„Az Európai Bizottság a 2022. évi európai szemeszter tavaszi csomagja keretében támogatást és iránymutatást nyújt a tagállamoknak két évvel a Covid19-világjárvány első hatásait követően és az Ukrajnával szembeni orosz invázió közepette.
A 2022. tavaszi gazdasági előrejelzés szerint az EU gazdasága 2022-ben és 2023-ban tovább fog növekedni. Bár az EU gazdasága továbbra is reziliens, az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására megváltoztak a körülmények és súlyosabbá váltak a növekedést már korábban is gátló tényezők, amelyekkel kapcsolatban korábban azt remélhettük, hogy enyhülni fognak. Emellett további kihívások elé állítja az EU gazdaságait az energiaellátás biztonsága és az oroszországi fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség tekintetében.
Az európai szemeszter, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a REPowerEU összekapcsolása
Soha nem volt nyilvánvalóbb, hogy az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket csökkentenünk kell. A REPowerEU célja, hogy gyorsan csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket azáltal, hogy gyors ütemben folytatja a tiszta átállást, és összefogást hoz létre az ellenállóképesebb energiarendszer és a valódi energiaunió megvalósítása érdekében.
Az európai szemeszter és a NextGenerationEU középpontjában álló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szilárd kereteket biztosít a hatékony szakpolitikai koordináció biztosításához és a jelenlegi kihívások kezeléséhez. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is fontos szerepet játszik a tagállamok következő évekre szóló reform- és beruházási menetrendjében. A kettős zöld és digitális átállás felgyorsítására és a tagállamok rezilienciájának megerősítésére szolgáló elsődleges eszköz, többek között a REPowerEU-val összhangban hozott nemzeti és határokon átnyúló intézkedések végrehajtása révén.
Az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások iránymutatást nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy megfelelően reagáljanak a fennálló és új kihívásokra, és teljesítsék közös kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzéseiket. Az ajánlások az idei évben a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség reformok és beruházások révén történő csökkentésére is kiterjednek, összhangban a REPowerEU prioritásaival és az európai zöld megállapodással.
Költségvetés-politikai iránymutatás
A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2020. márciusi aktiválása lehetővé tette a tagállamok számára, hogy gyorsan reagáljanak és szükséghelyzeti intézkedéseket fogadjanak el a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében. Az összehangolt szakpolitikai fellépés tompította a gazdasági sokkot, és megnyitotta az utat a 2021. évi erőteljes helyreállítás előtt.
A magasabb energiaárak hatásának enyhítésére és az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elől menekülők támogatására irányuló szakpolitikák 2022-ben az EU egészére nézve expanzív költségvetési irányvonalat fognak eredményezni.
Az Ukrajna elleni orosz invázió okozta makrogazdasági sokk sajátos jellege, valamint annak az EU energiabiztonsági szükségleteire gyakorolt hosszú távú hatásai szükségessé teszik a 2023-as költségvetési politika körültekintő kialakítását. A költségvetési politikának bővítenie kell a zöld és digitális átállásra és az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű és időben történő végrehajtása kulcsfontosságú a beruházások magasabb szintjének eléréséhez. A költségvetési politikának ötvöznie kell a nagyobb beruházásokat a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedésének ellenőrzésével, miközben lehetővé kell tennie az automatikus stabilizátorok működését, továbbá átmeneti és célzott intézkedéseket kell biztosítania az energiaválság hatásainak enyhítésére, valamint humanitárius segítségnyújtást kell biztosítania az ukrajnai orosz invázió elől menekülő emberek számára. Emellett a tagállamok jövő évi költségvetési terveit olyan prudens középtávú kiigazítási pályák mentén kell kialakítani, amelyek tükrözik a magas – és a világjárvány miatt folyamatosan emelkedő – GDP-arányos adósságszintekkel összefüggő költségvetési fenntarthatósági kihívásokat. Végezetül a költségvetési politikának készen kell állnia arra, hogy a jelenlegi kiadásokat a változó helyzethez igazítsa.
A Bizottság úgy véli, hogy teljesülnek a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2023-ban történő fenntartásához és 2024-től történő deaktiválásához szükséges feltételek. Az ukrajnai háborúval összefüggésben a megnövekedett bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat fenyegető erős lefelé mutató kockázatok, az energiaárak példátlan emelkedése és az ellátási lánc folyamatos zavarai indokolttá teszik az általános mentesítési rendelkezés 2023-ig történő meghosszabbítását. Az általános mentesítési rendelkezés 2023-ban történő további aktiválása lehetőséget biztosít a nemzeti költségvetési politikának arra, hogy szükség esetén gyorsan reagáljon, miközben biztosítja a világjárvány idején a gazdaságnak nyújtott széles körű támogatásról a középtávú fenntarthatóság biztosításához szükséges átmeneti és célzott intézkedésekre és költségvetési óvatosságra való fokozott összpontosításra történő zökkenőmentes átállást.
A Bizottság a nyári szünetet követően kellő időben iránymutatást fog nyújtani 2023-ra vonatkozóan a gazdasági kormányzás keretének lehetséges módosításairól.
A 126. cikk (3) bekezdése szerinti jelentés a Szerződésben foglalt hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelésről
A Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott jelentés 18 tagállamra terjed ki (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Észtország, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország). E jelentés azt hivatott értékelni, hogy a tagállamok megfelelnek-e a Szerződésben foglalt hiány- és adósságkritériumoknak. Finnország kivételével e tagállamok mindegyike esetében a jelentés értékeli, hogy azok megfelelnek-e a hiánykritériumnak. Litvánia, Észtország és Lengyelország esetében a jelentés azért készült, mert a 2022-re tervezett hiány meghaladja a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket, míg a többi tagállam államháztartási hiánya 2021-ben meghaladta a GDP 3%-át.
A Covid19-világjárvány továbbra is jelentős hatást gyakorol makrogazdasági és költségvetési szempontból egyaránt. Ez a jelenlegi geopolitikai helyzetben nagy fokú bizonytalanságot teremt, ami megnehezíti többek között a költségvetési politikák részletes kidolgozását. A Bizottság ezért nem javasolja új túlzotthiány-eljárás megindítását
és 2022 őszén újra fogja értékelni a tagállamok költségvetési helyzetét. A Bizottság 2023 tavaszán értékelni fogja a 2022. évi eredményadatokon alapuló túlzotthiány-eljárás megindítására irányuló javaslat relevanciáját, különös tekintettel az országspecifikus költségvetési ajánlásoknak való megfelelésre.
A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelése
A Bizottság értékelte a makrogazdasági egyensúlyhiány fennállását a 2022. évi riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben részletes vizsgálatra kiválasztott 12 tagállamban.
Írországban és Horvátországban már nem áll fenn egyensúlyhiány. Az adósságráta mind Írországban, mind Horvátországban jelentősen csökkent az évek során, és továbbra is erőteljes lefelé irányuló dinamikát mutat.
Hét tagállamban (Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Portugália, Románia és Svédország) továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható. Három tagállamban (Görögország, Olaszország és Ciprus) továbbra is túlzott egyensúlyhiány áll fenn.
Összességében a sebezhetőségek csökkennek, és számos tagállamban a világjárvány előtti szint alá kerülnek, ami két esetben indokolja az egyensúlyhiányok besorolásának felülvizsgálatát; ezekben az esetekben jelentős szakpolitikai előrelépés történt.
Vélemények Németország és Portugália költségvetésiterv-javaslatáról
A Bizottság május 19-én véleményt fogadott el Németország és Portugália 2022. évi költségvetésiterv-javaslatáról.
Németország az új kormány 2021. decemberi hivatalba lépését követően áprilisban benyújtotta a 2022-re vonatkozó aktualizált költségvetésiterv-javaslatát. Emellett Portugália áprilisban új költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be 2022-re vonatkozóan. A Bizottság nem értékelte a Portugália által 2021 őszén benyújtott költségvetésiterv-javaslatot, mivel a 2022. évi állami költségvetést a portugál parlament elutasította.
Németország 2022. évi költségvetési irányvonala az előrejelzések szerint támogató lesz. Az ország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott további beruházásokkal folytatja a helyreállítás támogatását, és tervei szerint fenntartja a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét.
Portugália költségvetési irányvonala 2022-ben várhatóan támogató lesz. Portugália azt tervezi, hogy további támogatást nyújt a helyreállításhoz azáltal, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Emellett a nemzeti finanszírozású beruházások fenntartását is tervezi. Portugália 2022-ben várhatóan általánosságban korlátozza a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.
Megerősített felügyeleti jelentés és a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentések
A Görögországra vonatkozó tizennegyedik megerősített felügyeleti jelentés megállapítja, hogy az ország a világjárvány új hullámai, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió gazdasági következményei által kiváltott nehéz körülmények ellenére megtette a szükséges intézkedéseket, hogy teljesítse az elfogadott kötelezettségvállalásokat. A jelentés alapul szolgálhat az eurócsoport számára ahhoz, hogy döntsön a szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések következő csomagjának végrehajtásáról.
A Bizottság emellett Írország, Spanyolország, Ciprus és Portugália tekintetében a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentést fogadott el. A jelentésekben megfogalmazott következtetések szerint valamennyi érintett tagállam továbbra is stabil adósságtörlesztési kapacitással rendelkezik.
Foglalkoztatási iránymutatások
A Bizottság – tanácsi határozat formájában – iránymutatásokat is javasol a tagállamok 2022-es foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan. Ezek az iránymutatások minden évben közös prioritásokat határoznak meg a nemzeti foglalkoztatási és szociálpolitikák számára, hogy azok méltányosabbak és befogadóbbak legyenek. A tagállamok feladata most ezek jóváhagyása.
A tagállamok további reformjai és beruházásai döntő fontosságúak lesznek a minőségi munkahelyteremtés, a készségfejlesztés és a zökkenőmentes munkaerőpiaci átmenet támogatása, valamint az EU-ban jelenleg is fennálló munkaerőhiány, valamint a munkaerő-kereslet és kínálat közötti eltérés kezelése szempontjából. Az iránymutatások segítséget nyújtanak ahhoz, hogy miként lehet folytatni a munkaerőpiaci intézmények, az oktatás és képzés, valamint a szociális védelmi és az egészségügyi rendszerek korszerűsítését annak érdekében, hogy azok méltányosabbak és befogadóbbak legyenek.
A Bizottság az idei évben javasolja a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások aktualizálását, különös tekintettel a Covid19 utáni körülményekre, a zöld és digitális átállás társadalmi méltányosságának biztosítására, valamint a közelmúltbeli szakpolitikai kezdeményezések – többek között az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válasz, például a menekültek munkaerőpiacra való belépését lehetővé tevő intézkedések – figyelembevételére.
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai felé tett előrelépés
A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljait integrálja az európai szemeszterbe. Az európai szemeszter 2022. évi ciklusa naprakész és következetes jelentéstételt biztosít a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén a tagállamokban elért eredményekről. Az országjelentések összefoglalják az egyes tagállamok által a fenntartható fejlődési célok végrehajtása terén elért eredményeket, és részletes mellékletet tartalmaznak, amely az Eurostat által végzett nyomon követésen alapul.
24 tagállam esetében az országjelentések hivatkoznak a Tanács által elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre is. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatás jelentős számú olyan reformhoz és beruházáshoz járul hozzá, amelyek várhatóan segítik a tagállamokat a fenntartható fejlődési célok felé történő további előrelépésben.
A tavaszi csomaggal párhuzamosan az Eurostat a mai napon közzétette a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén uniós összefüggésben elért haladás nyomon követéséről szóló jelentést. Az elmúlt öt évben az EU a fenntartható fejlődési célok többségének megvalósítása terén haladást ért el. A legtöbb előrelépés a béke és a személyes biztonság Unión belüli előmozdítása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az intézményekbe vetett bizalom javítása terén történt (16. fenntartható fejlődési cél), ezt követte a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása (1. fenntartható fejlődési cél), valamint a gazdaság és a munkaerőpiac (8. fenntartható fejlődési cél). Általánosságban további erőfeszítésekre lesz szükség a célok eléréséhez, különösen a környezetvédelem, például a tiszta víz és az alapvető köztisztaság (6. fenntartható fejlődési cél) és a szárazföldi ökoszisztémák védelme (15. fenntartható fejlődési cél) terén.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az Ukrajna elleni orosz invázió kétségtelenül rendkívüli gazdasági bizonytalanságba sodorta Európát. Ennek hatására megugrottak az energia-, nyersanyag-, áru- és élelmiszerárak, ami nehézségeket okoz a fogyasztók és a vállalkozások számára. Az európai szemeszter e tavaszi csomagjának célja, hogy folytatódjon Európa gazdasági kilábalása a világjárványból, és ezzel egyidejűleg fokozatosan megszüntessük az orosz energiától való stratégiai függőségünket.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos szerint: „A világjárvány több mint két évvel ezelőtti kezdete óta az EU és a nemzeti kormányok erőteljes és koherens szakpolitikai támogatást nyújtottak gazdaságainknak, hozzájárulva a gyors helyreállítás fenntartásához. Ma közös prioritásaink a beruházások és a reformok. Ezt tükrözik az előterjesztett ajánlások is, amelyek egyértelműen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtására és az energetikai átállásra összpontosítanak. A költségvetési politikáknak folytatniuk kell az átállást a világjárvány során nyújtott általános támogatásról a célzottabb intézkedésekre. Az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott újabb zűrzavaros időszakban a kormányoknak rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy politikáikat a kiszámíthatatlan fejleményekhez igazíthassák. Az általános mentesítési rendelkezés 2023-ra történő meghosszabbítása elismeri a nagy fokú bizonytalanságot és az erős lefelé mutató kockázatokat egy olyan helyzetben, amikor az európai gazdaság nem normalizálódott.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos így nyilatkozott: „A Bizottság foglalkoztatási iránymutatásai létfontosságúak a tagállamok foglalkoztatás- és szociálpolitikákkal kapcsolatos prioritásainak meghatározásában és szakpolitikai koordinációjában. A világjárványt követően elengedhetetlen, hogy az Unió és tagállamai biztosítsák, hogy a zöld és digitális átállás társadalmilag igazságos legyen. A Bizottság 2022. évi iránymutatásai megnyitják az utat a több és jobb munkahely megteremtése és a társadalmi méltányosság előmozdítása felé, ami magában foglalja az Ukrajnából menekülők munkaerőpiaci integrációjának támogatását is.”
Következő lépések
A Bizottság felkéri az eurócsoportot és a Tanácsot, hogy vitassák meg a csomagot, és hagyják jóvá a ma előterjesztett iránymutatásokat. A Bizottság konstruktív párbeszédet kíván folytatni az Európai Parlamenttel e csomag tartalmáról és az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről.
További információk
Kérdések és válaszok az európai szemeszter 2022. tavaszi csomagjával kapcsolatban
Közlemény az európai szemeszter tavaszi csomagjának főbb elemeiről
Országspecifikus ajánlások 27 tagállam számára
12 tagállam részletes vizsgálata
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés
Vélemények Németország és Portugália költségvetésiterv-javaslatáról
Tizennegyedik megerősített felügyeleti jelentés Görögországról
A programot követő felügyeleti jelentések Ciprusra, Írországra, Spanyolországra és Portugáliára vonatkozóan
Javaslat – A Tanács határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
Forrás:
Az európai szemeszter tavaszi csomagja: a zöld és fenntartható helyreállítás támogatása a növekvő bizonytalanság ellenére; Európai Bizottság; 2022. május 23.
