„A Magyar Államkincstár május végi adatai szerint 58,9 milliárd forint a kórházak adóssága, ám ebben az adatsorban még nem szerepelnek az egyetemi klinikák. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: az elmúlt hetekben több kórházi beszállító is megkereste, hogy feladja tevékenységét, mert nem tud tovább hitelezni az intézményeknek.
Megjelent a friss kórházi adósság adat, május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) adatsorában.
A négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság, április végén ez 70 milliárd forint volt. Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában.
Az államkincstár azt írja: a tartozásállományból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítóknak és a szolgáltatóknak pedig 58,8 milliárd forinttal adósak az intézmények, ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.
Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: egyelőre csak a pécsi és a szegedi egyetem május végi lejárt adósságát ismeri: az előző hónapban mindkét intézmény esetében kis mértékű csökkenés történt.
Pécs lejárt adóssága 3,511 milliárd forint volt májusban, ami 326 millió forinttal kevesebb, mint áprilisban volt, a Szegedi Tudományegyetem tartozása pedig 5,04 milliárd forint volt, ami 149 millió forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.
Mivel az OSZ főtitkára nem tud arról, hogy az egyetemi klinikák plusz forrást kaptak volna, így elképzelhető, hogy valamilyen időszakos hatás, például a rezsiszámlák időleges csökkenése vagy bizonyos szállítói számlák kiegyenlítése állhat a számok mögött.
Van, aki kiszáll
Rásky László szerint azonban az elmúlt hetekben több olyan kisvállalkozó azt közölte vele, hogy vagy feladja a beszállítói tevékenységét, egyszerűen bezár. Ugyanakkor van olyan is, ahol a tulajdonosok komoly dilemma előtt állnak: érdemes-e tovább folytatni az akár több évtizede elkezdett munkát?
Van olyan cég is, ahol az a tulajdonos, aki nem vesz részt a napi tevékenységben, kiszáll a vezetésből: ebben a helyzetben nem nagyon lehet befektetőt találni – véli a főtitkár. A kis cégek kiesésével elsősorban a rugalmasság sérül, de például az informatikai területen a feladatellátást is komolyan veszélyezteti a nemfizetés.
A kórházi beszállítók érdekeit képviselő Rásky László szerint a lejárt adósság nagyjából egyharmada az energiaszolgáltatók, legalább fele pedig az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. Mára elmondható, hogy nincs olyan, a kórházak által megrendelt áru vagy szolgáltatás, ahol ne lennének lejárt adósságok – tette hozzá.
Egyeztetésre hívta az államtitkár az érdekvédőket
Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelő államtitkára a héten az IME egészségügyi konferenciáján megelőlegezte azt az információt, hogy valamikor a nyáron nagymértékű adósságrendezésre kerül sor. Habár a részletekről nem beszélt, de Rásky László szerint ez mindenképpen pozitív, hogy a kormány már év közben foglalkozik az adóssághelyzettel.
Másrészt az államtitkár azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a kódkarbantartásnak és a finanszírozás esetszintű felméréseinek eredményei legelőször másfél-két év múlva mutatnak majd pozitív hatást a finanszírozásban, tehát az adósságok keletkezésének okai még évekig velünk maradnak, akkor is, ha időközben ezeket tudja is enyhíteni a kormány.
A kódkarbantartásra egyébként azért van szükség, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozása valós költségtartalmat mutasson.
Inflációs hatás
Nyilvánvaló, hogy a beszállítók megpróbálják érvényesíteni a költségnövekedéseiket az áraikban, minden olyan területen és esetben, ahol erre van lehetőségük. Ugyanakkor az Orvostechnikai Szövetség kapott olyan visszajelzést kormányzati szereplőtől, amely szerint most nincs gazdasági krízishelyzet, például, mert nem 430 az euró, hanem csak 370, így a cégek lehetőségei jóval korlátozottabbak.
Tendencia, hogy a nyári hónapokban csökken az adósságnövekedés intenzitása. Például azért, mert nem kell fűteni, a hűtés viszont sok helyen nem opció, tehát az energiaköltségek csökkennek majd. Bár korábban a nyár az államigazgatásban is többnyire uborkaszezonnak számított, a költéségvetési helyzet és a fennálló problémák miatt Rásky László abban bízik, hogy még szeptember előtt sor kerül a kórházakban az adósságrendezésre. ”
Forrás:
Csúcsadat: 75 milliárdra nőtt a kórházak adóssága; Koncsek Rita; Napi.hu; 2023. június 23.
