PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Elmaradt katasztrófa: a kínai hordozórakéta maradványai elkerülték a lakott területeket
Vasárnap hajnalban az Indiai-óceánba zuhantak – lakott területektől biztonságos távolságra – annak a kínai Hosszú Menetelés 5B típusú hordozó rakétának a maradványai, amely a közelmúltban állította pályára az épülő kínai űrállomás első darabját. A Tianhe nevű központi szerkezeti egységet április 29-én indították útnak.
A rakéta fontos technikai alkotóeleme volt annak a lázas erővel kibontakozó építkezésnek, amelynek során Kína meghatározó pozíciókat kíván magának kivívni a világűrben. Természetesen – szoros összefüggésben ezzel az ambiciózus tervvel – a kínai űrfejlesztéshez kapcsolódó minden mozzanat, így ennek a kiégett hordozórakétának az ügye is geopolitikai dimenziókba emelkedik. A világsajtó figyelmébe is azért került, mert az USA Űrparancsnoksága közleményben tudatta, hogy a kiégett és lassan a földi atmoszféra felé közeledő űrobjektum valójában irányíthatatlanná vált. Azonnal megindultak a (nyugati) sajtótalálgatások arról, hogy a 22 tonna össztömegű roncs visszatérve a légkörbe előre láthatóan lakott területekre fog zuhanni, veszélyeztetve ezzel az ott élők biztonságát és javait. Az önálló kínai űrállomás építésének megkezdése nyilvánvalóan jelentős geopolitikai presztízsveszteség a Kínát immár fő riválisának, sőt ellenfelének tekintő Egyesült Államok számára. A hordozó által okozott vészhelyzetre épülő információs kampány ezt az imázsveszteséget próbálhatta kompenzálni (hogy ti. a közbeszéd ne a kínai technológiai teljesítményre, hanem annak „felelőtlenségére” fókuszáljon). A bontakozó hisztériát erősítették a témában megszólaltatott szakértők is (akik inkább elméleti alapon ismertették egy ilyen roncstömeg becsapódásának várhatókövetkezményeit).
A Hosszú Menetelés nevű rakéta végül, pontosan a kínai hatóságok előrejelzésének megfelelően, embereket nem veszélyeztetve ért be a légkörbe, majd csapódott be az óceán vizébe.
Long March 5B falls into Indian Ocean after world follows rocket reentry; Andrew Jones; Space News; 2021. május 9.
Végeztek az első űrszakos magyar katonák
Az elmúlt években a vezető hatalmak sorra hozták létre űrhaderejüket. Az egyik legfontosabb lépést kétségtelenül az Egyesült Államok tette, amely lényegében a leköszönő Trump-kormány utolsó hivatali napjaiban (ám a törvényhozás kétpárti egyetértését maximálisan birtokolva) hozta létre, önálló fegyvernemként az űralakulatait. Mindenütt, így még a komoly haderővel rendelkező USÁ-ban is csupán kis létszámú egységekről van szó, és feladatuk természetesen nem valamiféle egzotikus űrfegyverek kezelésére irányul. Elsősorban a világűrben keringő mesterséges égitestek kezelése, irányítása, nyomon követése, illetve ma már nem kis mértékben az ún. űrszemét problémájának a figyelemmel kísérése az elsődleges munkakörük. Noha a magyar Honvédségnek továbbra sincsen ilyen szervezete, az előkészületek erre a stratégiai fontosságú fejlesztésre most megtörténtek.
Az elmúlt héten ugyanis sikeresen végeztek a Debreceni Egyetem „Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe” elnevezésű tanfolyamán a magyar haderők első katonái. Ennek végeztével tíz honvédtiszt kapott olyan oklevelet, amely feljogosítja őket, hogy az űrhadviseléssel kapcsolatos témákban és területeken képviseljék a Magyar Honvédséget.
A képzést három egyetem közösen szervezte: a tanfolyamnak otthont adó Debreceni Egyetem mellett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is részt vett benne.
Az ünnepélyes oklevélátadáson megszólaló állami vezetők a tanfolyammal elindult folyamatok távlatos jelentőségét emelték ki. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az űrdimenziónak a geopolitikai kapcsolatrendszerben betöltött, rohamosan erősödő szerepét emelte ki. A világűrhöz kapcsolódó témák a következő időszak legfontosabb biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági témái között szerepelnek majd. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügy Minisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa azt hangsúlyozta: a világűr témái a biztonságpolitika mellett az ipari fejlesztésben, és természetesen a nemzetközi kapcsolatépítésben, a diplomáciában is jelentős szerepet kapnak az elkövetkező években. Ami egyben azt is jelentheti, hogy a tanfolyamon most végzett hivatásos tisztek nem csak katonai kontextusban (például a NATO űrhadviseléshez kapcsolódó intézményrendszerében), de adott esetben a diplomácia más területein is eredményesen hasznosíthatják most megszerzett tudásukat.
Megkapták okleveleiket Debrecenben az első magyar űrszakos katonák; Justin Viktor; Rakéta; 2021. május 6.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
