„A háborús helyzetben a kormány indokoltnak látja az árstopok fenntartását, ezért az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot pedig december 31-ig meghosszabbítja – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Kormányinfón.
Az árstopok lejártát megelőzően döntenek majd arról, hogy fennállnak-e azok a körülmények, amelyek a további meghosszabbításra okot adnak – húzta alá, majd arról is beszélt, hogy a kormány nem támogatja a globális minimumadó és a budapesti dugódíj bevezetését.
A tárcavezető kifejtette: a kormány csütörtöki ülésén áttekintette a háborús és a gazdasági helyzetet, és kevés reménykedésre okot adó körülmény van. A háború gazdasági hatásaként hatalmas infláció van Európában és a világon, drasztikusan emelkedtek az energiaárak, a termékek ára is nőtt, részben a szankciók eredményeként – mutatott rá.
Közölte: a háborús térséghez legközelebb a legmagasabb az infláció, ezzel Magyarországnak is szembe kell néznie. A háborús infláció akkor szűnik meg, ha béke lesz, ezért nem fegyverszállítással, a háború támogatásával, hanem békekötéssel lehet a legeredményesebben fellépni az infláció ellen – érvelt.
Aláhúzta, a jelenlegi helyzetben fontos, hogy amennyire lehet, mérsékelni kell Magyarország határain belül a világgazdasági hatások ellenére is az inflációt, és a magyar kormány a lehető legtöbbet teszi ennek érdekében.
A tárcavezető kiemelte: a kormány a rezsicsökkentés megvédésével és az árstopokkal elérte, hogy 5-6 százalékkal alacsonyabb az infláció, mint ezen intézkedések nélkül lenne.
Gulyás Gergely kitért arra: azok, akik magyar forgalmival rendelkező autóval tankolnak, továbbra is 480 forintért vehetik az üzemanyagot. Ez egy jó lépés, mégsem aratott osztatlan elismerést, ugyanis Brüsszelből kaptak egy felszólító levelet, hogy a kormány szüntesse meg az intézkedést – mondta.
Úgy látja, a piaci folyamatokba való beavatkozásra mindig nagyon nyomós ok kell, és ebben a helyzetben több érv szól az intézkedés mellett, ezért „a kormány elkötelezett, hogy továbbra is megvédje az embereket, és ezen keresztül megvédje a magyar gazdaságot és az elszabadult benzináraktól”.
Megjegyezte: korábban Olaszországban volt hasonló intézkedés, és az ország megnyerte a pert.
A tárcavezető a jövő héti EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy az Európai Unió egysége fontos, de csak olyan döntéseket, szankciókat támogatnak, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának mint annak, akit szankcionálni akarnak.
Kijelentette: az eddigi brüsszeli döntések hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagas legyen, a gázembargó bevezetése esetén pedig Európa egészének ellátása kerülne veszélybe, ezt nem csak a magyar, hanem az egész európai gazdaság megszenvedné.
A magyar kormány továbbra is arra hív fel mindenkit, hogy térjenek vissza a versailles-i konszenzushoz, ami azt jelentette, hogy Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt kivetett szankciók az energetika területét nem érintik – mondta. Hozzátette: a szén és az olaj ügyén „úgy ahogy” túl vannak, de a gázszállítás további korlátozása egészen biztos, hogy rendkívül negatív hatást gyakorolna.
Gulyás Gergely közölte azt is: a globális minimumadót nem támogatja a kormány, így az európai pénzügyminiszterek pénteki ülésére a magyar pénzügyminiszter ezzel a „kötött mandátummal” érkezik. Jelezte: ebben a kérdésben csak egyhangú döntés születhet, Magyarország nélkül pedig ez nem valósulhat meg.
A tárcavezető azzal indokolt: a 15 százalékos globális minimumadó arra kényszerítené Magyarországot, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat, hiszen a magyar adószint jelenleg 7,5 százalék. Úgy vélte: Magyarország ezzel az adóelőnyét is elvesztené a térségben és Európában, és a vállalkozásoknak is olyan plusz terhet jelentene, amelyet még normális gazdasági helyzetben is nehéz lenne elviselni, nemhogy egy „háború által szorongatott” időszakban. Szerinte a jelenlegi helyzetben gazdasági növekedésre, adócsökkentésre, beruházásösztönzésre van szükség, mert csak így tudják megvédeni a munkahelyeket.
Emlékeztetett: a kormány kezdetben azért is állt a globális minimumadó mellett, mert az volt a terv, hogy azokat a nagy technológiai cégeket adóztatják meg, amelyek adót csak részben és nagy nehézségek árán fizetnek. Ehhez képest – folytatta – ezek a cégek nincsenek benne a csomagban, miközben az összes többi termelő vállalkozást megadóztatnák.
Úgy értékelt: az EU megint „előre rohan”, és úgy vezetné be az adót, hogy az Egyesült Államokban az időközi választások miatt még bizonytalan a kongresszusi támogatása, és a legfontosabb, republikánus hátterű, adózással foglalkozó szervezet is ellenzi bevezetését.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva arról is beszélt: a kormány továbbra sem támogatja a dugódíjat…
Az uniós gázembargós javaslatra vonatkozó kérdésre azt felelte: az nemcsak a közép-európai országoknak okozna nehézséget, hanem a nyugati gazdaságok jó részének, így „a józan ésszel ellentétes lenne ilyen döntést hozni”.A benzinárstopról a miniszter úgy nyilatkozott, „amíg a hozzáférés biztosított, addig szerintem valamilyen formában a mérsékelt árakat fenn tudjuk tartani”. Megjegyezte, az uniós olajembargó-javaslat elfogadása esetén „másnaptól nem lenne finanszírozható” az árplafon.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, az ellátási láncok biztonsága sokkal kisebb a korábbinál, teljesen kizárni nem lehet, hogy benzinhiány lép fel, de amíg a szállítás biztosított, „ez a veszély nem reális”.
A Németországban bevezetett kilenc eurós havi országos közösségi közlekedési bérletről a miniszter úgy nyilatkozott, azt „érdemes megfontolni”. Megemlítette, Németországban a 900 forintot is elérte a dízel ára, „nálunk nincs olyan sürgető szükség egy ilyen intézkedés bevezetésére”.
A miniszter hangsúlyozta, Európában Magyarország tette az elmúlt 12 évben a legtöbbet az energetikai diverzifikációért; egy helyett már hat szomszédos állammal köt össze bennünket interkonnektor.
Akkor fogunk leválni az orosz olajról, hogyha ez nem kerül nekünk többe, nem kerül Önöknek többe, nem kerül a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak többe – fogalmazott.
A szankciós politikáról szólva elmondta: Oroszországnak idén már több bevétele volt nyersanyagexportból, mint 2022 egészében, az agresszió hosszú távú hatása viszont, hogy az orosz-európai kapcsolatok volumene nagymértékben csökkenni fog, nyilvánvaló, hogy Oroszország sokkal inkább Ázsia felé fordul, Európának pedig alternatív úton kell beszereznie a nyersanyagokat.
Gulyás Gergely a brüsszeli politika „életidegenségéről” beszélt, mondván; a globális minimumadó jó ötlet volt a nagy technológiai vállalatok megadóztatására, az adóparadicsomok megszüntetésére, de menet közben ezek az elemek kerültek ki a javaslatból. Szerinte hiányzik Brüsszelből a józan észre és az értelmes vitákra való nyitottság…
Gulyás Gergely megerősítette Narvacsics Tibor területfejlesztési miniszter brüsszeli kijelentését, miszerint a kormány kész ésszerű kompromisszumokra az uniós helyreállítási alap forrásaiért. A kormány vállalja, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát 15 százalék alá viszi, de további szigorításokat is tesz – mondta, hangsúlyozva: minden olyan kérdésben nyitott a kabinet, ahol az unió nem politikai, hanem szakmai kritikás fogalmazott meg.Hozzátette: a bizottságot jogszabály kötelezi a megállapodásra, és ebben az alapban is van béremelést szolgáló forrás…A miniszter cáfolta és álhírnek nevezte azt a sajtóhírt, hogy a kormány leépítést tervezne a kormányhivataloknál. Azt mondta, csupán az állami tulajdonú cégeknél vizsgálható, hogy van-e felesleges munkaerő. Az államigazgatás központi szerveinél 2018-ban volt egy leépítés, az akkor meghatározott létszám pedig megfelelő – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely cáfolta azt a sajtóhírt is, hogy a belügyminiszter a maga területein elvonásokat helyezett kilátásba a tárcájának tartott feladatszabó előadásán…
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is közölte, hogy még pénteken megszülethet a kormányrendelet arról, hogy az érintett, mintegy százezer kis- és közepes vállalkozásra milyen feltételek mellett vonatkozhat a rezsicsökkentés. Elmondta: ez a kisebb vállalkozásokat érinti majd, fogyasztási korláttal.Gulyás Gergely jelezte: tárgyalnak az önkormányzatokkal a rezsicsökkentésből kikerülésük miatti kompenzációról, noha a baloldali politikusok korábban a rezsicsökkentés értelmetlenségéről beszéltek. Közlése szerint mérettől, bevételektől is függően lesz olyan önkormányzat, „ahol valamilyen részbeni hozzájárulást adunk a megnövekedett árakhoz”…
Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, beigazolódott, hogy az egészségügyben a felmondások nem drámaiak, és nem veszélyeztetik a működést.A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítása kapcsán Gulyás Gergely elmondta: erről döntés egyelőre nincs, a cél az, hogy a bevezetéskor kitűzött céloknak feleljen meg ez az adó: a „hagyományos kisegzisztenciák” alkalmazhassák ezt a kedvezményes adónemet…
A kormányzat által támogatott fejlesztések átütemezéséről szólva Gulyás Gergely elmondta, még nincsen kész az érintett projektek listája, azt Lázár János jelenti majd be, „ahogy eljutott oda, hogy a több ezer beruházást, ami Magyarországon folyamatban van, összegezni tudja”. Torzók nem fognak maradni sehol – erősítette meg a miniszter…”
Forrás:
A háborús helyzetben a kormány indokoltnak látja az árstopok fenntartását; kormany.hu; 2022. június 17.
