„A Bizottság ma közzé tette a tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló (SRIP) 2022. évi jelentést, amely globális kontextusban elemzi az EU innovációs teljesítményét. E jelentés betekintést nyújt abba, hogy a kutatási és innovációs politikák miként járulhatnak hozzá egy befogadó, fenntartható, versenyképes és reziliens Európa kiépítéséhez, kiaknázva a kutatásnak és az innovációnak a jólét forrásaként és a változás katalizátoraként betöltött alapvető szerepét. A jelentés hangsúlyozza: a koronavírus-világjárvány és Ukrajna orosz inváziója nyomán Európának fokoznia kell felkészültségét, hogy gyorsan és adekvát módon reagálni tudjon az új és váratlan kihívásokra.
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló 2022. évi jelentés rávilágít, milyen központi szerepet tölt be a kutatás és az innováció az Európának szánt fenntartható és reziliens jövő alakításában. A digitális és zöld átállás egész egyszerűen nem valósítható meg szilárd kutatási és innovációs rendszerek nélkül. A jelentés eredményei is alátámasztják az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan elkészülő közleményünk tartalmát.”
A jelentés öt módját ismerteti annak, hogy a tudomány miként járulhat hozzá a fenntartható, versenyképes és reziliens Európa kiépítéséhez, ha a szakpolitikák:
- elősegítik a zöld és digitális gazdaság megvalósítását, olyan virágzó társadalmakat hozva létre, amelyek senkit nem hagynak hátra;
- felkészülnek a távlati és az előre nem látható változásokra egyaránt, a gazdaság biztonságos kialakítására, diverzifikált ellátási láncokra és olyan tudásbázisra törekedve, amely segíti a jövőbeli kihívások kezelését;
- több erőforrást fektetnek az emberekbe, a vállalkozásokba és az intézményekbe, illetve az új megoldások keresésébe;
- összekapcsolják az egyéneket és szervezeteket, a készségek és ismeretek hozzáférhetővé tétele és megosztása jegyében, erősebb innovációs rendszerre, valamint a régiók és országok közötti különbségek csökkentésére törekedve;
- a polgárokkal közösen kialakított, megfelelő intézményi és pénzügyi keretfeltételeket biztosítanak, a kiemelt területekre összpontosítva.
Az idei jelentés azt mutatja, hogy a globális színtéren az EU továbbra is erős pozíciókkal bír a tudományos eredmények és a technológiai teljesítmény tekintetében. Miközben lakossága a világ népességének csupán 6%-át teszi ki, az EU adja a világ K+F beruházásainak mintegy 18%-át és a világ legtöbbet idézett tudományos publikációinak 21%-át. A technológiai teljesítményt illetően az EU az összes szabadalmi bejelentés 23%-ával globális vezető szerepet tölt be a klímakutatás területén. De számos más területen is kiváló a teljesítménye, ilyen például a biogazdaság (23%) és az egészségügy (17%). Ez a pozíció azonban fokozatosan erodálódik, az EU fő kereskedelmi partnerei ugyanis az elmúlt években gyorsabb ütemben tudták javítani innovációs teljesítményüket. A válság alatt csökkentek az Unióban megvalósuló K+F-beruházások, jelentős különbségekkel az egyes ágazatok között. Az egészségügybe és az IKT-szolgáltatásokba irányuló uniós K+F-befektetések 2019 és 2020 között jelentősen nőttek (10,3%, illetve 7,2%), ugyanakkor más ágazatokban a legjelentősebb uniós K+I-beruházók csökkentették beruházásaikat a válság idején – erre példa az IKT-szolgáltatások (–3,6%), a vegyipar (–3,7%), az autóipar (–7,2%) és az űrrepülés (–22,6%).
Az Unión belüli lassuló üzleti dinamika hatással lesz az innovációra és a gazdasági növekedésre. A jelentés érvelése szerint az uniós üzleti környezet és innovációs kapacitás javításához új lendületre van szükség egyes régi keletű problémák – például a finanszírozáshoz való hozzáférés hiányosságai, az innovációt gátló szabályozási keretek, a jól teljesítő és a lemaradó vállalkozások közötti tartós szakadék, valamint a tehetségek vonzásával és megtartásával kapcsolatos nehézségek – kezelése érdekében. E kérdésekkel az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan megjelenő közlemény foglalkozik majd.
A jelentés virtuális bemutatójára 2022. július 12-én 15:00 és 17:00 óra között kerül sor (közép-európai idő szerint). Ennek során a Bizottság ismerteti annak főbb megállapításait, és magas szintű előadók részvételével vitát szervez a kutatás és az innováció, valamint a kapcsolódó szakpolitikák jelenlegi tendenciáiról.
Háttér-információk
Az EU tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentés a kutatási és innovációs dinamikát és annak mozgatórugóit elemzi. A jelentés a mutatóalapú elemzést egyes égető szakpolitikai kérdések mélyreható analízisével ötvözi, egyszerre szólítva meg a kutatás és az innováció terén érdekelt közönséget, illetve a gazdasági és pénzügyi politikaformálókat és -elemzőket. A mostani a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által kétévente közzétett jelentés negyedik kiadása. Az előző, 2020. évi jelentés itt érhető el.
További információk
Forrás:
Új kutatási és innovációs teljesítményjelentés: a fenntartható jövő építése bizonytalan időkben; Európai Bizottság; 2022. július 5.
