„Az uniós vezetők és a szociális partnerek a Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó keretében azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogyan adható megfelelő válasz az Európa előtt álló versenyképességi kihívásokra, és hogyan lehetne Európát olyan ipari beruházások színhelyévé tenni, amelyek növekedést és minőségi munkahelyeket teremtenek.
A csúcstalálkozó résztvevőinek napirendjén a következő témák szerepeltek:
- miként biztosíthatók ténylegesen egyenlő versenyfeltételek, hogyan vihető végbe az ipari ágazatban a versenyképesség megőrzéséhez szükséges átalakítás, és hogyan valósítható meg a gazdaságilag stabil és igazságos átmenet
- készségfejlesztési program: a készségek európai éve kínálta lehetőségekkel élve miként lehet kezelni a munkaerő-felvételi problémákat és megszüntetni a készségek megszerzése és a készségekkel kapcsolatos képzésekhez való hozzáférés terén fennálló hiányosságokat
- hogyan lehet reziliensebbé tenni az egységes piacot, és ambiciózus kereskedelmi menetrendet megvalósítani a mindenki számára előnyös, rendkívül versenyképes szociális piacgazdaság kiépítése érdekében
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „Európa versenyképessége ma kiemelten fontos kérdés. Az Európai Tanács gyors, nagyratörő és átfogó európai iparpolitikai válaszintézkedéseket sürgetett. A szociális partnerekkel szoros együttműködésben a zöld és a digitális kettős átállás révén meg kell erősítenünk versenyképességünket és növekedésünket, és minőségi munkahelyeket kell teremtenünk, gondoskodva arról, hogy senkit ne hagyjunk hátra. Emellett az egységes piac mély gazdasági integrációja lendületet ad az uniós export versenyképességének, miközben a szabadkereskedelmi megállapodások továbbra is kiemelten fontos eszközt jelentenek az új piacok megnyitása és az innovációba való beruházások maximalizálása terén. Ezzel párhuzamosan ugyanolyan fontos, hogy a képzett munkaerő váljon versenyképességünk motorjává. A készségek európai éve lehetőséget kínál arra, hogy a készségfejlesztést súlyához mérten a középpontba helyezzük.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Fokoznunk kell Európa versenyképességét, és a klímasemlegességre való átállás előmozdítása érdekében támogatnunk kell a vállalkozásokat és a munkavállalókat. Ez nem csak jövőbeli jólétünk és növekedésünk biztosítása szempontjából alapvetően fontos, hanem a minőségi munkahelyek teremtéséhez is. Előterjesztettük a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet és a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályt – mindkettővel arra törekszünk, hogy olyan környezetet teremtsünk a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi kulcsfontosságú technológiák gyártását az EU-ban. De ha nincsenek olyan szakképzett munkavállalóink, akik telepíteni tudják ezeket a technológiákat, és dolgozni tudnak azokkal, nem jutunk messzire. A készségek éppen ezért tervünk egyik legfontosabb pillérét jelentik. A készségek európai éve a készségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, és a szociális partnerek bevonása sikerünk záloga.”
Az EU Tanácsának soros elnöksége részéről Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke hozzátette: „Az EU egyik legfontosabb feladata, hogy Oroszország teljes invázióját követően támogassa Ukrajnát. Oroszország háborúja a világ többi részére is rendkívül súlyos következményekkel jár. Európa magas energiaárakkal és inflációval néz szembe, ami komoly nehézségeket okoz vállalkozásainknak és polgárainknak egyaránt. A svéd elnökség célja, hogy Európát zöldebbé, biztonságosabbá és szabadabbá tegye. Gazdaságaink erősségeire építve javítanunk kell az európaiak életminőségét, nagyobb szerepet kell betöltenünk a globális porondon, és növelnünk kell biztonságukat. Európa versenyképességének növelése döntő szerepet tölt be mindebben. Felelős szociális partnerekkel, tényleges és eredményes szociális párbeszéd mentén hozzájárulhatunk a munkaerőpiaci sokkok enyhítéséhez, valamint a tovább- és az átképzés támogatásához, megkönnyítve az átmenetet változó munkaerőpiacainkon.”
Esther Lynch, az Európai Szakszervezetek Szövetségének főtitkára (ESZSZ) kijelentette: „Az európai munkavállalók nap mint nap szembesülnek azzal, hogy vásárlóerejük és életszínvonaluk jelentősen romlik a vállalatok túlzottan magas nyeresége nyomán kialakult inflációs válság miatt. Nem folytathatunk negatív versenyt a versenyképesség zászlaja alatt.
Azzal tudjuk a legjobban támogatni az európai ipart és az európai munkavállalókat, ha a technológiába és a képzésbe való beruházás révén növeljük a termelékenységet, nem pedig azzal, hogy lejjebb visszük a béreket vagy a normákat.
Az európai vállalatok termelékenységét elsősorban az akadályozza, hogy a közberuházások messze elmaradnak a szükséges szinttől, a magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya pedig jelenleg a 2000-es szint felét teszi ki. Emellett a munkaerő 50–60%-a nem rendelkezik az iparágaink számára szükséges készségekkel, és nem is kap lehetőséget arra, hogy képzésben részesüljön e készségek elsajátításához.
Az EU-nak azt a mindenki számára előnyös megközelítést kellene követnie, amelyet a Biden-kormány alkalmaz az Egyesült Államokban: beruházni az iparba, és ezzel biztosítani, hogy megfeleljen a jövő kihívásainak, ezzel párhuzamosan pedig szociális feltételrendszer mentén minőségi munkahelyeket teremteni és emelni az életszínvonalat.”
Fredrik Persson, a BusinessEurope elnöke a munkáltatók (BusinessEurope, SGI Europe, SMEunited) képviseletében elmondta: „Az európai vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében az európai vezetőknek sürgősen javítaniuk kell a beruházási feltételeket az Európai Unióban. Az Európa előtt a versenyképesség kapcsán álló kihívásokra nem lehet az a válasz, hogy egymásra licitálva osztjuk a támogatásokat. Az EU-nak eleget kell tennie annak a sürgető igénynek, hogy a szabályozásban mozgásteret biztosítson a vállalkozások, különösen a kkv-k számára. Támogatnia kell a zöld gazdaságra való átállást, mégpedig egyrészről célzott uniós programok, másrészről a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a Next Generation EU keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználása, harmadrészről pedig egy rugalmasabb és egyszerűbb ideiglenes állami támogatási keret révén, mindezt egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett. Foglalkoznia kell az olyan hosszú távú kihívásokkal, mint a magas adók, a nem kellő mértékben fejlett tőkepiacok, valamint a K+F-be és a kritikus infrastruktúrákba történő beruházások hiánya. A készségek európai éve kiváló lehetőséget kínál a készséghiány kezelésére és a képzési rendszerek oly módon való alakítására, hogy azok jobban reagáljanak a változó munkaerőpiaci igényekre.”
Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem tekinthetők együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács álláspontjának.
Forrás:
A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó főbb üzenetei, 2023. március 22.; Európai Tanács; 2023. március 23.
