„ A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is, mert a szuverén államhatalom mellett létrejött egy pszeudo jogrendszer, amelynek szabályait jelenleg szinte csak a techóriások alkotják – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Budapesten.
Schanda Tamás az Alapjogokért Központ (AK) által a digitalizáció és a nemzeti szuverenitás témájában rendezett konferencián közölte: ma bizonyos vállalati birodalmak olyan hatalmi monopóliumra tesznek szert, amely eddig állami jogosultság volt, és ezt a befolyást alig vagy szinte egyáltalán nem lehet ellensúlyozni.
Példa nélküli hatalmat gyakorolnak az emberek mindennapi életére az olyan cégbirodalmak, mint a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple – hangoztatta, majd úgy fogalmazott: az óriás techcégek „túlhatalma és birodalomépítési törekvése joggal vet fel szuverenitási és nemzetbiztonsági aggályokat”.
Schanda Tamás előadásában rámutatott, a magyar kormány határozott álláspontja, hogy a szuverenitás a nemzetek sajátja, a szabadság és a demokrácia alapja, amely az emberek felhatalmazásán nyugszik.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a kialakuló szupranacionális, digitális, államszerű képződmények „egy virtuális államot hoznak létre, amelynek alattvalói a felhasználók”.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság lakossági internethasználatra vonatkozó kutatását is ismertetve Schanda Tamás beszámolt arról, hogy a 16 évesnél idősebb internethasználó magyarok több mint fele az internetet preferálja a tájékozódás szempontjából, míg a hagyományos médiát csupán 14 százalékuk. A 16-29 évesek között pedig már 60 százalék feletti részesedése van az online tájékozódásnak.
Erről megjegyezte: a tájékoztatás, a tájékozódás és a hírfogyasztás teljesen átalakul az online javára, „a hatalom pedig annál van, aki az információt számunkra megszűri”. A gigacégek üzleti modellje „tulajdonképpen az adatainkkal való kereskedésre épül” – mondta Schanda Tamás, aki szerint hiányzik a techcégek működéséből az átláthatóság, majd megemlítette a politikai befolyásolás veszélyét is, amely akár választásokat is eldönthet.
Kijelentette: ma a politikai, gazdasági és társadalmi nyomásgyakorlás finomra hangolása az online térben történik. A véleménydiktatúra és a digitális diktatúra kéz a kézben jár – fogalmazott Schanda Tamás, aki kiemelte azt is, hogy ezen „cégbirodalmak érdekei egybeesnek a nyugati liberális elit érdekeivel”.
Szavai zárásaként az államtitkár azt mondta: „nem technológiaellenesek vagyunk, hanem a keresztény szabadságot védjük”.
Szánthó Miklós, az AK igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a 21. században az információ jelenti az igazi hatalmat. A „digitális szuverének” lassan több információval rendelkeznek az állampolgárokról, mint az állam. Erre a kihívásra a szuverén országoknak reagálniuk kell – tette hozzá.
Szánthó Miklós egyúttal üdvözölte az Igazságügyi Minisztériumban megalakult, a nemzetközi technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét célul kitűző digitális szabadság munkacsoport létrejöttét.
A kerekasztal-beszélgetésen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a többi között arról beszélt, hogy technológiailag és technikailag is készülni kell arra, hogy az állam a saját nemzetstratégiai érdekei mentén is be tudjon avatkozni ezekbe a folyamatokba.
Horváth József, az AK biztonságpolitikai tanácsadójának felszólalása szerint a magyar államnak ebben a helyzetben felelőssége, hogy a saját állampolgárainak információit és a nagyadatbázisokkal dolgozó ellátórendszereket megvédje.
Dukász Magor digitális stratéga a közösségi média kockázatainak kivédése szempontjából – egyebek mellett – a családi nevelés fontosságát hangsúlyozta.”
Forrás:
A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. március 4.
