„Abban a helyzetben, amit az adatok elérhetőségének gyors növekedése, valamint az adatforrások, infrastruktúrák, technológiák és az adatmegosztásban részt vevők közötti összetett viszonyok határoznak meg, az Európai Unió (EU) olyan megközelítéseket dolgoz ki, amelyek kihasználhatják az adatvezérelt innováció előnyeit. Az európai adatstratégiában 2020-ban meghatározott szakpolitikai jövőkép célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a mai adatközpontú társadalomban a szereplők és ágazatok közötti jobb adatfelhasználás révén, amelynek végső célja az, hogy a köz- és üzleti szférában jobb döntések szülessenek. Ezt a gyakorlatban egy sor egymásra épülő jogi eszköz alkalmazásával kívánják elérni, nevezetesen a következőkkel:
(i) az Adatkormányzási rendelet (Data Governance Act), amely folyamatokat és struktúrákat hoz létre a vállalatok, magánszemélyek és a közszféra közötti önkéntes adatmegosztásának elősegítésére. és a közszféra;
ii. az Adatmegosztási jogszabály (Data Act), amely szabályokat és feltételeket állapít meg az iparból származó adatokhoz való méltányosabb hozzáférés és az adatok újrafelhasználása érdekében, beleértve a tárgyak internetét (IoT); valamint
(iii) a nagy értékű adatkészletekről szóló, közelgő jogszabály, amely kiegészíti a nyílt adatokról szóló irányelvet azon műszaki követelmények és adatkészletek listájával, amelyeket a közszféra szervei kötelesek géppel olvasható formátumban, ingyenesen és nyílt engedélyek alapján közzétenni. .
Ezenkívül az európai adatstratégia egy közös európai adattér létrehozását irányozza elő az ágazatspecifikus adatterek kombinálásával olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a mobilitás, a pénzügy és a környezet. Ez az adattér az adatok egységes európai piacaként fog működni, és a digitális innováció széles körű ösztönzésével értéket teremt.”
Forrás:
A European Approach to the Establishment of Data Spaces; Marco Minghini, Alexander Kotsev, Carlos Granell; Data; 2022, 7(8), 118; https://doi.org/10.3390/data7080118; 2022. augusztus 19. (PDF)
