„Miért van szükség az adatmegosztási jogszabályra?
Az európai gazdaság jelenleg nem aknázza ki teljes mértékben az adatokban rejlő értékeket, ami több tényezőre is visszavezethető. Ezek közé tartozik az egyértelműség hiánya a tekintetben, hogy az összekapcsolt tárgyak generálta adatokat ki jogosult használni, és ki férhet hozzá azokhoz; az a tény, hogy a kkv-k ritkán tudnak kiegyensúlyozott adatmegosztási megállapodásokat kötni az erőfölénnyel rendelkező piaci szereplőkkel; az egymással versengő és megbízható felhő- és peremszolgáltatók közötti váltás Unió-szerte tapasztalható akadályai; valamint a különböző ágazatokból származó adatok összekapcsolási lehetőségei terén jelentkező hiányosságok. Ez számos gazdasági ágazatot érint, és uniós szinten az adatok kihasználatlanságához vezet, ami negatív következményekkel jár a fogyasztók választási lehetőségeire, az innovációra és a közszolgáltatások nyújtására nézve.
Az adatmegosztási jogszabály felszámolja az adathozzáférés akadályait mind a magán-, mind a közszférabeli szervezetek esetében, ugyanakkor tovább ösztönzi az adatelőállításba való befektetéseket azáltal, hogy az előállítók számára biztosítja az adataik feletti kiegyensúlyozott rendelkezést.
A jogszabály Európa-szerte szabad utat nyit annak, hogy az összekapcsolt tárgyak révén generált adatokat értékteremtésre lehessen használni, hiszen az elkövetkező évtizedekben ez lesz az innováció egyik kulcsfontosságú területe. Egyúttal egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az ilyen adatokból. Az adatmegosztási jogszabály biztosítja, hogy az adatok kínálta értéken az adatgazdaság szereplői méltányosan osztozzanak, és arról is gondoskodik, hogy ez a szemlélet a szerződésekben is megjelenjen, tiszteletben tartva az adattermékekbe és -szolgáltatásokba beruházó vállalatok és magánszemélyek jogos érdekeit. Az új szabályoknak köszönhetően a fogyasztók és a vállalkozások beleszólást kapnak abba, hogy mi történik az összekapcsolt tárgyaik által generált adatokkal.
Mit jelent mindez az európaiak és a vállalkozások számára?
„Hagyományos” termék esetében a termék valamennyi alkatrészét és tartozékát megvásároljuk. Ha azonban adatokat előállító összekapcsolt terméket (pl. intelligens háztartási készüléket vagy intelligens ipari berendezést) vásárolunk, gyakran nem egyértelmű, hogy az adatok tekintetében kinek milyen jogosultságai vannak, vagy a szerződésben az is szerepelhet, hogy az előállított adatokat kizárólag a gyártó gyűjheti és használhatja.
Az adatmegosztási jogszabály megerősíti az adathordozhatósághoz való jogot, valamint megteremti az adatok különböző szolgáltatások közötti egyszerű másolásának és továbbításának lehetőségét azokban az esetekben, amikor azokat intelligens tárgyak, berendezések és eszközök állítják elő. Például egy autó- vagy géptulajdonos dönthet úgy, hogy a használat során keletkezett adatokat megosztja biztosítójával. Az ilyen adatok, ha számos felhasználótól begyűjtik és összesítik őket, segíthetnek más digitális szolgáltatások fejlesztésében vagy javításában is, például a forgalomirányításban vagy olyan területeken, ahol magas a balesetek kockázata.
Könnyebb lesz adatokat továbbítani a szolgáltatóknak, illetve a szolgáltatók között, és ez több szereplőt – köztük kkv-kat – ösztönöz majd az adatgazdaságban való részvételre.
Példák:
Az értékesítés utáni szolgáltatók jobb és innovatívabb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani, és így a gyártók által kínált hasonló szolgáltatásokkal azonos feltételek mellett versenyezhetnek. Ezért az összekapcsolt termékek felhasználói (ideértve a fogyasztókat, a mezőgazdasági termelőket, a légitársaságokat, az építőipari vállalatokat vagy az ingatlantulajdonosokat) olcsóbb javítási és karbantartási szolgáltatót választhatnak (vagy ezeket a feladatokat akár maguk is végezhetik), és az adott piacon élvezhetik az alacsonyabb árak kínálta előnyöket. Ez meghosszabbíthatja az összekapcsolt termékek élettartamát, ami hozzájárul a zöld megállapodás célkitűzéseihez is.
Hasonlóképpen, ha rendelkezésre állnak az ipari berendezések működési adatai, a gyárak, gazdaságok és építőipari vállalatok – többek között gépi tanulás alapján – optimalizálhatják a termelési ciklusokat, a gyártósorokat és az ellátási lánc irányítását.
A precíziós mezőgazdaságban az összekapcsolt berendezésekből származó információk elemzése segíthet a mezőgazdasági termelőknek a valós idejű adatok – például az időjárás, a hőmérséklet, a nedvesség vagy a GPS-jelek – kiértékelésében, és rávilágíthat arra, hogy miként lehet optimalizálni és növelni a terméshozamot, hatékonyabbá tenni a mezőgazdasági tervezést és megalapozottabb döntéseket hozni a szükséges erőforrásokról.
A hatékonyabb termelési folyamatok pedig várhatóan csökkentik majd a hulladéktermelést, az energiafogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást.
Mit jelent mindez a kkv-k számára?
A szerződési szabadság alapelvének tiszteletben tartása mellett a javaslat alapján a kkv-k ezentúl védelmet élveznének a tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben olyan esetekben, ha bizonyos feltételeket egyoldalúan kényszerítenek rájuk. Azok a szerződéses elemek, amelyek nem felelnek meg ebből a szempontból vizsgálva, nem lesznek kötelezőek a kkv-kra nézve. A szerződés nem tartalmazhat például olyan záradékot, amely kimondja, hogy az egyik fél egyoldalúan értelmezheti a szerződés feltételeit.
Ennek előmozdítása érdekében a Bizottság mintaszerű szerződési feltételeket fog kidolgozni, melyek használata ajánlott, ám nem kötelező. Ezek a standard szerződések segíteni fogják a kkv-kat abban, hogy méltányosabb és kiegyensúlyozottabb adatmegosztási szerződéseket kössenek a lényegesen erősebb alkupozíciót élvező vállalkozásokkal. A Bizottság munkáját egy független, a vállalkozások közötti adatmegosztással és a felhőalapú szerződésekkel foglalkozó szakértői csoport fogja segíteni.
Mit jelent mindez a kormányok számára?
Az adatmegosztási jogszabály célja, hogy közérdekre való hivatkozással – rendkívüli helyzetekben, például árvizek és erdőtüzek esetén – fel lehessen használni a magánvállalkozások birtokában lévő, értékesnek bizonyuló adatokat. A közszféra jelenleg nem rendelkezik adathozzáférési mechanizmusokkal, vagy ha mégis, azok szükséghelyzetekben nem kellően hatékonyak. Az új szabályok értelmében a vállalkozások kötelesek lesznek bizonyos adatokat rendelkezésre bocsátani egyes feltételek fennállása esetén (amelyek alapján a vállalkozások visszaélés esetén adatokat szolgáltathatnak).
Ha az adatok szükséghelyzet kezeléséhez szükségesek, azokat ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani. Egyéb esetekben, például veszélyhelyzet megelőzése vagy azt követő helyreállítás, illetve a jogszabályban előírt közérdekű feladatok teljesítése esetén az adattulajdonos kompenzációt kérhet. A mechanizmus várhatóan nagymértékben javítja a tényeken alapuló döntéshozatalt, és különösen a válsághelyzetekre, például az árvizekre és az erdőtüzekre való hatékony és gyors reagálást.
Jó példa erre, amikor a Covid19-világjárvány idején a mobilhálózat-üzemeltetőktől származó összesített és anonimizált helymeghatározó adatok elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy elemezni lehessen a mobilitás és a vírus terjedése közötti összefüggéseket. Az ilyen elemzések információkkal látták el a járvány új hullámait előrejelző rendszereket, és segítették a válság leküzdését célzó megfelelő intézkedések meghozatalát.
Érintik-e az új szabályok a felhőalapú szolgáltatásokat?
Igen, az adatfeldolgozási szolgáltatások, például a felhő- és peremszolgáltatások biztosítják azokat a számítástechnikai és tárolási kapacitásokat, amelyekre az adatgazdaság épül. E szolgáltatások az adatok innovatív felhasználásának előfeltételei. Az adatmegosztási jogszabály javítani fogja azokat a feltételeket, amelyek mellett a vállalkozások és a fogyasztók Unió-szerte igénybe vehetik a felhő- és peremszolgáltatásokat.
A javaslat által a számításifelhő-szolgáltatók számára előírt új szerződéses kötelezettségek, valamint az adat- és felhőalapú interoperabilitás új szabványosítási kerete miatt könnyen és ingyenesen lehet majd átvinni a szolgáltatók között az adatokat és alkalmazásokat (a privát fotóarchívumoktól a teljes üzleti adminisztrációig). E tekintetben az adatmegosztási jogszabály építeni fog az európai szabványügyi szervezetek és más piaci érdekelt felek erősségeire is.
Emellett növelni fogja a bizalmat azáltal, hogy kötelező biztosítékokat vezet be a felhőalapú infrastruktúrákon tárolt adatok uniós szintű védelmére. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az Unión/EGT-n kívüli kormányok jogellenes hozzáféréssel rendelkezzenek. Az említett intézkedések révén az adatmegosztási jogszabály támogatni fogja a felhőszolgáltatások egyre szélesebb körű elterjedését Európában, ami végeredményben ösztönözni fogja az ágazatokon belüli és az ágazatok közötti hatékony adatmegosztást.
Hogyan javítható az értékelosztás az adatgazdaságban?
Jelenleg bizonyos helyzetekben az adathasználat mindössze néhány szereplő privilégiuma; az adatmegosztási jogszabály e kizárólagossággal szemben hivatott megalapozni a méltányosabb értékelosztást.
Ami az összekapcsolt tárgyakat illeti, a gyártók gyakran üzleti modellt alapoznak arra, hogy olyan intelligens funkciókat kínálnak, amelyek jellemzően adatokat is előállítanak. Ezekhez az adatokhoz jelenleg sok esetben csak a gyártók férnek hozzá, így nyomon követhetik a tárgy használatát, és még egy esetleges probléma felmerülése előtt felajánlhatják a javítást és karbantartást.
Az adatmegosztási jogszabály az ilyen tárgyak felhasználói számára is lehetővé teszi az adatokhoz való hozzáférést. Ez ösztönözni fogja a szolgáltatások szélesebb körének kialakulását: a felhasználó – jellemzően olcsóbb vagy színvonalasabb szolgáltatás reményében – adatait önként megoszthatja harmadik felekkel is.
Ezenkívül az adatmegosztási jogszabály megvédi a kis- és középvállalkozásokat az adatmegosztási szerződésekben szereplő olyan kikötésektől, amelyek nem ösztönzik az adatmegosztási partnerségeket.
Példa:
Egy mezőgazdasági termelő optimalizálni kívánja a különböző berendezések, valamint a vetőmagok és a műtrágyák használatát a gazdaságában, és ezt egy szakkereskedőtől beszerzett gazdaságszervezési szoftverrel szeretné elvégezni. Az adatmegosztási jogszabály lehetővé fogja tenni számára, hogy minden releváns adatot megszerezzen.
Egy startup vállalkozás olyan algoritmust fejleszt ki, amelyet egy nagyvállalat adatbázisa alapján szeretne betanítani, ezért szerződést kötnek. A nagyvállalat ezt követően úgy dönt, hogy egy hasonló algoritmus alapján kínál szolgáltatásokat, és ezt az algoritmust is ugyanezen adatbázison kívánja betanítani. A startup vállalkozás az adatmegosztási jogszabály alapján azonban védve lesz a szerződés indokolatlanul rövid időn belül történő felmondásával szemben.
Elveszítik-e a vállalatok a termékeik által generált adatok feletti ellenőrzést?
A vállalatok továbbra is felhasználhatják az általuk gyártott tárgyak révén szerzett adatokat. Ezenkívül a felhasználó által kiválasztott harmadik félnek meg kell térítenie a gyártó számára a hozzáférés biztosításához, azaz az adatok rendelkezésre bocsátását érintő műszaki intézkedésekhez, például az alkalmazásprogramozási interfészekhez kapcsolódó költségeket.
Ezen túlmenően a javaslatban előírt biztosítékok megakadályozzák, hogy az adatok felhasználása hátrányos helyzetbe hozza a gyártót vagy negatívan befolyásolja az üzleti lehetőségeit. A megfelelő technikai védelem biztosítja például azon hátrányos helyzetek elkerülését, amikor az adatokat olyan termék vagy kapcsolódó szolgáltatás kifejlesztésére használják fel, amely az eredeti adattermelő termék konkurense, vagy ha az adatokat a felek megfelelő indok nélkül használják fel.
Hogyan kapcsolódik a javaslat a 2020 februárjában bemutatott adatstratégiához?
A 2020. februári európai adatstratégia nyomán a Bizottság már javaslatot tett az adatkormányzási rendeletre. Második fő jogalkotási kezdeményezésként ezt követi az adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslat, melynek célja, hogy adatközpontú társadalmunkban megalapozza az EU vezető szerepét.
Míg a 2020 novemberében előterjesztett és a társjogalkotók által 2021 novemberében elfogadott adatkormányzási rendelet létrehozza azokat a folyamatokat és struktúrákat, amelyek megkönnyítik a vállalatok, az egyének és a közszféra közötti adatmegosztást, az adatmegosztási jogszabály egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból.
Az adatmegosztási jogszabály a Bizottság adatstratégiájának utolsó horizontális eleme. A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvvel összhangban az elkövetkező hónapokban várhatóan elfogadják azt a végrehajtási jogi aktust, amely megállapítja a közszféra által alkalmazásprogramozási felületeken (API-kon) keresztül ingyenesen rendelkezésre bocsátandó nagy értékű adatkészletek jegyzékét.
Mi a kapcsolat az adatbázisokról szóló irányelv és az adatmegosztási jogszabály között?
Az adatmegosztási jogszabály felülvizsgálja az adatbázisokról szóló irányelv egyes vonatkozásait, melyet az 1990-es években fogadtak el az adatok strukturált előállítására irányuló beruházások védelme érdekében. Egyértelművé teszi, hogy ez az irányelv nem használható fel az összekapcsolt termékek vagy a kapcsolódó szolgáltatások által generált adatokhoz való hozzáférés megakadályozására.
A dolgok internetére támaszkodó technológiák növekvő térnyerése és az érzékelők által előállított számottevő adatmennyiség miatt az adattulajdonos ellenkező esetben de facto kizárólagos igényt tarthatna az összekapcsolt termékek által generált adatokra. Megfelelő szabályozás hiányában ez akadályozná az adatmegosztási jogszabályban meghatározott hozzáférési és hordozhatósági jogok hatékony alkalmazását.
Hogyan alkalmazandó az általános adatvédelmi rendelet az összekapcsolt tárgyakra?
Az adatmegosztási jogszabály az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályaira épül, így azokkal teljes mértékben összhangban van. Ez különösen vonatkozik az adathordozhatósághoz való jogra, melynek értelmében az érintettek az adataikat szabadon átvihetik az egyik adatkezelőtől egy versengő szolgáltatásokat kínáló másikhoz. Az általános adatvédelmi rendelet értelmében ez a jog bizonyos jogalapok alapján kezelt személyes adatokra korlátozódik, amennyiben ez technikailag megvalósítható. Az összekapcsolt termékek esetében az adatmegosztási jogszabály megerősíti ezt a jogot, így a fogyasztók hozzáférhetnek a termék által generált személyes és nem személyes adatokhoz, sőt, azokat hordozhatják is.
Hogyan kapcsolódik a javaslat a kialakulóban lévő adatterekhez?
Az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, valamint az interoperabilitásra vonatkozó rendelkezései eredményeként az adatmegosztási jogszabály hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ágazati adatterek számára és azokon belül is több adat álljon rendelkezésre. Például az adatmegosztási jogszabályból kiindulva a közös európai energetikai adattér javítani fogja az energetikai eszközök és szolgáltatások interoperabilitását, valamint az energiarendszer rugalmasságát, általános biztonságát és megbízhatóságát. Az energiaágazat digitalizálására vonatkozó cselekvési terv részeként ez hozzá fog járulni mind a zöld megállapodás, mind a digitális évtized prioritásaihoz.
A 2020. februári európai adatstratégia 10 stratégiai területen irányozza elő adatterek létrehozását: ezek az egészségügy, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, az energia, a mobilitás, a pénzügy, a közigazgatás, a készségek, az európai nyílt tudományosadat-felhő, valamint a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérését alátámasztó átfogó fő prioritás. Időközben más fontos területeken, például a média és a kulturális örökség területén is kialakultak adatterek. A végső cél az, hogy az adatterek együtt egy közös európai adatteret képezzenek, és létrejöjjön az adatok valódi egységes piaca.
A közös európai adatterekről szóló, az adatmegosztási jogszabállyal párhuzamosan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentum áttekintést nyújt a közös európai adatterekről. A Bizottság finanszírozási programjai (Digitális Európa program, Horizont Európa, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) révén támogatja az adatterek kialakítását. Emellett az adatgazdaság érdekeltjeit is adatterek kiépítésére ösztönzik.
A Bizottság 2023-ban ismételten jelentést fog készíteni a közös európai adatterek helyzetéről.
A vállalkozások közötti adatmegosztással és a felhőalapú szerződésekkel foglalkozó szakértői csoport
Az adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslat elfogadásával egy időben a Bizottság a szakértői csoportok nyilvántartásában felhívást tesz közzé a vállalkozások közötti adatmegosztással és a felhőalapú szerződésekkel foglalkozó szakértői csoport megalakítása céljából.
A szakértői csoport a vállalkozások közötti adatmegosztásra vonatkozó szerződési mintafeltételek és a felhőalapú számítástechnikai szerződésekre vonatkozó szabványos szerződési feltételek kidolgozásában fogja segíteni a Bizottságot.
A szakértői csoport tajai egyéni minőségükben fognak eljárni. A jelentkezési határidő április 6.”
Forrás:
Adatmegosztási jogszabály – kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2022. február 23.
