„A Bizottság a mai napon két közleményt tett közzé, melyekben megemlékezik az egységes piac fennállásának 30. évfordulójáról és felvázolja, hogyan biztosítható az EU hosszú távú versenyképessége.
Az egységes piac kétségtelenül az uniós társadalom és gazdaság motorja. A megmaradt akadályok felszámolása és az integrációs folyamat – főként a szolgáltatások esetében – elengedhetetlen ahhoz, hogy az egységes piac továbbra is az EU versenyképességének fő mozgatórugója maradjon. Az aktuális geopolitikai kontextus közepette az EU elérkezett a zöld és digitális kettős átállás sorsdöntő pillanatához, miközben továbbra is vonzó hely tudott maradni a vállalkozások számára.
A versenyképességre vonatkozó hosszú távú vízió rámutat, hogy az EU hogyan építhet erősségeire, és hogyan érhet el jóval többet a növekedési és innovációs szakadék egyszerű áthidalásánál. Egy előrelátó, jól kidolgozott és összehangolt uniós keret segíti a virágzó, a globális piacon is versenyképes vállalkozásokat, amelyek vonzó munkahelyeket kínálnak és globális normákat teremtenek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „A határainkon dúló háború, az ingadozó energiaárak és a tiszta technológiákba világszerte irányuló jelentős beruházások miatt Európának magasabb sebességbe kell kapcsolnia. Az egységes piac kulcsfontosságúnak bizonyult a polgárok és vállalkozások jólétének megteremtéséhez, de az olyan válságok leküzdéséhez is, mint a világjárvány, az éghajlatváltozás vagy Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági következményei. Büszkék lehetünk rá, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk megóvása és megerősítése érdekében. Gondoskodnunk kell egyúttal arról is, hogy a szabályozási és igazgatási keretek megfeleljenek az üzleti igényeknek. A jövőben egyes fő teljesítménymutatók segítenek ebben bennünket, amelyekből megállapítható, hogy Európa gazdasága valóban termelékenyebbé és versenyképesebbé válik-e. Mert amit felmérünk, annak a végére is járunk.”
30 éves az egységes piac
Az egységes piac sokkal több, mint pusztán egy jogi keret vagy egyszerű piac: a szabadság, a fejlődés, a lehetőségek, a növekedés, a közös jólét, a reziliencia térsége, és a jövőbe mutató geopolitikai vízió. 440 millió polgárával és 23 millió vállalkozásával a világ GDP-jének 15%-át kitevő európai piac a világ legnagyobb integrált egységes piaci térsége, és egyúttal egyik legnyitottabb gazdasága.
Az egységes piac az EU versenyképességének kulcsfontosságú eszköze és mozgatórugója. Több mint 30 éve járul hozzá az európaiak életszínvonalának növeléséhez, könnyíti meg a vállalkozások dolgát és kínál jelentős gazdasági előnyöket, 9%-kal növelve az európai GDP-t. Emellett keretként és garanciaként szolgál Európa zöld és digitális átállásához. Az egységes piac az EU szabályozási, pénzügyi és ellátásilánc-integrációjának forrása, amely elősegíti a méretgazdaságosság megteremtését és ezzel a vállalkozások növekedését. Fontos tényezője Európa válságos időkben mutatott rezilienciájának, és kulcsfontosságú geopolitikai eszköz, amely növeli az EU pozícióját és befolyását a világban.
Ugyanakkor folyamatosan új realitásokhoz kell alkalmazkodnia, és figyelembe kell vennie a változó geopolitikai környezetet, a technológiai fejlődést, a zöld és digitális átállást, valamint azt, hogy fokozni kell az EU hosszú távú versenyképességét és termelékenységét.
Fennmaradásához és elmélyítéséhez, illetve a benne rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához az egységes piac iránti uniós és nemzeti szintű közös felelősségvállaláson alapuló kollektív erőfeszítésre van szükség.
Ami a jövőt illeti, mindenekelőtt ki kell jelölni az új hangsúlyokat, melyek a következők:
- A meglévő egységes piaci szabályok érvényesítése, az uniós szabályok átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos hiányosságok kezeléséhez kapcsolódó referenciaértékekkel alátámasztva;
- A tagállami szintű akadályok felszámolása, különös tekintettel a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás akadályaira, valamint a legnagyobb gazdasági integrációs potenciállal rendelkező ipari ökoszisztémákra (kiskereskedelem, építőipar, idegenforgalom, üzleti szolgáltatások és megújulóenergia-ágazat).
E célból a Bizottság továbbra is alapvető együttműködést folytat a tagállamokkal az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) és az érdekelt üzleti szereplőkkel való strukturált együttműködés más fórumainak keretében. A Bizottság emellett referencia-küszöbértékként javasolja, hogy a nemzeti SOLVIT-központokhoz benyújtott ügyek legalább 90%-át 12 hónapon belül meg kelljen oldani. A Bizottság szeretné egyszerűsíteni a nemzeti szabályok bejelentéséhez kapcsolódó tagállami kötelezettséget, és az egységes piaci akadályok csökkentését és megelőzését szolgáló intézkedésjavaslatok részeként nemzeti egységes piaci hivatalokat hozna létre.
Emellett továbbra is erősíteni kell az egységes piac zöld és digitális dimenzióját mint az innováció, a növekedés és a versenyképesség forrását. Az egységes piaci megközelítés a garanciája például annak, hogy az EU megőrizze vezető szerepét a tiszta technológiák, és versenyelőnyt élvezzen a dekarbonizáció terén. Ezt szem előtt tartva a Bizottság közös uniós szabályokat vezet be, amelyek segítik a vállalkozásokat a körforgásos gazdaság bevezetésében (pl. a fenntartható termékek ökotervezési szabályai, termékútlevél-kezdeményezés), a megújuló energiaforrások energiarendszerbe való jobb integrálásában (pl. a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó új szabályok) és a digitalizációs lehetőségek lehető legjobb kihasználásában (pl. digitális szolgáltatások és a digitális piaci jogszabályok kiaknázása, új egészségügyi és közbeszerzési adatterek létrehozása).
A Bizottság továbbra is nyomon követi az egységes piac előrehaladását olyan eszközökkel, mint az egységes piaci és versenyképességi eredménytábla, valamint az egységes piacról szóló éves jelentés. A tagállamokkal és az érdekelt felekkel, illetve azok között zajló folyamatos vita és eszmecsere garantálja azt, hogy az egységes piac a jövőben is eredményes maradjon és javítsa polgárai életét.
A versenyképesség hosszú távú javítása
A gazdasági növekedés fenntartható versenyképességen, gazdasági biztonságon, nyitott stratégiai autonómián és tisztességes versenyen alapuló európai modellje az elmúlt évtizedekben a jólét forrásaként működött. Az erőteljes, közös uniós szintű fellépés eddig is fellendítette a gazdasági tevékenységet és a termelékenységet, és hosszabb távon is a versenyképesség és a jólét alapja marad.
A Bizottság az alábbi kilenc cél mentén kíván tovább lépni, amelyek egymást kölcsönösen erősítő hajtóerőkként erősíthetik az EU versenyképességét:
- A működő egységes piac: ki kell szélesíteni és el kell mélyíteni a piacot, és elő kell mozdítani a szolgáltatások integrációját;
- A magántőkéhez és a beruházásokhoz való hozzáférés: el kell mélyíteni a tőkepiaci uniót és ki kell teljesíteni a bankuniót, valamint vállalkozásbarát uniós adó- és pénzügyi szolgáltatási szabályozási kereteket kell kidolgozni;
- Közberuházások és infrastruktúra: meg kell reformálni az európai gazdasági kormányzási keretet;
- Kutatás és innováció: adóösztönzőkkel, köz-magán társulásokkal és nagyszabású projektekkel kell támogatni e tevékenységeket, az innovációs beruházások kockázatmentesítésére törekedve, különösen a tiszta technológia, a digitális ágazat és a biotechnológia kulcsfontosságú területein;
- Energia: a megújuló energiaforrások gyors bevezetésére, az energetikai rendszerek és energiatároló létesítmények digitalizálására kell törekedni;
- Körforgásosság: elő kell mozdítani a körforgásosabb gazdaságra való átállást az EU-ban;
- Digitalizáció: a digitális eszközöket széles körben el kell terjeszteni a gazdaságban, fokozottabban támogatva az EU vezető szerepét az olyan kulcsfontosságú digitális technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika, a mikroelektronika, a web 4.0, a virtuális valóság, a digitális ikertechnológia, valamint a kiberbiztonság;
- Oktatás és készségek: fejleszteni kell a készségeket, és el kell ismerni, hogy azok a vonzó, minőségi munkahelyek kulcsai, növelni kell a nők, a fiatalok és a nem EU-s állampolgárok munkaerő-piaci részvételét, valamint támogatni kell a szakoktatást és a szakképzést;
- Kereskedelem és nyitott stratégiai autonómia: továbbra is új piacokat kell nyitni az uniós vállalatok előtt, elmélyítve a kapcsolatokat szövetségeseinkkel és kereskedelmi partnereinkkel, tartva magunkat a tisztességes kereskedelem elveihez és célzottan kezelve a kockázatokat.
A célok megvalósulásának előrehaladását fő teljesítménymutatók követik nyomon, biztosítva a szükséges politikai fókuszt és reagálóképességet.
Növekedésösztönző szabályozási keret
E kilenc hajtóerő mellett a Bizottság – a fellépés másik pilléreként – aktívan munkálkodik a versenyképességnek és a növekedésnek kedvezőbb szabályozási keret kialakításán. Az „egy be, egy ki” elv és a versenyképességi vizsgálat kiegészítéseként ennek része lesz a szakpolitikák kumulatív hatásának értékelésére szolgáló módszertan és a szabályozás innovációbarátabb megközelítése. Új lendületet kap a jelentéstételi követelmények észszerűsítése az EU zöld, digitális és gazdasági jogszabályaiban: az első javaslatok ősszel várhatók és a terhek 25%-os csökkentését tűzték ki célul. A Bizottság továbbra is rendszeresen értékelni fogja az uniós jogszabályokat, gondoskodva arról, hogy időtállóak és a célnak megfelelőek maradjanak, valamint segítve a tagállamokat az uniós jog időben történő és megfelelő átültetésében.
Háttér-információk
2022 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2023 elején terjesszen elő javaslatokat, amelyek az összes releváns nemzeti és uniós eszköz mozgósítása és a beruházási keretfeltételek javítása révén szolgálják az EU rezilienciájának és versenyképességének garantálását.
A Bizottság a felkérésre adott első válaszként február 1-jén előterjesztette az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet. A ma közzétett javaslatok központi célja egy támogatóbb környezet megteremtése a nulla nettó kibocsátású technológiák és termékek, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós gyártási kapacitásának növeléséhez, ami kulcskérdés lesz Európa versenyképességének növelése szempontjából a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállás során.
Ez a közlemény kiegészíti a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet az uniós versenyképesség hosszú távú és átfogó megközelítésével egy olyan kulcsfontosságú pillanatban, amikor a vállalkozások és a politikai döntéshozók közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy Európa a következő évtizedben és azon túl is a megfelelő fejlődési pályára álljon.
További információk
Közlemény a 30 éves egységes piacról
Hosszú távú versenyképességi vízió
Tájékoztató az egységes piac fennállásának 30. évfordulója alkalmából
Tájékoztató az EU hosszú távú versenyképességi stratégiájáról
Idézet(ek)
A határainkon dúló háború, az ingadozó energiaárak és a tiszta technológiákba világszerte irányuló jelentős beruházások miatt Európának magasabb sebességbe kell kapcsolnia. Az egységes piac kulcsfontosságúnak bizonyult a polgárok és vállalkozások jólétének megteremtéséhez, de az olyan válságok leküzdéséhez is, mint a világjárvány, az éghajlatváltozás vagy Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági következményei. Büszkék lehetünk rá, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk megóvása és megerősítése érdekében. Gondoskodnunk kell egyúttal arról is, hogy a szabályozási és igazgatási keretek megfeleljenek az üzleti igényeknek. A jövőben egyes fő teljesítménymutatók segítenek ebben bennünket, amelyekből megállapítható, hogy Európa gazdasága valóban termelékenyebbé és versenyképesebbé válik-e. Mert amit felmérünk, annak a végére is járunk. – Ursula von der Leyen elnök – 16/03/2023
Az egységes piac az európai gazdaság gerince, és általános jólétünk és gazdagságunk forrása. Ez a forrás nélkülözhetetlen számunkra. Fenntartható, hosszú távú növekedés és termelékenység azonban csak egy elmélyített, akadálytalan, erős és jól működő egységes piac révén biztosítható. Ez kulcskérdés jövőbeli versenyképességünk szempontjából. – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023
Európa jelentős sokkhatásokon ment keresztül. Itt az ideje megvizsgálni, mit kell változtatnunk ahhoz, hogy hosszú távon – 2030 után is – megőrizzük versenyelőnyünket. Ez azt jelenti, hogy szembe kell néznünk a termelékenységet és a versenyképességet régóta fenyegető kihívásokkal. Meghatároztuk azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre összpontosítani kell: a beruházásoktól és a finanszírozástól a nyitott kereskedelemig és a készségekig, illetve az intelligensebb szabályozásig. Ez nemcsak a jövőbeli minőségi munkahelyek és növekedés szempontjából fontos, hanem ahhoz is, hogy a lehető legjobban kiaknázhassuk a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségeket. A lényeg, hogy vezető szerepre kell törnünk a jövő zöld iparágaiban. – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023
Az egységes piac nem pusztán szabadkereskedelmi térség, hanem a szabadság, jólét és reziliencia térsége mindenki számára. És keményen dolgozunk azon, hogy legalább újabb 30 évig biztosan fennmaradjon! – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 16/03/2023”
Forrás:
Az EU versenyképessége 2030 horizontján túl: előretekintés az egységes piac fennállásának 30. évfordulója alkalmából; Európai Bizottság; 2023. március 16.
