„A Bizottság a mai napon ismertette Magyarországgal a kondicionalitási eljárás szerinti értékelését.
A Bizottság megállapította, hogy bár Magyarország tett lépéseket, ennek ellenére továbbra is fennáll a kockázat az uniós költségvetés tekintetében, mivel a még végrehajtandó korrekciós intézkedések strukturális és horizontális jellegűek.
Bár számos reformot már végrehajtottak, illetve azok folyamatban vannak, Magyarország a november 19-i határidőig nem hajtotta végre megfelelően az általános kondicionalitási mechanizmus keretében elfogadott és szükségesnek tartott 17 korrekciós intézkedés központi elemeit az általa vállaltak szerint. Ezek különösen az újonnan létrehozott Integritás Hatóság hatékonyságára, valamint az ügyészségi határozatok bírósági felülbírálatára irányuló eljárásra vonatkoznak.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak, és újabb alapvető lépésekre lesz szükség az uniós költségvetést érintő magyarországi kockázatok fennmaradó részének kiküszöbölése érdekében. Ennek eredményeként a Bizottság úgy határozott, hogy fenntartja szeptember 18-i eredeti javaslatát, amely a kohéziós politika három operatív programjával kapcsolatos kötelezettségvállalások 65%-ának, vagyis 7,5 milliárd eurónak a felfüggesztésére irányul. A Bizottság fenntartja azt a javaslatát is, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványt érintő jogi kötelezettségvállalás ne legyen tehető.
A Tanácsnak december 19-ig kell szavaznia a kérdésről; a pénzeszközök felfüggesztésének hatálybalépéséhez minősített többség szükséges.
A Bizottság – miután biztosította az igazságszolgáltatás függetlenségével és az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos alapvető mérföldkövek belefoglalását a tervbe – a mai napon úgy határozott, hogy a szükséges mérföldkövek teljes körű és hatékony végrehajtásának függvényében jóváhagyja Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben Magyarország az uniós költségvetést veszélyeztető jogsértések orvoslása érdekében kötelezettséget vállalt 17 korrekciós intézkedésre, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos egyéb jogállamisági reformokra, amelyek egyértelműen meghatározott 27 szupermérföldkőből állnak. Ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében mindaddig nem teljesíthető kifizetés, amíg Magyarország maradéktalanul és pontosan végre nem hajtotta a 27 szupermérföldkőben meghatározott intézkedéseket.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, az igazságszolgáltatás függetlenségére és az uniós költségvetés védelmére vonatkozó mérföldkövek
A Bizottság az RRF-ről szóló rendeletben meghatározott kritériumok alapján értékelte Magyarország tervét. A terv számos, egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az európai szemeszter keretében Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt kihívások összességének, illetve jelentős részének hatékony kezeléséhez. Ezenfelül átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére, és ezáltal megfelelően hozzájárul az RRF mind a hat pilléréhez.
A Bizottság értékelése továbbá megállapította, hogy a magyar terv a teljes előirányzatának 48,1%-át fordítja az éghajlat-politikai célkitűzést támogató intézkedésekre. Magyarország tervének végrehajtása várhatóan jelentősen hozzájárul az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség gyors csökkentésére és a magyar gazdaság dekarbonizációjának felgyorsítására irányuló REPowerEU-célkitűzésekhez, mégpedig a fenntartható közlekedés, az energia, a vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság terén végrehajtandó reformok széles skálájával. A terv például átfogó energiaügyi intézkedéscsomagot tartalmaz, átalakító erejű reformokkal és a megújuló energiát előmozdító beruházásokkal.
A Bizottság megállapítása szerint Magyarország terve a teljes allokáció 29,8%-át fordítja a digitális átállás – többek között az oktatás és a közigazgatás digitalizálását és javítását célzó intézkedések – támogatására. A közlekedés, az energia és az egészségügy digitalizációja várhatóan elő fogja mozdítani a hosszú távú gazdasági fejlődést. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a terv megfelel az összes vonatkozó kritériumnak, és az RRF-ről szóló rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban a benne foglalt intézkedések egyike sem okoz jelentős környezeti kárt.
A terv magában foglalja továbbá a jogállamiság megerősítését célzó kulcsfontosságú intézményi reformok átfogó csomagját. Ezek a reformok hatékonyan kezelik a Magyarországnak címzett, jogállamisággal kapcsolatos országspecifikus ajánlásokat, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét is szolgálják. A korrupció elleni küzdelem fokozása, a versenyképes közbeszerzések előmozdítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése révén várhatóan javítani fogják a gazdaság hatékonyságát és rezilienciáját is. A reformok összesen 27 szupermérföldkőben öltöttek testet, amelyeket teljes mértékben és helyesen végre kell hajtani, mielőtt az RRF keretében bármilyen kifizetés teljesíthető lenne Magyarország számára.
A szupermérföldkövek magukban foglalják különösen az alábbiakat:
- Az általános kondicionalitási mechanizmus keretében hozott mind a 17 korrekciós intézkedés hatékony végrehajtása:
- Intézkedések a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan: ezek közé tartozik olyan új független szervek és hatóságok – így az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport – létrehozása, amelyek rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel és kapacitással, hogy fel tudjanak lépni, amennyiben a hatóságok ezt elmulasztják; annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy bárki bíróság előtt megtámadhassa a nyomozók vagy ügyészek azon döntését, hogy nem folytatnak nyomozást vagy vádhatósági eljárást; a vagyonnyilatkozatok benyújtásakor a köztisztviselőktől kért információk körének jelentős bővülése; valamint az átláthatóság fokozása.
- Intézkedések a közbeszerzés terén a verseny és az átláthatóság javítására:
- szigorúbb szabályok az összeférhetetlenségre vonatkozóan,
- több audit- és ellenőrzési követelmény,
- a Bizottság Arachne kockázatértékelési eszközének, vagyis egy olyan informatikai eszköznek a használata, amely támogatja a tagállamokat a csalás elleni küzdelemben azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a pénzeszközök végső kedvezményezettjeire, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtését, valamint
- annak biztosítása, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan folytathasson vizsgálatokat Magyarországon.
- Intézkedések az igazságszolgáltatás függetlenségének az alábbiak révén történő megerősítésére:
- a független Országos Bírói Tanács hatáskörének növelése az indokolatlan befolyás és az önkényes döntések korlátozása, valamint a bíróságok tárgyilagosabb és átláthatóbb igazgatásának biztosítása érdekében,
- a Legfelsőbb Bíróság működési reformja a politikai befolyás kockázatának csökkentése érdekében,
- az Alkotmánybíróság szerepének megszüntetése a bírák hatóságok kérésére hozott jogerős határozatainak felülbírálatában, valamint
- a Legfelsőbb Bíróság azon lehetőségének megszüntetése, hogy felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyeket a bírák az Európai Bíróság elé kívánnak terjeszteni.
- Standard ellenőrzési és kontrollintézkedések, amelyek hasonlóak a többi tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési terveire vonatkozóan is előírtakhoz:
- a terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló, teljes mértékben működőképes nemzeti rendszer,
- azt meghatározó stratégia, hogy a magyar ellenőrző hatóság a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban hogyan fogja ellenőrizni az RRF-forrásokat.
A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a Magyarország által tervezett, a fentiekben meghatározott összes intézkedésre kiterjedő audit- és ellenőrzési intézkedések megfelelőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, amennyiben az intézkedéseket az RRF-források folyósítása előtt teljes mértékben végrehajtják.
Következő lépések
A kondicionalitási rendelet tekintetében a Bizottság most továbbítja a Tanácsnak a 17 korrekciós intézkedés Magyarország általi végrehajtására vonatkozó elemzését. Ezt követően a Tanácsnak december 19-ig kell határoznia a Bizottság javaslatáról. A Bizottság az Európai Parlamentet is tájékoztatni fogja.
Az RRF-et illetően a Bizottság a mai napon tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot fogadott el, amelyben jóváhagyja Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének kedvező értékelését. A Tanácsnak főszabályként négy hét áll a rendelkezésére, hogy elfogadja végrehajtási határozatát. Az RRF-ről szóló rendelet előírja, hogy az eszközből a tagállamoknak juttatott vissza nem térítendő támogatások 70%-át 2022. december 31. előtt kell lekötni. Ez a Magyarország részére biztosított támogatásra is vonatkozik.
A Bizottság a beruházások és a reformok végrehajtása terén elért eredmények függvényében 5,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás folyósítását fogja engedélyezni, amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott valamennyi mérföldkő és cél kielégítően teljesül.
Mielőtt az RRF keretében Magyarország kifizetést kaphat, teljesítenie kell az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges 27 mérföldkő mindegyikét. Amennyiben e mérföldkövek teljesítését Magyarország később visszafordítaná, az RRF keretében folyósítandó későbbi kifizetéseket nem kaphatná meg.
A fenti kérdések mindegyikével kapcsolatban a Bizottság szoros és konstruktív kapcsolatot tart fenn a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy folytassák a munkát a két eljárás keretében azonosított aggályok gyors és érdemi megoldása érdekében.
Háttér-információk
2021-től az uniós költségvetést erősebb védelem óvja azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése hátrányosan érinti vagy veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Ez az új kondicionalitási rendelet formájában ölt testet, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy intézkedéseket – például a kifizetések felfüggesztését vagy pénzügyi korrekciókat – hozzon a költségvetés védelme érdekében.
Az RRF a Next Generation EU középpontjában álló, 723,8 milliárd euró összegű kulcsfontosságú eszköz, amely (folyó árakon) mintegy 800 milliárd eurót biztosít a beruházások és a reformok támogatására Unió-szerte. A magyar terv a Covid19-válságra adott példátlan és összehangolt uniós válasz részét képezi, amelynek célja a közös európai kihívásoknak a zöld és digitális átállás révén történő kezelése, a gazdasági és társadalmi reziliencia növelése, valamint az egységes piac kohéziójának megerősítése. A jövőben a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a REPowerEU-val kapcsolatos fejezeteket is tartalmazni fognak. Az RRF így központi szerepet játszik majd az energiapiacokon annak nyomán kialakult helyzet kezelésében, hogy Oroszország az Ukrajna ellen indított agressziós háborújával összefüggésben manipulálja a piaci folyamatokat.
További információk
Kérdések és válaszok a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljárásról (még nem elérhető)
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: Kérdések és válaszok
Tájékoztató Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről
A tanácsi végrehajtási határozatjavaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet”
Forrás:
A Bizottság megállapítása szerint Magyarország nem ért el kellő előrehaladást a reformok terén, és teljesítenie kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokra vonatkozó alapvető mérföldköveket; Európai Bizottság; 2022. november 30.
