„Egy sor törvényt fogadtak el az Európai Bizottsággal való egyeztetést követően a magyar parlamentben.
Az Európai Bizottsággal való megegyezés és az európai uniós források lehívása érdekében módosította a parlament kedden a büntetőeljárási törvényt, döntött az Integritás Hatóság létrehozásáról és változtatott a jogalkotási törvényen, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozásán is.
Elfogadták, majd küldték is az Alkotmánybírósághoz
A kormány kezdeményezésére normakontrollt kér az Országgyűlés a büntetőeljárási törvény hétfőn elfogadott módosításáról.
A képviselők 133 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el az alkotmánybírósági beadványt. Azt kérik: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, megfelel-e az alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre, azaz, hogy ez összhangban van-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.
Integritás Hatóság áll fel
Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.
Az új intézmény felállításáról 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett döntött a parlament.
A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.
Ugyancsak létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett.
A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.
Alapítványok új szabályok szerint
Nevesítette a közbeszerzésre kötelezettek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat az Országgyűlés, amely az alapítványok összeférhetetlenségi szabályain is változtatott, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki, hogy segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzések során.
A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.
Az előterjesztést szintén az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter, eredeti címe így szólt: az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról.
90 százalék egyeztetéssel!
Módosította az Országgyűlés a jogalkotási törvényt, miután a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el.
A parlament 152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló jogszabály módosítását.
Nem változtattak azon, hogy nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
* a fizetési kötelezettségekről,
* az állami támogatásokról,
* a költségvetésről,
* a költségvetés végrehajtásáról,
* az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
* a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint
* a szervezet és intézmény alapításáról
szóló jogszabályok tervezeteit.Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Ezekre az esetekre kizárólag indokolt esetben lehet hivatkozni.
A tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál.
A határozatok elfogadására amiatt volt szükség, hogy elháruljanak az adminisztratív és jogi akadályok az elől, hogy a kormány hozzájusson az uniós forrásokhoz, a felzárkóztatási pénzekhez és a helyreállítási alap támogatásához. ”
Forrás:
Elfogadta az Országgyűlés az EU által kért törvények egy részét; Infostart / MTI; 2022. október 4.
