„A Bizottság által ma elfogadott 2.0-ás európai drónstratégia felvázolja az európai drónpiac további fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. A drónstratégia a drónok üzemeltetésére és műszaki követelményeinek meghatározására vonatkozó uniós biztonsági keretre épül, amely a legfejlettebb a világon. Az új stratégia meghatározza, miként folytathat Európa nagy léptékű kereskedelmi drónműveleteket, és egyúttal új lehetőségeket kínál az ágazatban.
A munkahelyektől az új mobilitási megoldásokig
Az EU átfogó szabályozási keretének köszönhetően a drónok immár több százezer órát repültek biztonságosan az európai légtérben, és ez idő alatt többek között felmérték az infrastruktúra állapotát, nyomon követték olajszennyezések alakulását, illetve talajmintákat vettek. Szintén jól haladnak azok a projektek, amelyek a drónokat az orvosi célú légi szállításban és az orvosi minták egészségügyi szolgálatok közötti szállításában kívánják hasznosítani. A drónokkal végrehajtott műveletek száma várhatóan növekedni fog azt követően, hogy 2023 januárjában bevezetésre kerül az „U-space”, amely nem más, mint a drónforgalom biztonságos irányítására szolgáló, a világon egyedülálló európai rendszer.
Mielőtt sor kerülne ezen innovatív technológiák széles körű elterjesztésére, a Bizottság gondoskodni kíván arról, hogy a társadalom támogassa a drónok alkalmazását. A zajjal, a biztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében a stratégia ezért felszólítja a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságokat annak biztosítására, hogy a drónszolgáltatások összhangban legyenek a polgárok igényeivel.
A stratégiában felvázolt elképzelések szerint 2030-ra a következő drónszolgáltatások válnak az európai élet részévé:
- polgári célokra használt drónok által – az alkalmazandó jogi keretek tiszteletben tartásával – biztosított készenléti segélyszolgálatok, térképezés, képalkotás, ellenőrzés és megfigyelés, valamint kis méretű küldemények, például biológiai minták vagy gyógyszerek sürgős kézbesítése.
- Az innovatív légi mobilitási szolgáltatások (pl. légitaxi-szolgáltatás) keretében rendszeres személyszállítás indulhat, kezdetben pilóta kíséretében, de azzal a végső céllal, hogy a járművek működése teljesen automatizált legyen.
Ahhoz, hogy felszabadítsuk az uniós drónpiacban és -szolgáltatásokban rejlő potenciált, fel kell térképeznünk a kritikus technológiai építőelemeket, ilyenek például a mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, az uniós űrszolgáltatások és a mobil távközlés. Mindez elősegíti, hogy az EU innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki és csökkentse a stratégiai függőségeket.
A stratégia azokat a területeket is kijelöli, amelyek segítségével fokozhatók a polgári és katonai célokra használt drónok közötti szinergiák, a drónelhárító képességek és rendszer rezilienciája.
19 intézkedés a jövő drónpiacának előmozdításáért
A Bizottság most megkezdi a stratégia 19 kiemelt jellegű operatív, műszaki és pénzügyi intézkedésével kapcsolatos munkát azzal a céllal, hogy megfelelő szabályozási és kereskedelmi környezetet alakítson ki a drónhasználatra kijelölt jövőbeli légtér és a későbbi drónpiac működéséhez:
- közös légialkalmassági szabályok és új képzési követelmények elfogadása a távirányítású és eVTOL (pilótával rendelkező, elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes) légi járművek pilótái számára;
- a fenntartható innovatív légi mobilitás megvalósításában részt vevő helyi érdekelt feleket és iparágat támogató online platform létrehozásának finanszírozása;
- stratégiai dróntechnológiai ütemterv kidolgozása a kutatás és az innováció kiemelt területeinek meghatározása, a meglévő stratégiai függőségek csökkentése és az új függőségek kialakulásának elkerülése érdekében;
- a kiberbiztonsági szempontból jóváhagyott drónok önkéntes címkéjére vonatkozó kritériumok meghatározása.
Ez a munka előkészíti az utat a nagy léptékű kereskedelmi drónműveletek számára, és biztosítja, hogy Európa hasznosíthassa a drónok és a kapcsolódó technológiák polgári, biztonsági és katonai felhasználása közötti szinergiák előnyeit, a drónelhárító megoldásokat is beleértve.
Háttér-információk
Fenntartható és intelligens mobilitási stratégiája keretében a Bizottság bejelentette, hogy 2022 végéig elkészíti az aktualizált európai drónstratégiát. E közleményt kiegészítik a drónágazat előtt álló kihívásokat értékelő bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint az új drónstratégia 2.0 alapját képező elemzés és adatok.
A Bizottság 2014 óta építi a drónokkal kapcsolatos átfogó uniós szakpolitika alapjait. Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet részletes szabályokat és eljárásokat tartalmaz a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésére vonatkozóan, és meghatározza a pilóta nélküli légijármű-rendszerek tervezésére és gyártására irányadó követelményeket. Az EU 2003 óta közel 980 millió eurót fektetett be az innovatív alkalmazásokhoz használt drónok fejlesztésébe, illetve használatába. Kutatási és innovációs programjai keretében 320, drónokkal kapcsolatos projektet finanszírozott.
További információk
Forrás:
Drónstratégia 2.0: A drónok nagy méretű európai piacának létrehozása; Európai Bizottság; 2022. november 29.
