„A fenntartható fejlődés is az egyik fő témája volt az idei Európai mobilitási hét keretében Budapesten megrendezett Elektromobilitási fórumnak. Ez nem véletlen, hiszen az elektromos közlekedés térnyerését annak reményében segítik a döntéshozók és a piaci szereplők, hogy kiváltja az üzemeltetés során jelentős mennyiségű káros anyagot kibocsátó fosszilisüzemanyag-alapú módokat.
A fenntartható fejlődés fogalma nagymértékben érinti a nem megújuló forrásokra támaszkodó iparágakat, így a közlekedést is. A kétnapos Elektromobilitási fórum résztvevői olyan fejlődési folyamatokról osztották meg tapasztalataikat, amelyek érintik a városokat és általában az emberek élőhelyeit, és – a definíció szerint – kielégítik azok szükségleteit anélkül, hogy csökkentenék a jövendő generációk esélyeit saját igényeik kielégítésére.
– A fenntarthatóság témakörével külön államtitkárság foglalkozik az új kormány megalakulása óta – mondta Makai Martina, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a konferencia tegnapi, második napján.
Hozzátette: noha korábban is létezett az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa, de a kormányzat horizontális témaként, környezetvédelmi köntösbe ágyazva kezelte a területet. Azonban az a cél, hogy 2030-ra Magyarország élhető és biztonságos országgá váljon, csak úgy érhető el, ha minden egyes végrehajtott intézkedés egyben fenntartható is a helyettes államtitkár szavai szerint.
Ennek érdekében már középtávon szükség van a fenntarthatósági törvény megalkotására, amely 2020-ra készülhet el. Ez év végéig pedig megjelenne egy fenntartható okosváros útikalauz, amelyben elsősorban tisztáznák, pontosan mi tekinthető okosmegoldásnak. Sok esetben ugyanis nem egyértelmű – magyarázta Makai Martina –, hogy mi tartozik inkább az innováció, az informatikai fejlesztés vagy a digitalizáció kategóriájába.
De a meghatározás önmagában nem elég, hiszen létezhetnek olyan okosmegoldások, amelyek nem fenntarthatók. Az államtitkárság célja összegyűjteni azokat a nemzetközi és magyar tapasztalatokat, amelyek beváltak, közösségi célokat szolgálnak és fenntarthatók.
Ilyen például a Központi okosmérés program (KOM) – emlékeztetett a helyettes államtitkár –, amelyet a kormányzat európai uniós támogatással öt évvel ezelőtt indított el, hogy kiderítsék: kiterjeszthető-e országos szintre a rendszer. Mára egyértelművé vált, hogy szükség van rá országosan, és azok az önkormányzatok és közműszolgáltatók, amelyek részt vettek a most záruló mintaprojektben, már ismerik a megoldás előnyeit.
Az okosmérés alkalmazása az elektromos közlekedés támogatásához is elengedhetetlen lesz hosszú távon. Az iparágban kialakuló kép szerint olyan megoldások szükségesek majd, amelyek rugalmas áramtankolási lehetőséget biztosítanak az autósoknak.
Ugyanakkor az elektromos közlekedés, az e-mobilitás pusztán állami intézkedésekkel nem bővíthető, ezért a kormány támogató feltételrendszert szeretne kiépíteni, erősítené a lakosság fogadókészségét a fejlesztések iránt – erről az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára beszélt a fórum megnyitóján. Weingartner Balázs a távirati iroda szerint hangsúlyozta, hogy az utóbbi években rengeteg fejlődést és újítást felmutató elektromobilitási iparág számos területét nem kormányzati, hanem piaci oldalon kell szabályozni.
A szaktárca ezért az e-mobilitás fejlődését segítő Jedlik Ányos-terv felülvizsgálatánál a kormányzati szabályozókat indokolt esetekben visszavonja, és a szükséges irányokba tereli azokat. A legfontosabb állami teendők közül kiemelte a töltőtelepítéseket az ország teljes átjárhatósága érdekében, valamint az elektromos autók vásárlásának támogatási rendszerét. A szakterületért felelős ITM első intézkedései között a pályázati keretet 300 millió forinttal emelte és egyszerűsítette a feltételrendszert – tette hozzá…”
Forrás:
Törvényt készítenek elő a fenntarthatóságról; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. szeptember 21.
