„Jó alapokra építkezhet a DMÜ a Digitális Állampolgárság Program megvalósítása során, de csak olyan rendszer és szolgáltatás működhet a jövőben, amely megfelel az ügyfélélménnyel és az adatbiztonsággal kapcsolatos követelményeknek. A munkában a DMÜ számít a versenyszféra vállalataira is – emelte ki Bönde Ádám, az ügynökség szakmai vezérigazgató-helyettese.
◼︎ Paradigmaváltás az e-közigazgatásban
– A program a technikai megvalósíthatóság három pillérét emlegeti: az állami adatvagyon hasznosítása, a felhőtechnológia és felhasználói élmény. Kezdjük az adatvagyonnal, amely rendkívül sokrétű és számtalan célra felhasználható. Ezekből a lehetőségekből melyeket helyezi középpontba a program?
– Ami az adatokat illeti, az elsődleges cél most az, hogy az állampolgárokkal kapcsolatos, az ügyek intézéséhez szükséges adatok rendben legyenek. Mindenki számára ismerős lehet, hogy az ügyintézés kezdetén újra és újra meg kell adni a személyes és egyéb adatait – miközben ezek az államnak már rendelkezésére állnak. Szeretnénk ezzel a régi gyakorlattal végleg szakítani. Ha az állampolgár valamilyen módon már hitelesítette magát az államigazgatási rendszerekben, akkor a szükséges és meglévő adatok automatikusan vagy az állampolgár felhatalmazása után váljanak elérhetővé a szolgáltatás használata során.
– A következő fontos pillér a felhő, amelynek kormányzati felhasználása, különösen a nyilvános felhőé, mindig kényes kérdés. Ezen a területen milyen opciók jöhetnek szóba?
– Teljesen egyértelmű, hogy a felhőtechnológia kikerülhetetlen, és sok esetben már most is használja a magyar államigazgatás. Szakmai irányítóként a DMÜ-nek az az elvárása, hogy az államigazgatási rendszerek működtetéséhez minden időpillanatban a szükséges és elégséges számítási kapacitás álljon rendelkezésre, a lehető legolcsóbban. Ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a jövőben bizonyos fejlesztések akár a publikus felhőben is megjelenjenek.
Az biztos, hogy a saját kormányzati infrastruktúrát is úgy alakítjuk ki, hogy felhőszerűen működjön, azaz lehetővé tegye az erőforrások dinamikus allokálását a különféle szakrendszerek között.
– Végül a harmadik pillér az ügyfélélmény. Ezen a területen mire van elsősorban szükség?
– Végső soron azt szeretnénk elérni, hogy ne ügyeket kelljen intézni, szeretném is kerülni az „ügyintézés” szót, amennyire lehetséges. Az állampolgár nem ügyeket akar intézni, nem érdekli, hogy milyen hivatal milyen rendszere érintett, ő a saját, aktuális élethelyzetéhez kapcsolódó szolgáltatásokat akar kapni egyszerűen és gyorsan. Az ilyen helyzetekben pedig amit az állam, a közigazgatás maga is el tud intézni az elektronikus rendszerekben, azt intézze is el. Elég, ha a folyamat végén tájékoztatja az állampolgárt, vagy ha szükséges, kéri a jóváhagyását. Azt is megtanultuk, hogy hiába fejlesztünk jogi és informatikai szempontból tökéletes rendszereket, ha azokat nem ismerik és nem használják az állampolgárok.
– Utóbbihoz kapcsolódik a mobilszolgáltatások hangsúlyos előtérbe kerülése is?
– A közigazgatási szolgáltatások elsődleges célja az állampolgárok maximális elégedettsége, nem pedig a technikai önmegvalósítás. Nem azt nézzük, mi a jó a hivatalnak, hanem azt, hogy mi az állampolgár igénye. A mobil azért lesz elsődleges platform, mert ma már szinte mindenkinek van okostelefonja. Nekünk „csak” annyi a dolgunk, hogy olyan ügyintézési felületeket, akarom mondani szolgáltatásokat kínáljunk, amelyek mobilról is egyszerűen használhatók. Jelenleg is folyik a digitális állampolgárság megvalósításának tervezése, amelyben az állampolgári igények mellett nemzetközi példákat is megvizsgálunk. A szolgáltatás hatékonyságát növeli az is, ha a háttérrendszerekben az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia segítségével történik. A lényeg, hogy a szükséges adatok azonnal rendelkezésre álljanak, ott legyenek kitöltve, könnyen átlátható, használható formában. Mindent az állampolgári igényeknek és az adatvédelemnek rendelünk alá.
Folyamatos fejlesztésekkel biztosítjuk, hogy a szolgáltatások megfeleljenek az aktuális trendeknek, elvárásoknak.
– Az elmúlt tíz évben számos szakrendszeri és horizontális e-közigazgatási fejlesztés született. Ezekre mennyire tudnak építeni?
– Nagyon jó alapokra tudunk építkezni, nem akarunk mindent zöldmezős beruházásban újrakezdeni. Biztosan nem készítünk új személy- és lakcímnyilvántartó rendszert, a SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök* rendszere is jól használható. Ugyanakkor a szakrendszereknél és a horizontális szolgáltatásoknál is meg kell jelennie az új szemléletnek, hangsúlyoknak. Az azonosításnál már nem elégedhetünk meg a felhasználónév-jelszó párossal, előtérbe kell helyezni a digitális azonosítást. A jelenlegi online fizetések felülvizsgálata szükséges, az egységesítés és piaci trendeket alapul véve. Ahol viszont hozzá kell nyúlni a rendszerekhez, ott sem átírásban gondolkodunk elsősorban. Ha új interfészekkel ki tudják szolgálni az új igényeket, az elegendő egy szakrendszer fejlesztése esetében. Csak akkor nyúlunk hozzájuk mélyebben, ha nem támogatják a felhasználói élmény általunk elvárt szintjét.
– Mit tart a program megvalósítása előtt álló legnagyobb nehézségnek?
– Nem technológiai tényezőt említenék itt, hanem a paradigmaváltást, mégpedig a közigazgatás minden területén és rétegében. Ezt röviden a már említett jelszóval fogalmazhatnám meg: ügyintézés helyett szolgáltatásnyújtás. A technika, az informatika itt csak részben játszik szerepet, legalább ennyire fontos a jogi háttér megteremtése és a gondolkodásmód átállítása, a fejlesztőknél és az ügyintézőknél egyaránt. Vegyünk egy egyszerű példát, a jármű adásvételét és átírását. Ehhez most kell két hatósági tanú és sok-sok papír alapú dokumentum. De ha a két felet már hitelesen azonosítottuk, akkor miért ne zárhatnák le a tranzakciót akár mobilról, hogy utána még az illetéket is befizessék? És ha a rendszerhez a biztosítók is csatlakoznak, azonnal jöhetnek a mobilra a biztosítási ajánlatok.
– Milyen mértékben számítanak a piaci szereplőkre a program végrehajtása során?
– Nem titkolt szándéka a DMÜ-nek az informatikai feladatok „insourcingja”. Rövid időn belül el kell jutnunk oda, hogy az öröklött (legacy) rendszerekkel kapcsolatos kiszolgáltatottságunkat minimalizáljuk. Ugyanakkor naivitás lenne azt gondolni, hogy belső kapacitásokkal, erőforrásokkal mindent meg tudunk oldani. A speciális kompetenciákat igénylő fejlesztésekben mindenképpen támaszkodni fogunk a versenyszféra vállalataira. Fontosnak tartjuk a bekapcsolódásukat, akár a szükséges erőforrások biztosítása, akár a tapasztalatok, jó gyakorlatok elsajátítása miatt is. Ezzel együtt kerülni kívánjuk a szállítói kitettséget, fontosnak tartjuk, hogy a jelenlegi és jövőbeni rendszerekkel kapcsolatos alaptudás és termékismeret „házon belül” maradjon.
Megjegyzés:
* SZEÜSZ: szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás;
* KEÜSZ: központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás”
Forrás:
Nem ügyintézés, hanem szolgáltatás; IT Business; 2023. január 12.
