„Számos kötelezettséget ró a vállalkozásokra a május végén elfogadott panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (panasztörvény). Sokak számára például az sem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni.
A közepes cégek (250 alkalmazottól), a nagyvállalatok és a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső vállalkozások július 24-ig kaptak türelmi időt, hogy az új előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat. Míg a kisebb vállalkozások (50 és 250 közötti alkalmazott esetén) december 17-ig tehetik meg mindezt. A cégek részéről eddig számos kérdés merült fel az új törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán.
Az Országgyűlés május végén elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot, amely a 2013-ban elfogadott panasztörvényt is hatályon kívül helyezi. Az új jogszabály lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül tett bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását.
Nem egyértelműek a részletszabályok
„A panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését lehetővé teszi, kezdve például a közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaéléstől a szakmai titoktartás elmulasztásán át egészen a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig” – hívja fel a figyelmet a Saldo Zrt. vállalati jogásza, Kreiniker-Barna Eszter, továbbá kiemeli:
A bejelentések alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak, hanem azok is, amelyeket a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősítettek. Ilyen lehet például az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt.
„Sok vállalkozás számára az sem volt teljesen egyértelmű, hogy melyik kategóriába esnek. Hiszen a jogalkotó külön határidőt szabott meg az 50 és 250 alkalmazottal rendelkező, az ennél nagyobb, illetve mérettől függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső cégek számára az új előírásoknak való megfelelésre” – húzza alá a Saldo Zrt. szakértője.
A pénzmosásellenes törvény hatálya alá tartoznak többek között a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók is. Közülük sokan néhány fős mikrovállalkozásként végzik tevékenységüket.
Számukra például nem egyértelmű, hogy a pártatlanság biztosítása érdekében mindenképpen külsős személyt kell-e megbízniuk a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével, hiszen erről nem rendelkezik egzakt módon a jogszabály.
Házon belül tesznek eleget az előírásnak
A mintegy hat évtizedes szakmai múlttal rendelkező adó- és számviteli tanácsadó cég tapasztalatai szerint eddig számos vállalkozás döntött úgy, hogy házon belül bíz meg valakit a bejelentővédelmi megbízott feladatkörével.
„Számos cég számára nem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni” – mondja Kreiniker-Barna Eszter. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem kötelező online rendszert működésbe helyezni. Akár egy klasszikus panaszdoboz is megfelelhet a célnak, hiszen a lényeg, hogy a szervezet biztosítani tudja a bejelentő személyének anonimitását.
Nem kötelező továbbá rögzített telefonvonalat sem biztosítani a bejelentések fogadására, ebben az esetben a bejelentővédelmi megbízottnak írásos jegyzőkönyvet kell felvennie a szóbeli bejelentésekről, személyes kapcsolatfelvétel útján is.
Ha anonim a bejelentés, nem kötelező kivizsgálni
Sok érintett cég számára lehet fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha anonim módon érkezik a bejelentés – erre a bejelentőnek a törvény szerint lehetőséget kell biztosítani –, akkor nem kötelező kivizsgálni az ügyet. Ha viszont a bejelentő vállalja a nevét, akkor az ügy státuszáról, előrehaladásáról, az ügymenetről, az esetleges hiánypótlásról tájékoztatni kell.
Mint látszik, egyelőre nagyon vegyes a kép arról, hogy az érintett vállalkozások hogyan boldogulnak a panasztörvény által rájuk rótt feladatokkal.
Nem elég kialakítani a jogszabályoknak megfelelő „etikai forródrótot”, ha a cég nem szervezi ki az ezzel kapcsolatos feladatokat, akkor belső szabályzatot és etikai kódexet is kell készítenie, amivel keretet ad a folyamatainak.
A panasztörvény előírásait a GDPR-szabályozás kapcsán is figyelembe kell venni, hiszen a jogszabály megfogalmaz adatkezelésre vonatkozó előírást is. Így a meglévő adatkezelési tájékoztatókat mindenképpen érdemes áttekinteni és frissíteni, hogy megfeleljenek az új törvénynek.”
Forrás:
Kérdőjelek az új panasztörvény körül; Világgazdaság; 2023. július 28.
Lásd még:
2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról1; Nemzeti Jogszabálytár
