Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

NAV elnök: Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot adózóiról

Szerző: 2022. szeptember 18.No Comments

„Nagy reményt fűzünk a Mesterséges Intelligencia Munkacsoporthoz, amely a NAV-on belül önállóan végzi munkáját, hasznosítva azt az elképesztő adatmennyiséget, amelyet a NAV megkap és lát – emelte ki a növekedés.hu-nak adott interjúban Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke. Mint mondta, a kockázatelemzés eredményeképp már a bevallások előtt láthatók a fiktív számlázási láncolatok. A NAV-nál nem véletlenül dolgozik egyre több és több munkatárs az informatika, adatelemzés területen.

Nagy reményt fűzünk a Mesterséges Intelligencia Munkacsoporthoz, amely a NAV egyedülálló adatvagyonának értékére épülő kutatásokat végez. Cél a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának kihasználása.

Mit csinál az Ön által említett Mesterséges Intelligencia Munkacsoport (MIMCS)?

Márciusban jött létre a munkacsoport, vezetője a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője. A csoportot a NAV üzemelteti, működteti, de a tagok többsége NAV-on kívüli.

A mesterséges intelligencia segítségével jóval több paraméter alapján csoportosíthatjuk a cégeket, és aki a számos jellemző alapján kialakított csoport tagjaitól feltűnően különbözőt produkál, nevezetesen jóval kevesebb adót fizet, az az úgynevezett deviáns viselkedésű adózó.

Erről az eredményről őt értesítjük azért, hogy lehetőséget kapjon arra, hogy megindokolja az eltérést. Tehát nem állítjuk róla, hogy csal, inkább felkínáljuk, hogy ezen az eltérésen kezdjünk el közösen gondolkodni.

A cél, hogy növeljük az adófegyelmet és modellezzük a magyar gazdaság működését.

Eljuthatunk odáig, hogy modellezni tudjuk a tervezett gazdaságpolitikai döntések lehetséges következményét. Ágensalapú modellezésre is képesek lehetünk, vagyis előre megbecsülhető lesz, hogy egy-egy cég, gazdasági csoport, hogy reagál az őt érintő döntésre.

Szimulálunk egy világot, amin lemérhetjük, hogy például egy adózási szabály megváltoztatása pozitívan vagy negatívan fog-e hatni.

De nagyon fontos, hogy ezeket a modellezéseket teljesen anonim adatokon végezzük.

Mekkora adathalmazzal dolgozik az adóhatóság?

A NAV infrastruktúráján kezelt, tárolt teljes adatmennyiség 11,17 Petabyte. (Egy Petabyte egymillió gigabyte. A szerk.)

Ha csak a NAV napi szakmai alapműködését (ide nem értve a bűnügyi területet) biztosító éles üzemi informatikai rendszerek adatállományát tekintjük, az jelenleg fél Petabyte méretű. Az adatszolgáltatásokat, átfogó és egyedi devianciaelemzéseket biztosító Adattárház mérete is eléri a negyed Petabyte méretet. Összehasonlításképpen, egy Petabyte tárolásához több mint 745 millió floppylemezre vagy nagyságrendileg 1,5 millió CD-ROM-ra van szükség.

Milyen fejlesztések vannak előkészületben?

Ésszerű, könnyen használható online felületeket akarunk.

Ennek alapja az új Ügyfélportál, amely az adózók számára testre szabható módon teszi elérhetővé az érdeklődési körükbe eső szolgáltatásainkat (például adónaptár, adófizetési kötelezettséggel összefüggő funkciók), a megújult NAV Infóvonal biztosítja a különböző kommunikációs csatornákon keresztüli, egységes ügyfélkapcsolati szolgáltatást.

Az egységes felületek tekintetében – azok reszponzivitása miatt – elmondható, hogy mind a webes, mind a mobileszközön való elérésük hozzájárul az ügyfélélményhez, a kényelmi funkciók szavatolják a korszerű szolgáltatást.

Hova fejlődik a digitalizáció az adózásban?

Itt az ideje a tranzakcióalapú, valós idejű adatkezelés és a mesterséges intelligencia beépítésének a NAV munkafolyamataiba, ugyanis mára a digitális térbe költözött a világ.

Az elemi adatok tranzakciós szinten, digitálisan keletkeznek, és ezeket a digitális adatokat különösebb adminisztrációs többletteher nélkül képesek az adózók eljuttatni az adóhatóságnak.

Az informatikai fejlesztések adta valós idejű interakciók lehetőségét, és a digitálisan keletkező óriási adatmennyiséget alapul véve, a matematikatudomány módszertanainak szisztematikus alkalmazása a NAV adatvagyonán, összességében a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport keretében kialakuló módszerek és eljárások NAV-on belüli tartós működtetésével számos lehetőség nyílik meg.

Lehetőség van közigazgatási szinten a különböző szakismeretek összekapcsolásával újszerű, észszerűbb, költséghatékony együttműködések kialakítása az ügyintézési folyamatok gyorsításán, egyszerűsítésén túlmenően, a rendszerek szorosabb integráltságával, az egyik félnél már kialakított, de egy másik félnél is alkalmazandó informatikai szolgáltatások megosztásával, vagy a rendelkezésre álló adatvagyonban azonosított új, információ értékű adat másik fél ügyintézési folyamatába való beépítésével (például MÁK-NAV adatvagyon-hasznosítás optimalizálása).

Ezeken túl célunk az adatok lehető legmagasabb digitalizálási szintjének elérése, a környezetünkben már meglévő, alkalmazott megoldások ügyintézési folyamatokba való beépítése, így például a biometrikus aláírás alkalmazása a helyszíni ellenőrzéseknél, amellyel papírmentessé tehető még ez a terület is.

A NAV munkavállalóinak jelentős része ezek szerint már informatikával foglalkozik?

Igen, informatikával ugyanannyian foglalkoznak, mint amikor 24 ezren voltunk.

Most nagyjából 18 ezer a létszámunk, amiből mintegy a tíz százaléka a munkatársaknak foglalkozik valamilyen módon informatikával, adatelemzéssel. Létrejött egy önálló kockázatkezelési és adatvagyon gazdálkodási szakterület is.

Az adóztatás ma már elképzelhetetlen a digitalizációs fejlesztési igények megfogalmazása nélkül. A vám és a bűnügyi területen is megnőtt az előzetes értékelés szerepe. Létezik például Bűnügyi Információ-technológiai és Adatmentő Főosztály a hivatalban.

Rengeteg adatot lát az adóhivatal már, mire használják majd ezt?

A digitális technológiák fejlődése, az elektronizáció térnyerése és a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések (online pénztárgép, online számlaadat-szolgáltatás, EKÁER stb.) hatására keletkező mind hatalmasabb adatvagyon új kihívás elé állította a NAV-ot. Az adatvagyon rendszerezése és jövőbeni, minél teljesebb körű hasznosítása elengedhetetlen az online szolgáltatások biztosításához, folyamatos fejlesztéséhez. Például a foglakoztatással összefüggő adatszolgáltatások egyszerűsítése, automatikus adatátadások biztosítása, ügyféli adatszolgáltatások csökkentése, gyűjtött adatok strukturált visszamutatása stb.

A NAV rendelkezésére álló adatvagyon célzott kiaknázására a NAV Adatvagyon-kataszterének összeállítása után, valamint egy egységes integrált adattárház alapjain és a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva kell az adat- és tranzakcióalapú ügyintézés alapjait megteremteni, devianciaindikátorokat bevezetni, deep learning modelleket kialakítani. Ezek a célok szorosan illeszkednek a kormányzati célokhoz, így a DIMOP-feladatok végrehajtásához is.

Mindezt a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport is támogatja a NAV egyedülálló adatvagyonára épülő kutatásokat végezve. Többek között javaslatot dolgoz ki a szemantikus adatvagyon-kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára is.

A munkába a NAV mellett bekapcsolódnak többek között minisztériumok (PM, ITM, BM, MK), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont, a Digitális Jólét Program munkatársai és külső szakértők is.

Új feladatként jelentkezett számomra kormánybiztosi kinevezésemmel a Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának optimalizálása is.

A NAV adatvagyon-hasznosítása a középtávú stratégiánk alapja, és jelenleg is a kormányzati döntéshozatal pillére, illetve jelentős adminisztratív adatforrás a társszervek a kutatók munkájának támogatásához. A járványügyi intézkedések mellett például a veszélyhelyzeti megoldások bevezetéséhez, a kormányzati intézkedések végrehajtásának megalapozásához a szervezet naprakész és pontos információkkal, adatokkal látta el a kormányzati-, illetve a társzerveket.

Mire használja elsődlegesen a NAV ezt a rengeteg adatot?

Még hatékonyabbá akarjuk tenni az adóbeszedést, aminek része az is, hogy kényelmes szolgáltatásokkal segítsük az adózást.

Mondhatom, hogy Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot, mert mi egészen az aljától látunk minden elemi tranzakciót.

A többi adóhivatalnak mi segítünk bevezetni ezeket az újításokat és igazából akkor leszünk nagyon hatékonyak, ha a kör bezárul és egész Európában azonnal látják az adóhivatalok, hogy hol jelent meg deviáns viselkedés.

Az utóbbi idők nagy adócsalóinak leleplezése már adatelemzéssel történt?

Gráfelemzést, hálózatelemzést végzünk. Sokszor felhasználunk uniós adatokat is. Van riasztási listánk is, nem a bevallási időt megvárva, hanem a tényleges árumozgást követően azonnal adunk, és kapunk is riasztást. Járőröket tudunk küldeni, azonnal megnézhetjük, hogy az az áru, olyan mennyiségben van-e a kamionon, mint amit és amennyit bejelentettek. Az akcióinkat a társhatóságokkal összehangoljuk.

Óriási jelentősége van a hálózatelemzésnek. Ma már a csalásokat úgy követik el, hogy egy-egy adózónál nem nyilvánvaló, hogy csalárd tevékenységet folytat. Nagyon sok törvényes tranzakció közé keverik be a csalárd forgalmat. Nem egy céget, hanem az egész hálózatot kell elemezni, hogy megállapítsuk a csalárd szándékot egyes tranzakciók mögött.

Hogy vált be az Online Számla rendszer és a NAV Online Számlázója? Hány cég használja a programot?

A kötelező számlaadat-szolgáltatás miatt az Online Számla rendszert indulásától 2022. július közepéig több mint 1,3 millió adózó használta, míg a beérkezett számlaadat-szolgáltatások száma meghaladta az 1,4 milliárdot.

Az Online Számlázó mobilalkalmazás 2020. május 29-ei bevezetése óta mintegy 63,7 ezer mobil eszközt kötöttek össze a felhasználók az Online Számlázó programmal, és a 2,4 millió belépés mellett csaknem 1,3 millió számlát állítottak ki az alkalmazás segítségével.

Forrás:
NAV elnök: Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot adózóiról; Növekedés.hu; 2022. szeptember 12.