„A magyarországi internethálózat bírja a megnövekedett terhelést, ettől függetlenül előfordulhat, hogy ha egy helyen sokan használják, akadozni kezd – mondta el az InfoRádiónak Krasznai Csaba kiberbiztonsági szakértő. A fővárosi adatforgalom harmadával bővült eddig, de a rendszer a dupláját is bírná.
Napközben, munkaidőben jelentősebb, 25-30 százalékos növekedést látunk az adatforgalomban, és ezzel hétköznap is beáll az a szint, ami a hétvégi forgalomra jellemző, annyi különbséggel, hogy egy kicsit korábban kelnek az emberek, korábban indul meg az adatok áramlása – mondta az InfoRádiónak Angeli János, a BIX Bizottság elnöke. Az egyik fő szolgáltatása a nonprofit egyesületnek a budapesti internetkicserélő központ üzemeltetése. A BIX összeköti a magyar távközlési cégeket, és az e cégek közti forgalom bonyolításában, kicserélésében segít. Jelenleg 75 szolgáltató csatlakozik a BIX-hez, ennek nagyjából a fele magyar.
Ez a nappali forgalombővülés még mindig jelentősen alacsonyabb, mint a megszokott éjszakai csúcs a kicserélőközponton. Ez utóbbiak esetében egyébként nagyjából 10-15 százalékos növekedést tapasztaltak, ami „még abszolút kezelhető és biztonságosan szolgáltatható” – tette hozzá Angeli János.
Az adatforgalom összetevőivel kapcsolatos statisztikát nem készítenek, általánosságban azonban elmondható, hogy a videós tartalmak viszik jobban a sávszélességet, ezért valószínű, hogy a növekedésben van szerepe a videokonferenciáknak, videómegosztásoknak és televíziós műsornézésnek.
„Előfordulhat, hogy még növekszik majd az adatforgalom, de én úgy gondolom, hogy nem lesz olyan volumenű bővülés, ami veszélyeztetné az infrastruktúránkat” – mondta Angeli János. Jelenleg ugyanis a beépített kapacitás felét használjuk ki, vagyis egy duplázódás még azonnal kezelhető, és további kapacitásokat is üzembe tudnak még helyezni.
A veszélyhelyzet kihirdetése óta megugrott a magyar internet forgalma, hasonlóan Olaszországhoz. A korábbi évek tapasztalatai alapján ennek a sávszélességnek a java részét ma már azok a streaming videó szolgáltatások foglalják el, mint a Netflix és a YouTube, így nem véletlen, hogy az Európai Bizottság ezt a két szolgáltatót kérte fel arra, hogy lehetőség szerint csökkentsék a videostreaming minőségét, ezzel is kevésbé terhelve az európai távközlési hálózatokat – mondta az InfoRádiónak Krasznai Csaba kiberbiztonsági szakértő.
„Magyarország egyébként a világ egyik legjobban felkészített országa ebből a szempontból, nálunk van az egyik legjobb internet infrastruktúra az egész világon” – mondta a szakértő. Ezért különösen érdekes helyzet ez a mostani, hogy az egyébként nagyon jó infrastruktúra mennyire bírja a ráboruló végfelhasználói terheltséget. Szerinte egyelőre nincsenek különösebb problémák és fennakadások a hazai hálózatnál és az internetszolgáltatásban.
Ám ha a felhasználó azt tapasztalja, hogy az otthoni vagy éppen a mobil internethozzáférésén akadozik, szakadozik a videó, akkor ez valószínűleg azért lehet, mert a környezetében sokan ugyanúgy interneteznek, mint ő. Ebben az esetben nemcsak saját magának, de a környezetében lévőknek is élvezhetőbbé teheti az internetet, ha spórol a sávszélességgel – tette hozzá a szakértő.
Egyéni praktikák sávszélesség-spóroláshoz
A felhasználók is sokat tehetnek a hálózat leterheltségének csökkentéséért, például a sokak által használt videóchat alkalmazásoknál érdemes átgondolni, hogy szükség van-e ezeknél a videó bekapcsolására. Ha nem, akkor használjuk csak a hangátviteli megoldásukat, mivel már ezzel is rengeteg sávszélesség megspórolható a szakértő szerint. Sokan YouTube-on hallgatnak zenét: itt is el lehet gondolkodni a képfelbontás csökkentésén, és HD helyett 240 pixeles felbontásra állítani azt, vagy pedig ehelyett az audiostreaming szolgáltatásokat – mint például a Spotify, vagy az Apple Music – használjuk zenehallgatáshoz.”
Forrás:
A felhasználók is sokat tehetnek az internet használhatóságáért; Domanits András; Infostart/InfoRádió; 2020. március 22.
