„Az uniós innovációs eredménylistája szerint az EU már az USA szintjén van, Kína azonban előzésre készül. Európán belül Magyarország is fejlődik, de ahhoz nem elég gyorsan, hogy kilépjen a sereghajtók közül.
Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé 2019-es innovációs eredménylistáit (European Innovation Scoreboard, Regional Innovation Scoreboard), amelyek ezúttal is az uniós tagállamok, az egyes régiók és a teljes EU ilyen irányú készségeit osztályozza. A negyedik alkalommal elkészített éves besorlás összesen négy kategóriába rendezi az országokat. A vezető, erős, mérsékelt és szerény innovátorok közül a legelső csoportba ezúttal négy állam (Svédország, Finnország, Dánia és Hollandia) került, a második körbe nyolcan fértek be, míg a harmadikba tizennégy, a negyedikbe pedig két országot (Bulgáriát és Romániát) soroltak.
A tavalyi indexhez képest változást jelent, hogy az Egyesült Királyság és Luxemburg az elsőből a második kalapba esett vissza, Észtország pedig már a 12. helyen áll, első ízben bekerülve az erős innovátorok közé. Magyarország az uniós innovációs listán a 23. helyet foglalja el, valamivel több mint 69 pontot szerezve a maximálisan elérhető 150-ből. A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy az uniós tagállamok átlagos teljesítménye 8,8 százalékkal javult a 2011-es eredményekhez képest, ami azt is jelenti, hogy a mezőny legnagyobb része, összesen 25 ország javított a nyolc évvel ezelőtti szintjéhez képest.
Jövünk felfelé, de nem elég gyorsan
A legnagyobb fejlődést összességében Észtország, Lettország, Litvánia, Görögország, Málta, az Egyesült Királyság és Hollandia mutatta ez első jelentést követő időszakban, míg a legnagyobb visszaesést Szlovénia és Románia esetében tapasztalták. Bár a legmagasabb értéket, majdnem 148 pontot Svédország jegyzi, az egyes részterületeken más-más éllovasokat találunk. Dánia az emberi erőforrás és a fejlesztésbarát környezet, Luxemburg az attraktív kutatási rendszerek, Franciaország a pénzügyi és támogatási feltételek, Németország a vállalati beruházások, Portugália a kkv-s innováció, Ausztria a kapcsolódási pontok, Málta a szellemi tőke, Írország pedig a foglalkoztatási és értékesítési eredmények tekintetében számít éllovasnak.Fontos, hogy a kutatás eredményei alapján az Európai Unió nem csak utolérte, de egyetlen ponttal el is hagyta az Egyesült Államokat összesített innovációs mutatóját, és vezet Kína vagy még inkább a fejlődő országok előtt. Ezzel szemben Dél-Korea, Kanada, Ausztrália vagy Japán még mindig jóval az EU előtt jár, a koreaiak például 137-es értéket állíthatnak szembe az uniós kerek 100 pontjával. A jelentés megállapítja, hogy az Unió gyorsan zárkózik Kanadához, ugyanakkor Kína például még gyorsabb ütemben jön fel, így a mostani indexben szereplő 80 pontja egyáltalán nem jelent hosszabb távra szóló lemaradást.
Az anyag kifejezetten Magyarországgal foglalkozó oldala és az ahhoz kapcsolódó elemzés kiemeli, hogy idehaza magasnak számít az állami és a magántőke-befektetések aránya a GDP-hez viszonyítva, a befektetések szerkezete azonban nem a legelőnyösebb a produktivitás szempontjából, amelynek növekedési üteme elmarad a régiós versenytársakkal szemben. Itt elsősorban a kutatási és innovációs kapacitások elégtelenségéről beszélnek, kiemelve az oktatás és a szükséges képességek megszerzésének fontosságát is, mint a jövőbeni gazdasági növekedés feltételét.
Bár Magyarország értékelése valamelyest növekedett a 2011-es indexhez képest, ez a fejlődés elmaradt az uniós átlag növekedési ütemétől. Itt is elsősorban arról írnak, hogy az ország nem halmoz fel elég szellemi tőkét, kevés a valóban innovatív vállalkozás, alacsony a kkv-k beágyazottsága a nemzetközi piacon, és különösen a kisvállalatok nagy hátrányban vannak a nemzetközi értékláncban a fejlesztések elmaradása miatt. Magyarország kutatás-fejlesztési beruházásai az uniós átlag alatt vannak, különösen a közfinanszírozású tudományos kutatások esetében tapasztalható a források elégtelensége. A friss uniós jelentés az elmúlt időszak politikai intézkedéseiről szólva azt is megállapítja, hogy a fenti kérdésekben nem segít az akadémiai és kutatási fórumokon tapasztalható bizonytalanság sem.”
Forrás:
Nem tesszük ki az ablakba az EU innovációs eredménylistáját; Bitport.hu; 2019. június 19.
Hungary (az eredménytábla adatainak Magyarországra vonatkozó kivonata, .pdf )
Country-specific recommendations 2019 – Research and Innovation analysis; European Commission, Directorate-General for Research & Innovation; 2019. június 5. (.pdf, a Magyarországra vonatkozó ajánlások a 17.oldalon vannak)
Lásd még:
Magyarország a legfrissebb uniós jelentés szerint is lemaradásban van a kutatás-fejlesztésben és innovációban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. június 18.
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramját; EUR-lex; COM/2019/517 final; 2019. június 5.
