A múlt hét talán legfontosabb bejelentése – tekintsük akár a kiber ügyeket, akár a diplomácia történéseit – az Egyesült Államok külügyminisztériumához kapcsolódik. A tárca élén álló Anthony Blinken miniszter ugyanis nyilvánosságra hozta: csaknem fél évtizednyi vajúdás után ismét dedikált erőközpont intézi majd a State Department szervezetén belül a kibertér, és általában a digitális transzformáció ügyeit. Legalábbis ez a terv, tehetjük hozzá kicsit szkeptikusan, és az óvatos hangütés talán nem teljesen indokolatlan. Akik rendszeresen olvassák Hírlevelünket, azok tudják: az elmúlt évek során többször (általában egy-másfél évente) számoltunk be mi is az amerikai külügyi apparátuson belüli, a kibertér ügyeinek menedzseléséhez kapcsolódó átalakítási törekvésekről. Mondhatjuk persze úgy is: bizonytalanságokról, egymásnak feszülő, ellentétes szervezeti és politikai érdekekről, újra és újra megtorpedózott átalakítási elképzelésekről. A történet lényege azonban az: az USA, a világ vezető hatalma, technológiai húzóereje a szakpolitikai koordinációért felelős igazgatási szervezet nélkül igyekszik megőrizni vezető szerepét a digitális transzformáció egyre élesebb nemzetközi versengésében.
A furcsa és szinte megmagyarázhatatlan szervezeti vesszőfutás a Trump-kormányzat első időszakáig vezet vissza. A külügyi tárca élén akkor álló Rex Tillerson – mint hírlik, alapvetően a belső lobbierőknek engedve – lényegében felszámolta a minisztériumon belül a kibertér ügyeiért korábban felelős Office of the Coordinator for Cyber Issues nevű részleget (formálisan beleolvasztva a minisztérium egy másik egységébe). A lépés már akkor is komoly kritikákat váltott ki, mivel az amerikai kiberdiplomáciai törekvések meggyengüléséhez vezetett, ráadásul a nemzetközi technológiai rivalizálás, a techno-geopolitikai szembenállás kritikus korszakában. Az erős szakmai-politikai vezetés hiánya, a terület gazdátlansága természetesen mindenki számára nyilvánvaló volt, ám a különböző erőcsoportok (a kibertér „nemzetbiztonsági” jellegét hangsúlyozók, vagy a digitális világ „gazdasági” aspektusát kiemelők, illetve az „emberi jogi” tényezők hangsúlyos szerepe mellett kardoskodók) közötti ellentétek eredményesen hátráltatták a szükséges szervezeti átalakításokat. A Tillersont a miniszteri poszton váltó Mike Pompeo eltökélten fogott neki a kérdés rendezésének, ráadásul az általa támogatott megoldás szakmailag is megalapozottnak látszott, mégsem volt képes nyugvópontra juttatni a kiberügyekért felelős központi szervezeti egység ügyét. Pompeo egy Kiberbiztonsági és Csúcstechnológia Igazgatóságban (Bureau of Cyber Security and Emerging Technology) tervezte konszolidálni az amerikai kiberdiplomáciai tervezés és végrehajtás teljes szervezetrendszerét, ám elképzelését végül a törvényhozás (kiforratlanságra, szervezeti egyensúlytalanságokra hivatkozva) nem támogatta.
A történet furcsa fintora (vagy, annál talán rosszabb, mert arra utal, hogy a kétpárti szembenállás a legkritikusabb területeken is képes megbénítani a hatékony lépéseket az amerikai államgépezetben, még akkor is, amikor igazi szakmai ellentétekről alig lehet szó), hogy az új Biden-kormányzat hivatali idejének első heteiben elfogadta a Kongresszus az új Kiber Diplomáciai Törvényt, amely éppen egy a Pompeo által javasolthoz kísértetiesen hasonló új szervezeti egység felállításáról is intézkedett. Joe Biden egyébként (nyilván nem függetlenül attól, hogy a tavalyi év vége óta drámai súllyal erősödött a kibertér normális működésére nehezedő nyomás, és a kolosszális méretű kiberhírszerzési akcióknál csak a mind jobban elharapózó zsarolóvírusos támadások okoznak nagyobb fejfájást az Egyesült Államok vezetésének) láthatóan elszánta magát a kibertér ügyeinek „rendezésére”. Hivatalba lépését követően nem sokkal, még idén januárban a nagy hatalmú nemzetbiztonsági főtanácsadó kiberbiztonsági helyettesévé nevezte ki Anne Neubergert, aki korábban a kiberbiztonsággal, kiberhírszerzéssel foglalkozó amerikai csúcs szervezet, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) egyik felsővezetőjeként szolgált. Az új poszt jól jelzi a figyelem irányát és a terület súlyát. A kibertér biztonságát fenyegető veszélyek sokasodása nyomán azután további fontos pozíciót hozott létre Biden, a Nemzeti Kiber Koordinátor hivatalának megteremtésével. A szintén az NSA felsővezetéséből kikerülő Chris Inglis vezette új szervezet közvetlenül az elnöki igazgatási szervezeten belül kapott helyet, ami megint csak a kibertémák kiemelt kezelésére utal.
A State Departmenten belül most felállítandó új egység, a Külügyminisztérium egyik helyettes tárcavezetőjének közvetlen alárendeltségében működő Kibertér és Digitális Politika Igazgatóság (Bureau of Cyberspace and Digital Policy) gyakorlatilag az amerikai kiberdiplomácia egészét átfogja majd, a szakpolitikai tervezéstől a nemzetközi kiberszabályozáson át a szankciós politikák végrehajtásáig. Az új hivatal élén nagyköveti rangú személy áll majd és felügyelete a kibertér igencsak szerteágazó problématerületeinek minden fontos szeletére kiterjed majd. Az új hivatalon belül önálló részleg foglalkozik majd természetesen a kiberbiztonság témáival: működése kiterjed a kiber-elrettentés (ma még nagyon is képlékeny) problémáitól a szakpolitikák kidolgozásán át a koalícióformálásokig, és általában a nemzetközi tárgyalásokig sok érzékeny területre. Külön részleg felügyeli majd a digitális gazdaság- és kereskedelem politikák témáit. További szekció kezeli majd az internet szabadság (online szabadságjogok érvényesülése) szintén szerteágazó problémáit, beleértve a kibertér kívánatos állami viselkedési normáinak ügyét is. A korábbi Pompeo-féle elképzeléshez képest kicsit eltérő szakmai megközelítést tükröz, hogy a csúcstechnológiák témaköre nem tartozik majd a most végre talán felálló új hivatal hatáskörébe. A kritikus infrastruktúrák és a csúcstechnológiák ügyeit egy újabb, szintén most felálló tisztviselő látja majd el, különmegbízott (special envoy) státuszban. Ez utóbbi hivatalnok felel majd például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi szabályozási munkákban való amerikai részvételért, ahogy a kvantum számítástechnológiával kapcsolatos amerikai álláspontok nemzetközi képviseletéért is. Bár, a tervek szerint, a két most létrehozandó hivatal, illetve tisztség egymással szorosan együttműködik az amerikai érdekek érvényre juttatásában, azt az idő dönti majd el, hogy egymással ennyire szorosan összetartozó területek külön központból történő irányítása kellően hatékony konstrukciót biztosít-e a kibertér újsütetű nagyhatalmi harcai közepette.
State Department to Form New Cyber Office to Face Proliferating Global Challenges; Dustin Volz; Wall Street Journal; 2021. október 25.
Blinken formally announces new State Department cyber bureau; Maggie Miller; The Hill; 2021. október 27.
Ismertette dr. Nyáry Gábor
