„A Stratégia, illetve rövidítve: NDS, 2022-től 2030-ig határozza meg a digitalizáció terén tervezett célokat, intézkedéseket.
A kormány a 2022. november 30-án született határozatában fogadta el a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát, amelyet már egy korábbi, 2021-2030-as tervezet alapján most véglegesítettek. Az NDS elkészítésének aktualitását az adta, hogy egyrészt az „előd” dokumentum, a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2020-ban zárult, másrészt pedig az Európai Unió Digitális Iránytű elnevezésű szakpolitikai programja 2030-ig iránymutatást ad a digitalizáció kiemelt fejlesztési területeinek meghatározásához. Ezeket a célokat tükrözi az NDS is, amely így az alábbi négy pillérre épül: digitális infrastruktúra, digitális kompetencia, digitális gazdaság, digitális állam.
Az NDS kiemeli, hogy a digitalizáció már régóta nem egy elszigetelt jelenség, hiszen egy mindent átfogó digitális ökoszisztémáról beszélhetünk, amely természetesen jóval bővebb, mint az IKT szektor. Az IKT szektor értékteremtő, és versenyképesség növelő jelentősége ezzel együtt vitathatatlan, és ma már a magyar gazdaság megtermelt bruttó értékének a 20 százalékát teszi ki.
A Stratégia helyzetelemzése a DESI (Digital Economy and Society Index) jelentés adatait, statisztikáit veszi figyelembe, innen tudható, hogy hazánk a 27 európai uniós ország között az „összesített”, rangsorban a 22. helyen áll. Az internet hozzáférés (13. hely) és a digitális közszolgáltatások (21. hely) tekintetében jobban teljesítünk, a humán tőke (23. hely), és a digitális vállalati technológiák integráltsága (25. hely) tekintetében viszont rosszabbul.
A kormányzati cél az, hogy Magyarország 2030-ra a digitalizáció terén a legjobban teljesítő 10 ország közé kerüljön, a Stratégia ennek elérése érdekében határozott meg olyan indikátorokat, mint például, hogy:
- a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot, az 5G lefedettség pedig 67 százalékra növekedjen,
- a digitális kompetencia területén 95 százalékra kell növelni a 16-74 éves korosztály rendszeres internethasználatát,
- a vállalkozások egyharmada használjon az integrált vállalati folyamatokat,
- az e-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya érje el a 90 százalékot.
A kormány a számos, a célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedést a négy digitális pillér köré csoportosítja, és bizonyos konkrét programokat is megnevez: Szupergyors Internet Programiroda létrehozása, Nemzeti WiFi hálózat kialakítása a kollégiumokban, közösségi terekben, voucher a DigKomp 1-6 szintű képzéseken résztvevők részére, Digitális Közösségi Pontok hálózatának továbbfejlesztése, távfelügyeleti rendszer időseknek okoseszközök használatával stb. Az intézkedések „aprópénzre” váltása a Stratégiában foglaltak szerint az állami szereplőkön kívül a gazdasági és egyéb szervezetek bevonásával vihető csak sikerre…”
Forrás:
Elfogadta a kormány a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát; Képes Gábor; Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT); 2022. december 14.