„ Az Európai Bizottság szerdai ülése hagyja jóvá a testület javaslatát az úgynevezett taxonómialistára. Előzetes források szerint nem kell meglepetésre számítani: jó eséllyel a végleges brüsszeli verzió is kitart majd az atomenergia és a földgáz támogathatósága mellett.
Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért felelős tagja a hét elején a brüsszeli Politicónak nyilatkozva azt jósolta, hogy nem kell érdemi változtatásokra számítani a tavaly december 31-én közzétett javaslathoz képest. Mint fogalmazott: „finomítani” fognak csak az eredeti verzión, de senki ne számítson „érdemi átírására”.
Az ír EU-biztos szavai arra utalnak, hogy a javaslat körüli viták, majd a január 1. és 21. között lehetővé tett tagállami és szakmai szervezeti véleményezések a két leginkább megosztónak számító kérdésben, az atomenergia és a földgáz megítélésében nem térítette el a brüsszeli testületet eredeti elképzelésétől, jóllehet, azt ígérte, hogy minden észrevételt „behatóan megvizsgál” majd.
McGuinness azzal magyarázta már előre e tekintetben a Bizottság álláspontját, hogy az persze nyilvánvaló, hogy a gáz fosszilis energia („nem vagyunk vakok” – jegyezte meg ennek kapcsán), de szerinte „még mindig jobb” egy átmeneti időszakban erre támaszkodni, „mint a mocskos szénre”.
Ami az atomenergiát illeti, „az teljesen szénmentes” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az utóbbi esetében a mérgező hulladékok sokat emlegetett kezelésének a mikéntje brüsszeli megítélés szerint is első számú kérdés, éppen ezért az atomerőművek jövőbeni engedélyezésénél ezt vízválasztó tényezőnek tekintik.
McGuinness szerint a taxonómiajavaslat egyébként sem azt írja elő, hogy milyen energiába fektessenek a jövőben, hanem hogy bizottsági megítélés szerint milyen feltételek mellett teljesíti a taxonómia átmeneti kategóriáját az atomenergia és a földgáz. Utána már „a pénzügyi befektetők elhatározásán múlik, hogy mérvadónak tekintik-e ezeket a feltételeket”.
A tavalyi év utolsó perceiben véleményezésre közrebocsátott bizottsági anyag a földgáz esetében a fenntarthatósági minősítést a 2030-ig épített új erőművekre vonatkoztatta, és előfeltételként rögzítették, hogy az ezt alkalmazó létesítmények kibocsátása nem haladhatja meg megtermelt kilowattonként a 270 gramm szén-dioxid-tartalmat, továbbá, hogy üzembeállításuk szénalapú energiahasználatot vált ki. Az atomenergia esetében előírták, hogy a működtető országnak szavatolnia kell annak környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő üzemeltetését (utalással a nukleáris hulladékok biztonságos elhelyezésére).
Egy szűkebb országcsoport kezdettől fogva határozottan ellene volt (és maradt) a bizottsági taxonómialista adott formájú elfogadásának. Ausztria, Dánia, Luxembourg és Spanyolország több közös levélben fejezte ki határozott helytelenítését, hangsúlyozva, hogy „mind politikai, mind pedig technikai szempontból problematikusnak” találják a decemberi bizottsági javaslatot, amely utóbbi megítélésük szerint „visszalépést” jelent az EU energiaváltási törekvései szempontjából.
Az osztrák kormány részéről Leonore Gewessler klímavédelmi és energiaügyi miniszter perrel fenyegette meg az Bizottságot arra az esetre, ha változtatás nélkül ragaszkodik a közzétett szövegtervezethez. A bécsi fenntartás elsősorban az atomenergia támogatható státuszának megőrzése ellen irányul – mutatnak rá szakértők. Hasonló fellépés a dán kormány részéről sem kizárt.
Tudnivaló továbbá, hogy az Olaf Scholz által vezetett új német kormány számára, amelyben a környezetvédelmi és a klmívédelmi tárcák zöld párti kézben vannak, szintén elfogadhatatlannak minősül az atomenergia támogatása. Cserébe a földgáz átmeneti szerepének az elismerése határozott berlini támogatásra számíthat.
McGuinness mindezt úgy kommentálta, hogy a Bizottság tiszteletben tartja mindenki véleményét és kész szembesülni ezekkel.
Szakértők ugyanakkor kezdettől fogva emlékeztetnek, hogy a taxonómialista esetében a tét nem az, vajon „legalizálják”, avagy „betiltják” az atomenergia és a földgáz használatát, annál is kevésbé, mivel minden tagország nemzeti hatáskörben dönthet arról, hogy milyen összetételű „energiamix” alkalmazásával igyekszik biztosítani gazdasági működését. A leendő közösségi szabályozás a klímacélok teljesülésével összhangban álló energiák alkalmazását szolgáló jövőbeni befektetések számára kíván elsősorban iránymutatást adni, hogy igazoltan környezetkímélő jellegük folytán mely energiaformák számíthatnak tartós támogatottságra a közösségi politikán belül.
Másfelől viszont környezetvédők azzal érvelnek, hogy megítélésük szerint a taxonómialista tényleges tiszte nem az lett volna, hogy a következő időszakban minek a használata lehet indokolt, hanem hogy egyértelművé tegyék: a jövőre nézve melyek az elismert és ténylegesen „zöld energiák”, A bizottsági értelmezés szerintük ezt hígítja fel.
A folytatás
A brüsszeli javaslat a szerdai formalizálása után is még csak egy javaslat, ami egyelőre bekerül majd az elfogadási eljárás szokásos menetébe. Ennek során a szükséges tagállami és európai parlamenti többség egyetértését egyaránt el kell tudni nyerni ahhoz, hogy a tervezetből EU-joganyag lehessen. Ez utóbbira amúgy négy hónap áll majd rendelkezésre, ami indokolt esetben további két hónappal meghosszabbítható.
Csavar a történetben, hogy ezúttal olyan jóváhagyási eljárást alkalmaznak, amelynél a tagállami többség nem a bizottsági javaslat támogatására, hanem elutasításához szükséges, ami valószínűsíti annak végső EU-tanácsi elfogadását, lévén egy széles tagállami koalíció a földgázt, vagy az atomenergiát (esetleg mindkettőt) egyelőre szükségesnek ítéli meg (nyilván ezért tart ki mellette az Európai Bizottság is).
Az Európai Parlament valamennyi képviselőjének abszolút többségével (353 vokssal) dönthet majd a javaslat elfogadása, vagy elutasítása mellett. ”
Forrás:
Eldől, hogy mit javasol környezetbarát energiának Brüsszel; Fóris György; Infostart; 2022. február 3.
