„Az Imperial College London sebészprofesszora, Roger Kneebone beszélt arról a BBC beszámolója szerint, hogy az elmúlt évtizedben érezhetően romlott az általa tanított orvostanhallgatók kézügyessége.
Mint mondta, nem csak őt, de kollégáit is aggasztja, hogy egy évtizeddel ezelőtt még biztosak lehettek benne, hogy az iskolát befejező hallgatók rendelkeznek bizonyos alapvető gyakorlati képességekkel, de ma már nem ez a helyzet: miközben van egy rakás diákjuk, akiknek nagyon jó pontszámaik vannak és remekül tanulnak, de a taktilis tudás területén alapvető hiányosságaik akadnak.
Ez pedig a sebészeknél komoly probléma, hiszen náluk a nagyon komoly orvosi tudás alapvető kézügyeséggel kell párosuljon.
Szakértők szerint a kézügyesség visszaszorulásáért alapvetően az életmódunk megváltozása a felelős: egyre több időt töltünk monitorok előtt, illetve mobiltelefonunkkal a kezünkben, ezek pedig csak bizonyos fajta kézmozgásoknak kedveznek, vannak izmok, melyek alig mozdulnak meg ilyenkor. A sok telefontartás kihat a kézfejünk, az ujjaink és a könyökünk működésére is.
Kneebone szerint a mai diákok érezhetően kevésbé magabiztosak és kompetensek, ha kezeik használatáról van szó. Szerinte az egyik megoldás az lehetne, ha az iskolákban nagyobb hangsúlyt fektetének a kézügyességre és a kreativitás e anyagi formáira.”
Forrás:
Egy évtized alatt rosszabb lett a sebészhallgatók kézügyessége az okostelefonok terjedése miatt; Horváth Bence; 444.hu; 2018. november 1.
Surgery students ‘losing dexterity to stitch patients’; Sean Coughlan; BBC News; 2018. október 30.
Effects of Smartphones on our Fingers, Hands and Elbows; The Orthopaedic Institute
Szerkesztői megjegyzés:
Nincs okunk kételkedni a sebészprofesszor tapasztalatában. Azonban a magyar cikk nem kis részben az újságírói (magyar és angol) „kreativitás” eredménye. A professzor annyit állított, hogy a gyerekek egy olyan világban nőnek fel, ami drámaian redukálja az átélt, megtapasztalt világot. Nagyon nagy mértékben hiányzik belőle a természetes, érzéki világ. A gyerekek egyszerűen nem tapasztalják meg érintéssel a világ sokszínűségét. Ennek következtében az erre a tapasztalatra épülő gyakorlati tudás, ami a sebészeknél alapvető fontosságú, csökevényesen létezik csak sok fiatalnál. Szó sem volt arról, hogy a telefonhasználat átalakítaná a kézmozgásokat. (Természetesen a számítógépes gépelésnek, a mobiltelefon kezelésének lehetnek orvosi következményei, de itt nem ezekről volt szó.) Mindez abból az alkalomból hangzott el, hogy megjelent egy jelentés, ami az iskolai alkotó, művészi tevékenység (amelyeket kézzel végeznek) kiterjesztését követeli.
