„Tavaly már újból a pandémia előtti folyamatok érvényesültek a hazai gazdaság több területén, így a GDP nem csak a 2020. évi, hanem a járványt megelőző, 2019-es szintet is felülmúlta. A gazdasági növekedést az ipar hajtotta, és bár a Covid19-járvány nagy vesztesének tekinthető turizmus is erősödött, teljesítménye még elmaradt a 2019-es szinttől. Folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartások tovább növelték fogyasztásukat, megtakarítási rátájuk pedig sokéves rekordszintet ért el. Szintén emelkedett a házasodási kedv, 1986 óta nem kötöttek olyan sok frigyet, mint tavaly − derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2021 című kiadványából.
A Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások 2021. tavaszi-nyári enyhítését követően a gazdaság több területén újból a pandémia előtti folyamatok érvényesültek, így a GDP volumene összességében 7,1 százalékkal meghaladta a 2020. évi értéket, és a járványt megelőző, 2019-es szintet is felülmúlta, 2,3 százalékkal. „Ezzel a legjelentősebb teljesítménynövekedést elérő uniós tagországok közé tartozik Magyarország” – emelte ki Dr. Vukovich Gabriella a KSH, hazánk gazdasági, társadalmi, környezeti változásait bemutató, Magyarország, 2021 című kiadványának megjelenése kapcsán. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozzátette: „A magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban az uniós átlagnál kisebb mértékben mérséklődött, 2021-ben pedig azt meghaladó ütemben bővült. A járvány alatt is folytatódott hazánk konvergenciája, az unió centrumtérségeivel szembeni fejlettségbeli lemaradásunk tovább csökkent, amit jól mutat, hogy 2021-ben az egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolt értéke Magyarországon 76 százaléka volt az uniós átlagnak, szemben a járvány előtti 73 százalékkal.”
A KSH kiadványából kiderül, hogy a gazdasági növekedés hajtómotorjának az ipari termelés bizonyult, amelynek teljesítménye 9,8 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, és 2,2 százalékkal felülmúlta a két évvel korábbit is − annak ellenére, hogy a termelési láncok logisztikai nehézségekből fakadó akadozása, valamint a chiphiány számos ágazat kibocsátását visszafogta. Mindezek a magyar termékexporton is nyomot hagytak. A járvány legnagyobb vesztesének tekinthető turizmus az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázishoz képest jelentős, 14 százalékos emelkedést ért el, de teljesítménye még így is 36 százalékkal elmaradt a pandémia előtti, 2019-es szinttől. A gazdasági területek közül egyedül a mezőgazdaság hátráltatta a bruttó hazai termék volumenbővülését: bruttó hozzáadott értéke 2019 óta csökken, 2021-ben 3,0 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
A korlátozások feloldásával együtt járó gazdasági konjunktúra és a megugró kereslet következtében növekvő nyers- és alapanyagárak, illetve termelői és szállítási költségek az árutermelő ágazatok kibocsátási árainak jelentős emelkedését okozták. 2021-ben a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 19, az ipariak 14 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Mindez a fogyasztói piacon is éreztette hatását: az infláció 2021-ben az előző évi 3,3 százalékos emelkedés után 5,1 százalékra gyorsult.
A járvány kedvezőtlen hatásai a munkaerőpiacot kevésbé érintették, mint a reálgazdaságot. A mind szélesebb körű átoltottság eredményeképpen az ősszel induló újabb hullám sem törte meg a munkaerőpiac lendületét: az év utolsó negyedévére a foglalkoztatottság rekordot döntött, összesen 4 millió 580 ezer főnek, a 15–64 évesek 74,1 százalékának volt munkája. A munkanélküliség az év során 4,1 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartások 4,4 százalékkal növelték fogyasztásuk volumenét, ezzel párhuzamosan megtakarítási rátájuk 2021-ben sokéves, 18,0 százalékos rekordszintet ért el. A kiskereskedelmet a 2021 első hónapjaiban érvényben lévő korlátozások még visszafogták, azt követően a fogyasztás bővülésével összhangban az üzletek forgalma stabilan növekedett.
2022. január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 689 ezer fő volt. Tavaly a születésszám kismértékben emelkedett, a szülőképes korú nők számának csökkenése mellett a gyermekvállalási kedv a 26 évvel azelőtti szintre nőtt. Ennek ellenére a népesség fogyása gyorsult, miután az elhunytak száma a járvány miatt a II. világháború óta nem mért szintre emelkedett. Az év első hónapjaiban a hétköznapi életünket korlátozó intézkedések mellett is tovább emelkedett a házasodási kedv, tavaly 72 ezer pár állt anyakönyvvezető elé, így 1986 óta nem kötöttek olyan sok frigyet, mint 2021-ben.
A KSH Magyarország 2021 című kiadványa az alábbi linken érhető el: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo_2021.pdf (PDF)”
Forrás:
A járvány előtti szintet is felülmúlta a GDP tavaly – Megjelent a Magyarország, 2021 című kiadvány; Központi Statisztikai Hivatal; 2022. július 20.
