői arra hivatkoznak, hogy hosszú időn át kell utazniuk egy rövid meghallgatás miatt, és távollétük problémát okoz a munkahelyükön.
– Sokszor kellett elhalasztani a tárgyalásokat és új határnapot kitűzni emiatt. Ezzel a megoldással viszont mindenki jól jár – fogalmazott lapunk kérdésére Péter Zoltán János, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elektronikus eljárások főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Szavai szerint ezzel nem csupán időt, de jelentős pénzt is megspórolhatnak az eljárás résztvevői, a hatóságoknak és az állampolgároknak is sokkal költséghatékonyabb, hiszen nem kell benzinköltséget vagy vonatjegyet előlegezniük, továbbá nem kell a munkahelyükön magyarázkodni és igazolni távollétüket. A bíróságok modernizálásakor fontos tényező volt az eljárások átláthatóságának biztosítása is. Ezek az eszközök nemcsak meghallgatásra, hanem hang- és képrögzítésre is alkalmasak, tehát a vallomástételt már automatikusan rögzítik.
– Ezentúl senki sem tud arra hivatkozni, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvbe valami nem került bele, hiszen kép- és hangfelvétel készül, amelyet az arra jogosultak utólag megtekinthetnek – hangsúlyozta Péter Zoltán János. A bíróságok mellett a büntetés-végrehajtási intézetekben, a kormányhivatalokban, a bevándorlási és állampolgársági hivatalokban is megkezdték a rendszer kiépítését, így a végpontok száma mára meghaladta a százat.
Az új technológia biztonsági szempontból is jelentős változásokat hoz. A letartóztatott vagy fogvatartott személyt ugyanis a büntetés-végrehajtási intézet egyik távmeghallgatásra alkalmas helyiségében hallgatják meg, így nem szükséges a tárgyalásra szállítani. A program lehetővé teszi a védett tanú meghallgatását is.
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy kizárólag a bíró látja a meghallgatott személyt a monitorán, ám a tárgyalóteremben ülők csak egy fekete képet látnak a képernyőn, a hang pedig automatikusan torzított. Az erről készült felvétel bizonyítékként is bekerülhet a tárgyalás anyagába, amelyet később szakértő is megvizsgálhat; hogyan viselkedett, mennyire volt életszerű a sértett története.
– A távmeghallgatási rendszer használata nagyon egyszerű, mondhatni egyetlen mozdulat és az Egri Törvényszéken találjuk magunkat, virtuálisan legalábbis – mutatta Péter Zoltán János, miközben a képernyő túloldalán megjelent az egri bíróság egyik bírája.
– Itt három olyan tárgyalóterem is van, ahol lehetőség van a távmeghallgatásra. Elsőként egy büntetés-végrehajtási bíró tesztelte a rendszert élesben. Kezdetben furcsállta, és „hiányolta” a vádlott személyes jelenlétet, de a kamerabeállításoknak hála sokkal jobban rá tudott közelíteni a fogvatartott arckifejezéseire és a reakcióira. Ami a rendszer nagy előnye, hogy valós idejű élményt ad: a kép-és hangminőség hibátlan, semmilyen késleltetést, szakadozást nem tapasztaltunk – összegezte Schmidt Péter, az Egri Törvényszék büntető kollégium vezetője a kamera túloldaláról.
A bírák úgy vélik, a távmeghallgatás nem nehezíti meg a döntéshozók dolgát. – Ez egy olyan lehetőség, amely hatékonyabbá teszi a munkámat és minden bíró munkáját – hangsúlyozta az OBH főosztályvezető-helyettese.
A jövőben további 112 végpontot hoznak majd létre, s így minden járásbíróságon, törvényszéken, ítélőtáblán lesz legalább egy olyan helyiség, amely alkalmas a kép- és hangfelvétel készítésére.”
Forrás:
Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb a bírósági távmeghallgatás; Tar Hajnalka; Magyar Idők; 2018. szeptember 14.
