„A mai napon kiváló megbeszélést folytattunk, és arról tudok beszámolni, hogy a biztosi testület egyhangú döntést hozott a Magyarországot érintő, az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárás következő lépéséről.
Amint azt Önök is tudják, a jogállamiságot védő, különböző módszerekkel rendelkező teljes eszköztár áll rendelkezésünkre. Ez az első eset a 2021. január 1-jén hatályba lépett feltételrendszer keretében, amelynek célja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, azaz fellépés a jogállamiságnak az uniós források felhasználását és kezelését veszélyeztető megsértése esetén.
Amint azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló ezen a héten tartott beszédében megerősítette, a Bizottság a feltételességi mechanizmus révén is védeni fogja költségvetésünket.
A Bizottság éppen ebben a szellemben tesz javaslatot a Tanácsnak az uniós költségvetés védelmére a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szemben.
Az ügy akkor kezdődött, amikor a Bizottság idén áprilisban értesítette Magyarországot a jogállamiság elveinek megsértésével kapcsolatos aggályainkról, mert ez kockázatot jelent, és az uniós költségvetés hatóköre miatt fontos. Az aggályok ezekre vonatkoznak:
* rendszerszerű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek a közbeszerzésben;
* hiányosságok a közérdekű bizalmi vagyonkezelési konstrukciókkal kapcsolatos összeférhetetlenség és aggályok kezelésében;
* hiányosságok az uniós forrásokat érintő ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hatékony lefolytatásában;
* valamint a korrupcióellenes keret hiányosságai.Júliusban a Bizottság tájékoztatta Magyarországot arról, hogy milyen költségvetési védőintézkedéseket javasolunk a Tanácsnak, kivéve, ha Magyarország megfelelő korrekciós intézkedéseket dolgoz ki az általunk jelzett problémák megoldására.
A nyár folyamán Magyarország 17 korrekciós intézkedést vállalt az uniós költségvetést fenyegető kockázatok kezelése érdekében. Ezeket az általunk elfogadott közlemény részletezi és értékeli.
Ezekkel az intézkedésekkel Magyarország fontos és nyilvános kötelezettségvállalásokat tett a helyes irányba. És kifejezetten üdvözlöm ezt a konstruktív szerepvállalást (még ha későn is történt), de valóban az eredmények számítanak. Példák:
* új és független, kiterjedt hatáskörökkel rendelkező integritási hatóság,
* korrupcióellenes munkacsoport létrehozása szakosodott nem kormányzati szervezetek erőteljes bevonásával,
* a büntető törvénykönyv módosítása az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében,
* az Európai Bizottság adatbányászati és kockázatértékelési eszközének, az Arachne-nak a módszeres használata (ez lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy az uniós támogatásokról tájékozódjon), ez olyan kérdés, amelyet a tagállamok számára is évek óta szorgalmazunk, és része lesz a költségvetési rendeletünk módosításának,
* a közbeszerzési törvény módosítása a közérdekű vagyonkezelőkre vonatkozó szabályok egyértelművé tétele érdekében. A vagyonnyilatkozati rendszer reformja a magas rangú köztisztviselők (miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők) számára.Ahhoz, hogy ezeket a korrekciós intézkedéseket „megfelelőnek” lehessen tekinteni, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra a következtetésre jutni, hogy azok véget vetnek az uniós költségvetést és az EU pénzügyi érdekeit érintő azonosított kockázatoknak.
Következtetésünk szerint a javasolt korrekciós intézkedések elvben alkalmasak lehetnek a bejelentésben leírt problémák kezelésére, amennyiben azokat a vonatkozó jogszabályok és szabályok megfelelően meghatározzák és ennek megfelelően hajtják végre.
A javasolt intézkedések fontos részleteit azonban még meg kell határozni és értékelni kell, különösen azt, hogy azok kulcselemei hogyan jelennek meg a hatályos jogi szövegekben. Ez természetes, mivel az e szabályozás szerinti határidők és megvalósítási ütemek nagyon szorosak – helyesen. Emellett a Bizottság által azonosított számos probléma nemcsak a jogi keret módosítását teszi szükségessé, hanem konkrét gyakorlati változtatásokat is, amihez több időre van szükség a konkrét eredmények eléréséhez.
Ezért a Bizottság értékelése szerint ebben a szakaszban továbbra is fennáll a költségvetésre jelentett kockázat. Ezért nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az uniós költségvetés megfelelő védelmet élvez. A Bizottság ezért a kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséig intézkedéseket javasolt a Tanácsnak.
A Bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós politika keretében három operatív program esetében a kötelezettségvállalások 65%-át függesszék fel, ami a becslések szerint 7,5 milliárd EUR-t tesz ki – ami Magyarország kohéziós keretének több mint egyharmada –, valamint az úgynevezett közérdekű vagyonkezelőkkel szembeni jogi kötelezettségvállalások tilalmát. Az intézkedések figyelembe veszik a Magyarország által benyújtott korrekciós intézkedéseket.
A Bizottság most nyomon fogja követni a helyzetet. Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a Bizottságot a korrekciós intézkedések végrehajtásáról, amint az a javaslatunkban közzétett ütemtervben is szerepel.
E mechanizmus keretében végső célunk, hogy a költségvetés többé ne kerüljön veszélybe, és reméljük, hogy ezt a megfelelő magyarországi reformok révén a lehető leghamarabb megvalósítjuk.
Ma megmutatjuk, hogy ez az új védelmi eszköz képes megoldani a problémákat: jelentős előrelépés történt a reformvállalások szintjén. A Tanácshoz intézett javaslatunk ugyanakkor azt is kifejezésre juttatja, hogy fel fogjuk függeszteni a forrásokat a költségvetés védelme érdekében, ha az ígért javításokat nem alkalmazzák.
Köszönöm.”
Forrás:
Remarks by Commissioner Hahn at the College Read-out on the protection of the EU budget in Hungary; European Commission; 2022. szeptember 18.
Lásd még: Uniós költségvetés: A Bizottság intézkedéseket javasol a Tanácsnak a kondicionalitási rendelet alapján; 2022. szeptember 18.
