„A Bizottság a mai napon közzétette negyedik éves jogállamisági jelentését, amely felméri a jogállamiság helyzetét az egyes tagállamokban.
Bár egyes uniós tagállamokban továbbra is fennállnak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, a jelentés a helyzet javítására irányuló reformok fő hajtóerejévé vált. A tavalyi ajánlások 65%-át teljes egészében vagy részben teljesítették. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások utókövetése érdekében. Tekintettel arra, hogy a jogállamisági keret javítását célzó reformok időigényesek, mindez csupán az egy év alatt bekövetkezett jelentős fejleményeket tükrözi. Ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is rendszerszintű aggályok állnak fenn.
A mai csomag magában foglalja az EU egészére jellemző helyzetet vizsgáló közleményt, valamint 27 országfejezetet, amelyek az egyes tagállamokban 2022 júliusa óta bekövetkezett fejleményeket vizsgálják. A jelentés tartalmazza továbbá a tavalyi ajánlások értékelését, és ismét konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára,
A jelentés a következő négy pillérre tagolódik: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretek, médiapluralizmus és egyéb intézményi fékek és ellensúlyok.
Legfontosabb megállapítások és ajánlások
- Igazságügyi reformok
Az igazságügyi reformok az elmúlt évben is kiemelt helyen szerepeltek a politikai napirenden, és számos tagállam nyomon követte a 2022. évi ajánlásokat, és végrehajtotta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alapján elfogadott reformokat.
Számos tagállam vitte tovább vagy zárta le az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó fontos reformokat, például az igazságszolgáltatási tanácsok függetlenségének és hatékonyságának megerősítésére irányuló jogalkotási erőfeszítéseket, a bírák kinevezési eljárásainak és a legfelsőbb szintű bíróságok működésének javítását, illetve tesz előkészítő lépéseket az ügyészség autonómiájának megerősítésére.
A tagállamok olyan intézkedéseket is bevezettek, amelyek célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének javítása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülésének megkönnyítése. A tagállamok további beruházásokat hajtottak végre igazságszolgáltatási rendszereikbe, bár egyes tagállamokban aggodalomra ad okot a bírák és ügyészek javadalmazása, ami kihívásokat idézett elő a képzett igazságügyi személyzet felvétele terén. Ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is strukturális aggályok merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Ami az igazságszolgáltatásra vonatkozó 2023-as ajánlásokat illeti, azok olyan kihívásokkal foglalkoznak, mint például a bírák kinevezési eljárásai során szükséges biztosítékok, az igazságszolgáltatási tanácsok összetétele, az ügyészség autonómiája vagy az igazságszolgáltatás számára – többek között a bírák és ügyészek fizetésére – biztosítandó megfelelő források.
- Korrupcióellenes keretek
A korrupció továbbra is komoly aggályt jelent mind az uniós polgárok, mind a vállalkozások számára. Az EU-n belül a polgárok korrupcióhoz való hozzáállásáról szóló 2023. évi Eurobarométer tematikus felmérés például azt jelzi, hogy a polgárok és a vállalkozások növekvő többsége (70%) gondolja azt, illetve az EU-n belül a vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállásáról szóló Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a vállalkozások egyre nagyobb többsége (65%) véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országukban. Az európaiak egyre szkeptikusabbak a korrupció leküzdésére irányuló nemzeti erőfeszítésekkel kapcsolatban, és mintegy 67%-uk gondolja úgy, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket nem kezelik megfelelően.
Számos tagállam hozott intézkedéseket, összhangban a 2022. évi jogállamisági jelentés korrupció elleni fellépésre vonatkozó ajánlásaival. Több tagállam hajtott végre büntetőjogi reformokat a korrupció elleni küzdelem megerősítése érdekében. Egyes tagállamok továbbra is a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádhatósági eljárások és elítélések terén elért eredményeikre építettek, néhány tagállam pedig további források és szakosítás révén lépéseket tett a korrupció elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítésére.
Ami a megelőzést illeti, több tagállam aktualizálta a meglévő korrupcióellenes stratégiáit és cselekvési terveit, illetve jelenleg is zajlik azok felülvizsgálata. Más tagállamok lépéseket tettek a feddhetetlenségi keretek – például magatartási kódexek vagy a lobbitevékenységre vonatkozó szabályok – megerősítésére. Az idei ajánlások a megelőzési keretek – például a lobbitevékenységre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok – megerősítésével, valamint a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosításával állnak kapcsolatban.
A köztisztviselők a tagállamok többségében kötelesek vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, ezek azonban a közzétett információk köre, átláthatósága és hozzáférhetősége, valamint az ellenőrzés és a végrehajtás szintje és hatékonysága tekintetében eltérőek. Egyes tagállamokban a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hosszadalmasak, és még mindig hiányoznak a meggyőző eredmények, különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek esetében. Annak érdekében, hogy Unió-szerte koherensebben és hatékonyabban lehessen fellépni a korrupcióval szemben, a Bizottság 2023 májusában javaslatot tett a korrupcióra vonatkozó új uniós szintű jogszabályra.
- A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége
Számos tagállam fogadta el, fokozta vagy vitatja meg az újságírók biztonságának és munkakörülményeinek javítását célzó intézkedéseket, többek között olyan közelmúltbeli bizottsági kezdeményezésekre építve, mint az újságírók védelmének, biztonságának és szerepvállalásának biztosításáról szóló ajánlás, valamint a közéleti részvételt vállaló újságírók és emberijog-védők nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szembeni védelméről szóló ajánlás. A legutóbbi jelentés óta egyes tagállamok olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek növelik a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságát, továbbá megerősítették a médiaszabályozó hatóságaik függetlenségének fokozására vagy hatáskörének kiterjesztésére irányuló rendelkezéseket.
Továbbra is aggodalmak merülnek fel az állami hirdetések átlátható elosztásának hiánya, az összeférhetetlenségi helyzetek és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében – ezek a jelentésben kiemelt, nagyobb figyelmet érdemlő fontos kérdések. Egyes tagállamok reformokat kezdeményeztek közszolgálati műsorszolgáltatóik függetlenségének megerősítése érdekében, ugyanakkor több más tagállamban továbbra sem foglalkoztak az ezzel kapcsolatos kihívásokkal.
A jelentésnek a tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatos megállapításai sokféle forrásra épülnek, többek között a Médiapluralizmus Monitorra (MPM 2023), az Európa Tanács keretei között működő, az újságírók védelmének és biztonságának előmozdításával foglalkozó platformra, valamint a médiaszabadság feltérképezésével foglalkozó platformra.
A Bizottság ismét számos ajánlást adott ki, amelyek többek között az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztására, a közszolgálati média független irányítására és az újságírók biztonságának javítását célzó intézkedésekre, valamint a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogára terjednek ki. A Bizottság 2022 szeptemberében javaslatot tett a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások. A jogszabállyal uniós szintű biztosítékokat kívánt meghatározni a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelme érdekében.
- Intézményi fékek és ellensúlyok
A tagállamok folytatták jogalkotási eljárásaik minőségének javítását, és bevonták az érdekelt feleket ezekbe az eljárásokba – ezt a tendenciát már a korábbi jogállamisági jelentések is megállapították. Az alkotmánybíróságok továbbra is kulcsszerepet játszanak a fékek és ellensúlyok rendszerében, és fontos döntéseket hoztak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek megszervezésével kapcsolatban is. A nemzeti emberi jogi intézmények, ombudsmanok és más független hatóságok státusza néhány tagállamban tovább erősödött. A tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, és egyes tagállamok további támogatást nyújtó intézkedéseket hoznak.
Néhány tagállamban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érdekelt felekkel való konzultációra, vagy a gyakorlatban nem kellően tartják be azt, és a civil társadalmi szervezetek és emberijog-védők továbbra is olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a finanszírozási problémák és a működési területük korlátozása. Több tagállamban aggályok merültek fel a veszélyhelyzeti hatáskörök folytatódó alkalmazásával kapcsolatban.
A jelentés ismét tartalmaz az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek tagállamok általi végrehajtására vonatkozó információkat is, ezenkívül továbbra is nyomon követi a fékek és ellensúlyok tagállami rendszerei által a kémszoftverek használatára adott reakciókat.
E kihívások némelyikének kezelése érdekében a Bizottság megismételte a nem, vagy csak részben teljesített ajánlásokat, és adott esetben további ajánlásokat tett például az érdekelt feleknek a jogalkotási eljárásba való hatékony bevonására, akkreditált nemzeti emberi jogi intézmények létrehozására és működésére, valamint a civil társadalom számára nyitott működési keret biztosítására vonatkozóan.
Következő lépések
A Bizottság most felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy e jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat, és az ajánlások segítségével is vizsgálják tovább a konkrét végrehajtást. Felszólítja továbbá a nemzeti parlamenteket, a civil társadalmat és más kulcsfontosságú érdekelteket és szereplőket, hogy a polgárok fokozott szerepvállalása mellett folytassák a jogállamiságról szóló nemzeti és európai szintű párbeszédet. A Bizottság végül felkéri a tagállamokat a jelentésben azonosított kihívások eredményes kezelésére, egyúttal pedig készen áll arra, hogy segítséget nyújtson számukra a jelentésben foglalt ajánlások végrehajtásának folytatására irányuló erőfeszítéseikhez.
Háttér-információk
A jogállamiság alapvető fontosságú minden polgár és vállalkozás számára az EU-ban, mivel más értékek tiszteletben tartásának előfeltétele, garantálja, hogy az alapvető demokratikus értékeknek megfelelően betartják az alapvető jogokat, biztosítja az uniós jog alkalmazását, és támogatja a beruházásbarát üzleti környezetet A jogállamiság az Európai Unió identitásának szerves részét képezi.
Az éves jogállamisági jelentés a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel való szoros párbeszéd eredménye, ugyanazokon az objektív és átlátható módszereken alapul, miközben mindegyik országban ugyanazokat a kérdésköröket vizsgálja. A Bizottság által végzett kvalitatív értékelés a harmadik éves jogállamisági jelentés 2022 júliusában történt elfogadása óta bekövetkezett jelentős fejleményekre összpontosít, ugyanakkor mindenkor a fejleményekkel arányosan jár el.
A jelentés az éves jogállamisági ciklus. központi eleme. Ez az éves ciklus megelőző jellegű – a jogállamiság előmozdítását szolgálja és a problémák kialakulásának vagy súlyosbodásának megelőzését célozza Elkülönül az EU jogállamisági eszköztárának többi elemétől, és kiegészíti, de nem helyettesíti az EU-nak a jogállamisággal kapcsolatos súlyosabb tagállami problémákra való reagálását lehetővé tévő, a Szerződésen alapuló mechanizmusait. Ezen eszközök közé tartoznak a kötelezettségszegési eljárások és az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti, az Unió alapértékeinek védelmére irányuló eljárás.
A jelentés negyedik kiadása arra a fontos lépésre épül, amelyet a tavalyi jelentés tett, amikor első alkalommal tartalmazott konkrét ajánlásokat valamennyi tagállam számára. Az elemzés a 2022. évi ajánlások végrehajtása terén elért tagállami eredményekre vonatkozó minőségi értékelést is tartalmaz, szem előtt tartva a tagállamokban uralkodó általános körülményeket. Az egyes ajánlások különböző elemeivel kapcsolatban elért eredményektől függően a Bizottság minden esetben a következő kategóriák alkalmazásával zárta le a fejlemények nyomon követésére irányuló értékelését: nem történt előrelépés, némi előrelépés, jelentős előrelépés és teljes körű végrehajtás.
A 2023. évi ajánlások vagy azokra a tavalyi ajánlásokra épülnek, amelyeket nem, vagy csak részben hajtottak végre, vagy új kihívásokat kezelnek. Az ajánlások az országfejezetekben szereplő értékelés és a tagállamokkal folytatott párbeszéd alapján, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett készültek. Az ajánlások kiadásakor a Bizottság kiemelt figyelmet fordított arra, hogy azok célirányosak maradjanak és az európai normákon alapuljanak, és figyelembe vette a nemzeti jogrendszerek sajátosságait is. Ezenkívül a Bizottság biztosítja a más folyamatokkal, például az európai szemeszterrel, a költségvetési feltételrendszerrel és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel való összhangot és szinergiákat. A jövőbeni jogállamisági jelentések továbbra is áttekintik majd az ajánlások nyomán hozott intézkedéseket. Az ajánlásokat az egyes aggályokat vizsgáló országfejezetekben található értékelésekkel együtt kell olvasni, amelyek célja, hogy iránymutatást nyújtsanak a tagállamoknak az ezek kezelésére irányuló intézkedések meghozatalához.
Az előző jogállamisági jelentésekben azonosított kihívások ösztönzésül szolgáltak az elmúlt év során előterjesztett több közelmúltbeli uniós kezdeményezéshez, többek között az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslathoz és a korrupcióellenes csomaghoz.
További információk
2023. évi jogállamisági jelentés
2023. évi jogállamisági jelentés – Kérdések és válaszok
2023. évi jogállamisági jelentés – a jogállamiság helyzete az Európai Unióban
2023. évi jogállamisági jelentés – Ajánlások
2023. évi jogállamisági jelentés – Országfejezetek
2023. évi jogállamisági jelentés – Országfejezet-kivonatok és ajánlások
2023. évi jogállamisági jelentés – Módszertan
Az éves jogállamisági ciklus – Tájékoztató
Az EU jogállamisági eszköztára – Tájékoztató
Eurobarométer felmérés a korrupcióról, amely feltérképezi a polgárok megítélését és tapasztalatait
Eurobarométer felmérés a vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállásáról az Európai Unióban
Idézet(ek)
„A jogállamiság Európa méltányos társadalmának, politikai stabilitásának és gazdasági növekedésének egyik kulcseleme. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború fájdalmas figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy ezeket az értékeket soha nem szabad magától értetődőnek tekinteni. Az idei jelentés azt mutatja, hogy a tagállamok javították és erősítették a jogállamiságot, egyúttal végrehajtották a Bizottság ajánlásait is. Sajnálatos módon több tagállamban továbbra is aggályok állnak fenn. Többet kell tenni az igazságszolgáltatás függetlenségének, a közszolgálati média pártatlanságának és az újságírók biztonságának javítása érdekében.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 05/07/2023
„Ez a jelentés minden évben rendre jelentős mértékben hozzájárul a jogállamiság előmozdításához és védelméhez az EU-ban, az egyes tagállamokban és az Unió egész területén. A tavalyi ajánlások gyakorlatba való átültetése érdekében tett tagállami erőfeszítések újfent bizonyítékát adták ennek. Tudjuk, hogy a jelentés kiindulópontként szolgál a nemzeti szintű viták elindításához, és hozzájárul a nemzeti reformprogramok előmozdításához. Megállapítottuk azonban, hogy változatlanul fennállnak kihívások, például az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. További tagállami intézkedésekre van szükség a bírói kinevezések és az igazságszolgáltatási tanácsok, valamint a források és a javadalmazás területén. Arra ösztönzöm a tagállamokat, hogy folytassák az ajánlások végrehajtását.” – Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos – 05/07/2023”
Forrás:
A 2023. évi jogállamisági jelentés: Előrelépés az ajánlások 65%-a tekintetében, de további intézkedésekre van szükség; Európai Bizottság; 2023. július 5.
