„…Az európai adatstratégia célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban. Az egységes adatpiac megteremtése lehetővé teszi az adatok szabad áramlását az EU-n belül és az ágazatok között. Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok felhasználásának képessége alapvető fontosságú az innováció és a növekedés szempontjából. A terv az, hogy az EU egységes adatpiacot hoz létre, ahol a felhasználók szabadon rendelkezhetnek a saját adataik felett, és a hozzáférés és a felhasználás szabályai tisztességesek, gyakorlatiasak és egyértelműek. Ez a vonatkésésekről való valós idejű értesítéstől kezdve a vállalati információkon át az egyes emberek egészségügyi állapotáig mindenre vonatkozna.
Az uniós tagállamok felkészültségi szintje azonban jelentősen eltér, mivel az Európa déli részén fekvő országok olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a digitális készségek és az adatinfrastruktúrához való hozzáférés hiánya. A nemzeti piaci sajátosságok, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyarányú jelenléte szintén fontos elem, mivel a szabályozási keretrendszer szigorítása megnövelheti a megfelelési költségeket, ami megnövelheti a belépési küszöböt. A nemzetközi dimenzió szintén kulcsfontosságú szempont, mivel az európai adatstratégia sikere attól függhet, hogy az EU képes lesz-e nemzetközi fórumokon kialakítani az adatfelhasználás és -megosztás nemzetközi szabványait.
„Európa lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, de egyre nagyobb kihívást jelent Kína számára is az adatgazdaság GDP-re gyakorolt hatása, valamint a foglalkozás és a készségek tekintetében. Európát tekintve a dél-európai országok az északiakhoz képest a második kategóriában játszanak” – mondta Stefano da Empoli, a Versenyképességi Intézet elnöke. A Versenyképességi Intézet egy olasz agytröszt, amely partnerséget kötött a spanyol Elcano Királyi Intézettel, a lisszaboni Közpolitikai Intézettel és a Geece-i Gazdasági és Ipari Kutatási Alapítvánnyal. A PromethEUs égisze alatt tömörülő dél-európai agytrösztök hálózata egy új adatgazdasági indexet fog elindítani egy tanulmány részeként.
Az index hat mutatót foglal magában, köztük a felhőszolgáltatásokat használó vállalatok számát, a Big Data elterjedtségét, a szakemberek arányát és az adatpiac értékét. Az index szerint a gazdasági felkészültség tekintetében az északi országok – Dánia, Svédország és Hollandia – vezetnek, míg Közép-Kelet-Európa – olyan országok, mint Románia, Bulgária és Magyarország – lemaradásban van. A déli országok valahol a kettő között helyezkednek el, míg Spanyolország különösen rosszul teljesít, mivel az utolsó előtti helyen áll. „A dél-európai országok számára a legfontosabb kihívást a kkv-k adathozzáférése, az adatgazdaság előnyeinek kiaknázására való képességük, valamint az jelenti, hogy nemcsak az alapkészségek, hanem a szakképzett szakemberek is teljesen hiányoznak” – tette hozzá da Empoli.
A déli országok másik közös problémája az infrastruktúrára használatának lehetősége, mivel például a nagy teljesítményű számítástechnika csak a nagyvállalatok számára elérhető, és a kkv-k ritkán férnek hozzá a szuperszámítógépekhez…
A tanulmány nemzetközi perspektívába is helyezi az adatgazdaságot: becslése szerint az Egyesült Államok adatpiaci értéke 2022-ben hatalmas, 289,5 milliárd eurót tesz ki, ami négyszerese a 73 milliárd eurós uniós értéknek és hétszerese a 40 milliárd eurós kínai értéknek. Ugyanakkor Európa második helyének egyre inkább kihívója Peking, amelynek piaci növekedése az elmúlt két évben több mint kétszerese volt az európainak.
Ebben az összefüggésben az EU-nak arra kell törekednie, hogy „olyan megállapodásokat kössön a hasonlóan gondolkodó országokkal, amelyek összehangolt megközelítéshez vezethetnek a szabályozási rendszerek tekintetében” – mondta da Empoli, rámutatva különösen az olyan újonnan megjelenő technológiákra vonatkozó közös elképzelések kidolgozásának fontosságára. Tekintettel az úgynevezett „brüsszeli hatás” húzóerejére, a dokumentum úgy véli, hogy az EU adatstratégiája hatással lehet a világ többi részére az adatok megosztásának és felhasználásának módját illetően, és javasolja, hogy az EU érvényesítse nézeteit az olyan nemzetközi fórumokon, mint a G7-ek és a digitális gazdasági partnerségi megállapodás.
A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adattörvényt egyes harmadik országbeli vállalatok „fegyverként” használhatják fel, mivel a rendelet segítségével hozzáférhetnek védett szellemi tulajdonhoz, és adatokat szerezhetnek olyan érzékeny ágazatokból, mint a védelmi ágazat. „Biztosítékokra van szükség a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok kiadásának elkerülése érdekében, amelyeket nem könnyű azonosítani. Ha nem megfelelően kezelik, ez az adatmegosztás alááshatja azt az európai versenyképességet, amelyet erősíteni hivatott” – tette hozzá da Empoli.
Az európai adatstratégia összetett szabályozási keretet foglal magában, amely magában foglalja az adatkezelési törvényt, az adattörvényt, a nyílt adatokról szóló irányelvet és az ágazati adattereket. Az még meghatározásra vár, hogy a vállalatok milyen ösztönzőket kapnak majd arra, hogy megosszák adataikat más gazdasági szereplőkkel, köztük a versenytársakkal. Bár az uniós szabályok célja a bizalom erősítése a vállalkozások közötti adatmegosztás terén, az alapul szolgáló üzleti modellen nem változtatnak. „Két választási lehetőség van. Vagy pozitív ösztönzést adunk kompenzáció formájában, vagy kötelezzük a vállalatokat az adatszolgáltatásra. Természetesen az első út lenne a jobb. Ha nem személyes adatokról beszélünk, ez is megoldás lehet – tette hozzá da Empoli.
A dokumentum külön kitér az Európai Egészségügyi Adattérre, mint olyan ágazati adattérre, amelynek célja, hogy a polgárok egyszerűen hozzáférhessenek saját egészségügyi adataikhoz, miközben a nem azonosítható egészségügyi adatokat a tudományos élet, a kutatók és a politikai döntéshozók számára is elérhetővé teszi. A szakértő megjegyzi, hogy néhány országban, például Olaszországban és Spanyolországban különösen bonyolult a helyzet, mivel nincs nemzeti egészségügyi adatbázis, mivel az egészségügyi ellátást regionális szinten kezelik. Hozzátette, hogy az olasz kérdést súlyosbítja a digitális készségek hiánya és a közigazgatásban dolgozók különösen magas életkora. ”
Forrás:
Az EU átfogó új adatstratégián dolgozik; SG.hu; 2032. május 31.
New study points to economic, geopolitical gaps in EU data strategy; Luca Bertuzzi; EURACTIV.com; 2023. máj. 30.
PromethEUs
(„PromethEUs is an independent network of four Southern-European think tanks active in their respective countries and at EU level in the fields of economic, business and geopolitical research.”)
EU Data Strategy. A multifaceted perspective from Southern European countries; YouTube (A tanulmányt kísérő konferencia élő közvetítése lesz itt elérhető 2023. június 7-től.)
Lásd még:
Európai adatstratégia; A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK; COM/2020/66 final; 2020. február 19.
