„Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) képviseletében Deli Gergely, az NKE rektora és a Magyar ENSZ Társaság képviseletében Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az UNESCO közgyűlés volt elnöke.
A megállapodás célja közös szakmai- és munkakapcsolatok megkezdése az oktatási, kutatási, pályaorientációs, továbbá szakmai és álláspályázati területen, valamint a megszerzett tapasztalatok cseréje. Az ünnepélyes ceremónián, melyre a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgóban került sor május 12-én, részt vett Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese, az Európa Tanulmányok Tanszékének vezetője, Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi képzési programokért felelős helyettes államtitkára és Lovászy László miniszteri biztos, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az NKE tudományos főmunkatársa is.
A legfontosabb missziók, melyeket a Magyar ENSZ Társaság is magáénak érez: a béke és nyitottság, az emberi jogok tiszteletéhez kapcsolódóan a nemzeti kisebbségek védelme és a keresztény vallás védelme – emelte ki Deli Gergely köszöntőjében. Az NKE rektora arról is beszélt: nincs könnyű feladata azoknak, akik világrendek határán értékeket mentenek egyikből a másikba. Ugyanúgy, ahogy az antik kor és a középkor határán, 75 évvel ezelőtt, 1945-ben az ENSZ is új világrendet alapozott meg. „Ma nem tudunk szemet hunyni azon tény fölött, hogy ez a világrend felbomlóban van. Egy másik világrend van kialakulóban, és ezért joggal merül fel az a kérdés, nem anakronisztikus-e a Magyar ENSZ Társasággal, egy régi világrend képviselőjével együttműködési megállapodást aláírni. Azt gondolom, hogy nem. Azért nem, mert a régi világrendben vannak olyan értékek, amelyeket a fogunk közé szorítva is, de muszáj átvinnünk a túlsó partra, különben az a kultúrtér, amit Európának nevezünk, nem fog önmagára ismerni ebben az új világrendben, és ezeket az értékeket – amelyeket egyetemünk és a Magyar ENSZ Társaság eddig is ápolt és tisztelt – közösen kell átvinnünk a túlsó partra” – hangsúlyozta az NKE rektora.
„A Magyar ENSZ Társaság története Magyarország története, az emberiség globális együvé tartozásának, az ENSZ-nek tükrében. Magyarországnak kiemelt fontosságú az ENSZ-tagság, amely külpolitikánk szerves része. Napi tematikus és politikai jelenlétünk mellett bizonyíték erre az elmúlt években hazánkba települt számos nemzetközi ENSZ szervezet budapesti elhelyezése és működtetése, amely a magyar kormány számára nagyon fontos” – mutatott rá Bogyay Katalin. A Magyar ENSZ Társaság elnöke egyebek mellett elmondta: az ENSZ gyakran az egyedüli szervezet, amely megfelelő mechanizmussal rendelkezik ahhoz, hogy a veszélyes helyzeteket kezelje ott, ahol a háború humanitárius krízissel fenyeget, és az ENSZ világélelmezési programja az egyedüli biztosíték, és ahol az ENSZ közvetítők érhetik el a legtöbbet a békemegállapodások érdekében, a szenvedő emberek megsegítésében. Hozzátette: a Magyar ENSZ Társaság legújabb periódusában az együttműködéseken alapuló, fiatalokat megszólító közös gondolkodásban hisz, és mindezt a köz szolgálatáért teszi, ez a mostani összekapcsolódás alapja, legfőbb hivatása. „Közszolgává lenni habitus, választás és döntés kérdése. Számomra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a világra és Európára nyitott magyar gondolatok újjászületését jelenti” – fogalmazta meg a nagykövet.
„Korszakhatárhoz értünk, 2022. február 24-e megváltoztatta a nemzetközi rendszert, és ezt hazánkban is, Európában is, és az egész világon érezzük. Minden, amit tanultunk, tudunk a nemzetközi rendszerről, elméletekről az megváltozott és újszerű megközelítéseket kíván tőlünk” – mondta köszöntőbeszédében Koller Boglárka, aki egyben a Magyar ENSZ Társaság vezetőségi tagja is. Az NKE rektorhelyettese kiemelte: az együttműködés, amit ma az NKE rektora és Bogyay Katalin aláír, nyerő kapcsolat, win-win együttműködés.
„Mindannyian külön csónakkal érkeztünk, de most mindannyian ugyanazon a hajón foglalunk helyet” – idézte Martin Luther Kinget beszédében Lengyel Miklós, aki elmondta: a II. világháború után egyre gyorsabban és mélyebben kötötte össze a világ nemzeteit a globalizációs folyamat, melyben az országok rengeteg eredményt értek el, ugyanakkor újabb kihívások is érkeztek. „Az ilyen kihívások leküzdése bármely állam erejét meghaladja, ha egyedül próbálja megoldani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a bilaterális diplomácia mellett a multilaterális diplomácia is megfelelő hangsúlyt kapjon, mert amint azt gróf Széchenyi István is megfogalmazta: egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A multilaterális diplomácia számunkra legfontosabb területe pedig az ENSZ, az Európai Unió és a NATO. Ezért is elengedhetetlen, hogy hazánk felkészült, a nemzetközi folyamatokat, a nemzetközi szervezetek munkáját jól és naprakészen ismerő diplomáciai szolgálattal rendelkezzen. Ma két olyan szervezet lép egymással szoros szövetségre, amelyek külön-külön is évek óta ezt a nemes célt szolgálják” – nyomatékosította a helyettes államtitkár.
„Az ENSZ-re általában akkor van szükség, amikor nem mennek jól a dolgok. Ekkor azt várják el, hogy az egyes tagállamok helyett az ENSZ oldja meg a problémákat, ilyenkor sokan már globális kormányzásról beszélnek. De amikor jobban mennek a dolgok, akkor egyesek szerint ’sóhivatallá’ változik az intézményrendszer, nos, melyik definíció az igaz? Egyik sem, illetve mindkettő. Éppen ezért lenne szükség ennek a hihetetlenül bonyolult és összetett rendszernek a megértésére, és ezért jön létre ez a megállapodás, hogy a tudomány, a gyakorlati élet, illetve a társadalom nemcsak hogy megnyerje, hanem ki is használja azokat a lehetőségeket, amelyek ennek a tevékenységéből fakadhatnak” – foglalta össze Lovászy László miniszteri biztos.”
Forrás:
A Magyar ENSZ Társaság története Magyarország története; Páhy Anna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2022. május 13.
