Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatikapolitikatársadalomterületfejlesztés

Szakmai konferencia a megújult TEIR-ről (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)

Szerző: 2023. május 7.No Comments

„Felhasználók, adatgazdák, üzemeltetők találkoztak

Konferencián beszélték meg tapasztalataikat a 2022 augusztusában megújult Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, azaz a TEIR felhasználói, adatgazdái, fejlesztői és üzemeltetői május 3-án, Budapesten. A Lechner Tudásközpont által szervezett eseményen a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében teljeskörűen megújított téradat-kincsestárról tájékozódhattak elméleti és gyakorlati oldalról is a résztvevők.

A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében 2022 augusztusában megújult az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a TEIR. A társadalmi, gazdasági és környezeti téradatokat egyaránt megjelenítő rendszer üzemeltetője és fejlesztője, a Lechner Tudásközpont május 3-án konferenciára hívta össze a szakpolitikai irányítás képviselőit, a felhasználókat és az adatgazdákat, hogy széles körben is bemutathassák az új TEIR funkcióit és megbeszélhessék az elmúlt időszak tapasztalatait.

Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár nyitóbeszédében a 25 éves múltra visszatekintő TEIR új felületéről szólva elmondta, hogy nagy szükség van objektív és indikátorokra alapozott területfejlesztésre, melyhez a Lechner falai között képződött tudás hasznos hozzájárulást jelent. A területi folyamatokra érzékenyebb ágazati politika kialakításához elengedhetetlen, hogy a területfejlesztés alapegysége az ember legyen. Ennek szellemében kívánják megújítani az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), amely az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva határozza meg hosszú távú jövőképünket. A fejlesztéspolitika előtt álló célok eléréséhez a települési szintű adatokat megjelenítő TEIR is hozzájárul, a konferencia pedig egyfajta méltatása is az eddigi közös munkának – mondta Mayer Gábor.

A Lechner Tudásközpont ügyvezetője, Földváry Gábor megköszönte a TEIR megújításával kapcsolatban tett döntéshozói és fejlesztői erőfeszítéseket, valamint kiemelte, hogy az elmúlt 25 évben felhalmozódott téradatmennyiség és az átlátható felület mennyire meggyorsítja, megkönnyíti a tervezőasztalokon, az önkormányzatoknál és a minisztériumokban folyó munkát. Az új, interaktív online felület ugyanis összehangolt alkalmazásokkal, korszerűbb szolgáltatásokkal, felhasználóbarát felülettel, újrastrukturált adatbázissal, valamint bővülő adattartalommal támogatja a köz- és magánszféra területi tervezéssel, elemzéssel és értékeléssel foglalkozó szereplőit.

A TEIR megújítását lehetővé tévő 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása elnevezésű KÖFOP projekt moduljait Juhász Géza, a Lechner Tudásközpont Térségi és Téradat Főosztályának vezetője, a projekt szakmai vezetője mutatta be. Az európai uniós finanszírozású projekt keretében 11 olyan szakrendszer készült el, melyek hozzájárultak az elektronikus közigazgatás fejlődéséhez azzal, hogy digitális alapokra helyeztek számos csak részben vagy egyáltalán nem elektronizált folyamatot, valamint több adatbázist is létrehoztak. A 2023 júniusának végén záruló projekt eredménytermékeinek nagyrésze regisztráció nélkül, térítésmentesen érhető el – emelte ki Juhász Géza.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer múltját, továbbfejlesztésének folyamatát és eredményeit Dr. Nagy András, térinformatikai vezető szakértő mutatta be a résztvevőknek. A hosszú idősoros, területi folyamatok vizsgálatára alkalmas rendszert életre hívó jogszabály 1996-ban jelent meg, melynek eredményeképpen a térinformatikai alkalmazás 1998-ban indult el élesben. Dr. Nagy András a települési szintű adatokat tartalmazó, előre elkészített tablókat is kínáló és saját indikátorok beállítására is használható TEIR-t fényképezőgéphez hasonlította, amely nem manipulált – tehát tárgyilagos vizsgálatra lehetőséget adó – helyzetképet készít a felhasználó igénye szerint automatikusan vagy saját beállítások alapján. Az idő előrehaladtával a TEIR felülete és struktúrája is megújításra szorult, a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt pedig lehetőséget adott az adatbázis-korszerűsítésre, alkalmazásfejlesztésre, illetve a felhasználói felület frissítésére, a már megismert hatalmas adattartalom és a felhasználók által kedvelt alkalmazások megtartása mellett. A www.teir.hu oldalról elérhető rendszer legtöbb funkciója bejelentkezés nélkül használható. Bejelentkezésre csupán az adatok letöltése, saját beállítások érvényesítése, illetve értesítések igénylése esetén van szükség. A megújított TEIR-t bárki teljeskörűen és ingyenesen, azonos feltételekkel használhatja. Délelőtti elméleti előadása után Dr. Nagy András a délutáni szekcióban gyakorlati példákon keresztül is bemutatta a TEIR felületét és használatának lehetőségeit, majd a szakmai közönség munka közben jelentkező kérdéseire válaszolt.

Márton Zoltán, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság osztályvezetője előadásában bemutatta a folyamatot, melynek során a települési önkormányzatok öt évente kötelezően elkészítik és kétévente felülvizsgálják Helyi Esélyegyenlőségi Programjukat, a HEP-et. Az ehhez szükséges adatokat jogszabály alapján a TEIR biztosítja, így évtizedes együttműködés alakult ki a programok készítését támogató Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság és a térinformatikai rendszer üzemeltetői között, javaslataikkal, kéréseikkel bátran fordulhatnak egymáshoz – mondta el Márton Zoltán. A TEIR a tárgyilagos elemzést szolgálja, amelyre a hátrányos helyzetű térségek felmérésénél szükség van. A HEP elkészítésén dolgozó önkormányzati referensek mind részt vesznek egy felkészítő képzésen, melynek során megismerkednek a TEIR-rel, abba regisztrálnak. Ahhoz, hogy semmilyen probléma ne tudjon láthatatlan maradni a HEP-hez 137 mutatóból álló idősoros elemzést kell készíteni 3154 településre, valamint 23 fővárosi kerültre, amely többtízezer népességi, oktatási, gyermekjóléti, egészségügyi és szociális adatot jelent, melyek mind rendelkezésre állnak a rendszerben és amelyek diagramos és térképes formában érthetővé és kézzelfoghatóvá tesznek gazdasági és társadalmi összefüggéseket.

A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter szakpolitikai irányításával több mint két évtizede működő TEIR társadalmi, gazdasági és környezeti téradatokat megjelenítő felülete csaknem 20 különböző adatkezelő szervezettől (KSH, MÁK, NAV stb.) kap rendszeresen adatokat, félszáz témakörben. A Központi Statisztikai Hivatal, mint a legnagyobb adatgazda a kezdetektől gyarapítja a TEIR adatbankját, évente települési és megyei szintű adatok százaival vagy éppen népszámlálások eredménysorával gazdagítva azt – mondta el Bóday Pál főosztályvezető a KSH területi adatbázisairól, az azokat érintő újdonságokról szóló előadásában. A KSH területi adatbázisa a T-STAR a lehető legmélyebb területi részletezettségben, több mint 1000 mutatóval, témakörönként csoportosítva biztosít települési szintű éves adatokat. A területi adatokat a KSH nem csak adatbázisban publikálja, a felhasználók számára több formátumban: adattáblákban, kiadványokban és infografikákban is szolgáltatja azokat.

A TEIR üzemeltetésének és fejlesztésének szakpolitikai irányítását a Miniszterelnökség részeként a területfejlesztési miniszter munkaszervezetéhez tartozó Területfejlesztési Tervezési és Támogatási Főosztály vezetője, Dr. Czene Zsolt és Majorné Vén Mariann osztályvezető a közeljövő területfejlesztési feladatairól tartott beszámolójukban elmondták, hogy a TEIR megújítása során a kapcsolódó kormányrendelet aktualizálása is megtörtént. Az újítások ezzel nem fejeződnek be, a közeljövő feladatai közé tartozik a területfejlesztés és az OFTK megújítása is – ahogyan arról Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár is beszámolt nyitóbeszédében. A hatékonyabb, korszerű, koordinált és integrált területi munkához kapcsolódó szakmai feladatok között ott lesz a területfejlesztés beavatkozási célterületeinek tervezése, programozása, a képzési rendszerek megújítása és a képzés, valamint a gyakorlati felhasználás közötti kapcsolat erősítése is – mondta el Dr. Czene Zsolt. Majorné Vén Mariann a területfejlesztés digitalizációjának pozitívumait emelte ki. Az adatok megjelenítése azért is fontos, mert azonnal nyilvánvalóvá tesz összefüggéseket a döntéshozók, vagy az elemzést készítők számára, tényalapú helyzetképet mutatva a területi folyamatokról.

A megújult TEIR, azaz Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készült el.”

Forrás:
Szakmai konferencia a megújult TEIR-ről; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. május 5.