„A gépi műveletvégzés hosszú évtizedek óta egyre nagyobb szerepet játszik a humán tudományok működésében, immár nem pusztán adattárolás vagy szövegszerkesztés és -továbbítás céljából. E tudománytörténeti folyamatban a kutatástervezés, a hipotézisek felállítása, a kutatási eredmények előre jelzése, ezáltal a tárgytudományos elméletek és módszertanok, illetve a tudományfilozófiai alapok is a gépi feldolgozás hatása alá kerültek és kerülnek, valamilyen mértékig. Mindezzel szoros kulturális összefüggésben a humán tudományok által kutatott jelenségek, maga a gyakorlat is erősen a gépi működés függvényévé vált, a mindennapi kommunikációtól kezdve egyes művészeti ágakig. A kötetbeli kettős tematika egyik fő témája a gépi műveletvégzés szerepe a tudományos tevékenységben: mennyiben eszköz és mennyiben a kutatás alakítója a számítógép műveleti alkalmazása. A fejezetek az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, néprajztudomány és a klasszika filológia köréből tárgyalják a kérdéseket. A könyv tematikájának másik összetevője a gépi intelligencia szerepe a kreatív tevékenységben. Ebben a részben szó van a számítógépes fordításról, az emberi jellegű beszéd gépi előállításáról, művészet és gépi intelligencia kapcsolatáról a számítógépes (irodalmi) írás és a számítógépes zeneszerzés területén.”
Forrás:
A humán tudományok és a gépi intelligencia. A humán tudományok alapkérdései ; Tolcsvai Nagy Gábor (szerkesztő); Gondolat Kiadó; ISBN 9789636938703 (PDF)
A humán tudományok és a gépi intelligencia; Tolcsvai Nagy Gábor (szerkesztő); Gondolat Kiadó; ISBN 9789636938703; 2018 (nyomtatott változat)
A humán tudományok és a gépi intelligencia; MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya; 2017. november 20. (A kötet alapjául szolgáló konferencia)
