„Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője a Mesterséges Intelligencia stratégia harmadik pillérét bemutatva a változásokat és annak következményeit is kihangsúlyozta.
Szertics Gergely szerint a harmadik pillér megosztó lehet, hiszen ennek megvalósulásakor már adatgazdaság jön létre. Ilyen például a Facebook vagy a Google. „Ezt a jelenlegi helyzetet európai szinten a GDPR próbálta meg szabályozni, amelynek az lett a mellékhatása, hogy teljesen beszűkítette az adatok használatát. Azt gondoljuk, hogy nem korlátozni kell, hanem helyzetbe hozni az állampolgárt, hogy valóban részt tudjon venni az adott gazdaságban. A következő években számos irányból körbe járjuk majd a témát, hogy az összes veszélyét, kockázatát felmérjük.”
A transzformatív projektek között szerepel az autonóm közlekedés, melyhez szükséges a szabályzói és fizikai környezet megalkotása, és a biztonság feltételeinek biztosítása. Egyeztető fórumot tartanak majd minden szereplő részvételével – a fejlesztőktől a felhasználókig -, mely során az érdekeket akarják egyeztetni.
Az egészségvezérelt élelmiszer értéklánc nyomon követi az élelmiszer útját a termeléstől a fogyasztásig, sőt a tudatos életmód érdekében felhasználói adatgyűjtésre is sor kerülne.
Az állami szektorban személyre szabott szolgáltatásokkal egyszerűsödne az ügyintézés. Az adatgazdaság itt is meghatározó, hiszen akár az ügyfélkapu, akár az e-személyi által lehetne elérhető a személyes ajánlat. Az automatizált ügyintézés érintené az állami, a közmű és piaci szektort egyaránt.
Végezetül, a mesterséges intelligencia felhasználása az oktatás területén három rétegre bontható szét. Egyrészt tanácsot adhat a továbbtanulási irányokban, másrészt pedig a képzési modulokat testreszabhatja. A harmadik pedig tanulási támogatás egy-egy modulhoz kapcsolódóan.”
Forrás:
Transzformatív projektek – a Mesterséges Intelligencia stratégia harmadik pillére; Belföldi Hírek Online; 2019. november 29.
