„Még közelebb kell vinni a mesterséges intelligencia lehetőségeinek bemutatását a hazai kis- és közepes vállalkozásokhoz, kézzelfogható példákon keresztül megmutatva nekik, mire hasznosíthatják a technológiát – egyebek mellett ezt is tervezi a szakmapolitika az MI Koalíció égisze alatt, mondja Szolnoki Szabolcs, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára. Az elmúlt hónapok technológiai fejlődésére reagálva pedig folyamatban van az MI Stratégia felülvizsgálata, amely egyúttal egy jelentős megújítás előkészítő szakasza is.
◼︎ Magyarország és a mesterséges intelligencia
– Európai szintű szabályozás készül a mesterséges intelligenciáról, az AI Act. Mekkora jelentőségét látja ennek, és miképpen hat ez Magyarországra, illetve az MI-vel kapcsolatos magyar tervekre, tevékenységekre?
– A mesterséges intelligencia akkora falat, hogy mindenképpen be kell kapcsolódni a nemzetközi tudományos, gazdasági és szabályozási vérkeringésbe, és az MI Koalíción keresztül ezt meg is tesszük. Igaz ez az AI Act-re is. A megszületését nem csak követjük, hanem rendszeresen részt veszünk a szövegezési munkákban is. A technológia szabályozása mindig kemény dió, hiszen a gyors fejlődése miatt a jogszabályalkotás mindig csak követni képes az eseményeket. Ennek a technológiának is megvannak a veszélyei, kockázatai, és ez ellen körbe kell bástyázni az állampolgárokat és az intézményeket. Vizsgáljuk, hogy az MI mit tehet értünk, mit tehet velünk együtt és mit tehet ellenünk. És ha ezeket tisztáztuk, akkor vehetjük elő a különféle MI-rendszereket, eszközöket, szoftvereket, és dönthetjük el, hogy miként szabályozzuk, miként engedjük meg neki, hogy beleavatkozzon az életünkbe. Ilyen oldalról fogja meg a kérdést az AI Act is. (A jogszabály lényegét lásd „Az AI Act dióhéjban” című keretben!)
Ha a spanyol vagy a belga elnökség alatt el is fogadja az EU a jogszabályt, azzal nekünk még nagyon sok dolgunk lesz. Ahogy a GDPR esetében is történt, el kell magyarázni a világnak, meg kell értetni és be kell tartani mindazokkal a szolgáltatókkal, amelyek Európában tevékenykednek vagy tevékenykedni akarnak. Ebben is aktív szerepet kívánunk vállalni.
– Érthető, sőt, üdvözlendő, hogy készül európai szabályozás a mesterséges intelligenciáról. De amíg Európa szabályoz, az Egyesült Államok és Kína rohamléptekkel halad előre, és mindenki a ChatGPT-t, a Bardot és társait használja. Nem áll fönn a veszélye annak, hogy Európa már megint lemarad a technológiai versenyben?
– Sokszor felmerül ez a kérdés, és én nagyon bízom abban, hogy ezek a felismerések már az európai döntéshozók fejében is megszülettek. Vannak erre jó példák más technológiai területeken is, például ahogy az amerikai DARPA mintájára létrehozták a DIANA programot. A kezdeményezések célja, hogy az érintett technológiai területek fejlesztését és alkalmazását úgy gyorsítsák fel, hogy Európa ne pusztán követője és elszenvedője legyen az informatika robbanásszerű fejlődésének. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumban ezzel kapcsolatban annyit tudunk tenni, hogy minden hazai és nemzetközi fórumon képviseljük azt az álláspontot, hogy bátran kell előre haladni – miközben azért mérsékeljük a kockázatokat is. Az MI kapcsán is megjelenik a reziliencia fogalma, amelyet leginkább az információbiztonságnál szoktak emlegetni, tehát hogy legyünk ellenállók a negatív hatásokkal szemben. Ha bizonyos áttörések nem is Európában következnek be, én bízom abban, hogy képesek leszünk gyorsan és bátran haladni a technológia alkalmazásában, miközben megóvjuk magunkat a kockázataitól.
– Igaz ez Magyarországra is?
– Igen. Csak rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk ebben a versenyben felzárkózni. Azt gondolom, minden eszközünk megvan arra, hogy ügyesek, gyorsak és hatékonyak legyünk. Magyarországon mind a piaci, mind az akadémiai szféra rendkívül felkészült, és folyamatosan követi a trendeket. A szaktárca oldaláról pedig mi igyekszünk nemcsak követni a trendeket, hanem előre is gondolkodni.
– Milyen módon teszik ezt?
– Szakpolitikai műhelyként nemcsak reflektálunk az eseményekre, hanem projekteket generálunk, üzleteket próbálunk tető alá hozni, népszerűsítjük és kézzelfoghatóvá tesszük a technológia-adaptáció előnyeit. Az MI-technológia alkalmazásának elterjedése része a vállalati digitalizációs törekvések támogatásának, ugyanúgy, ahogy az Ipar 4.0 átállás, amelynek érdekében az elmúlt években több kormányzati kezdeményezésű intézkedés és program is indult (Modern Vállalkozások Programja; Modern Mintaüzemek programja; illetve a kapcsolódó GINOP és GINOP Plusz pályázatok többmilliárdos kerettel). Ezek kiterjesztett folytatására az uniós források tárgyalása függvényében reményeink szerint mielőbb sor kerülhet. A Kormányzat kifejezett szándéka a múlt év végén elfogadott új Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS), illetve az előkészítés alatt lévő új Iparfejlesztési Stratégia alapján a kkv-szektor digitális fejlődésének további fokozása, az ipar 4.0 fejlesztések segítése. Ebben van segítségünkre a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft., amelynek a minisztérium a tulajdonosa és a szakmai felügyeletét is ellátjuk. Az NJNK működteti a 2018-ban létrehozott Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció) programirodáját is, így közvetlen kapcsolatban állunk és szorosan együttműködünk az MI hazai bevezetésében legfontosabb szerepet játszó szervezettel.
– Az MI Koalíció öt éves működésének ön szerint melyek voltak a legfontosabb eredményei?
– Számtalan dolgot lehetne említeni, annyira szerteágazó a tevékenysége. Már az óriási eredmény, hogy közel 400 tagot tudott magához vonzani a gazdaság és a tudomány minden területéről. Megalakultak és dolgozni kezdtek a különféle munkacsoportok, amelyek kutatással, az MI alkalmazásával, szabályozási kérdésekkel vagy éppen a nemzetközi kapcsolatok ápolásával foglalkoznak.
Kialakult az az intézményrendszer, amely a társadalom és a gazdaság minél szélesebb rétegeibe tudja eljuttatni majd az MI kínálta lehetőségeket és előnyöket. A SZTAKI vezetésével létrejött a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB), amely konzorciumként különféle MI-területeken végez kutatásokat. Ennek a tevékenységét segíti az MI Innovációs Központ, amely pedig a létrejövő MI-alkalmazások széles körű elterjesztéséért felelős. Több vidéki városban nyílt már akcelerátorközpont, ahol a kkv-k megismerkedhetnek az egyes MI alapú technológiákkal, de prototípusok megalkotására és tesztelésére is lehetőség nyílik, illetve kutatási erőforrások vonhatók be. Az akcelerátor programban már 150 vállalkozás felmérésére került sor, és ezek a cégek konkrét tanácsokat is kaptak a technológia adaptálására.
Az eredmények üzleti hasznosítása amúgy is kiemelt figyelmet kap. Fejlesztőket és potenciális felhasználókat hozunk össze egymással, hogy az olyan horizontális területeken, mint az energetika, a mezőgazdaság, a logisztika vagy a közlekedés, minél gyorsabban megjelenhessenek az új megoldások. A Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével a nemzetközi piacok felé is intenzíven nyitunk, és pályázunk közvetlen európai uniós forrásokra is.
Lényeges a társadalom bevonása is, az ismeretek bővítése. Az erre szolgáló kérdőívet, a „Mesterséges Intelligencia Kihívást” már 120 ezren töltötték ki, ennyien kerültek már tisztába az MI valós alapjaival, lehetőségeivel. Az utóbbi hónapok fejleményei alapján egyébként zajlik ennek a frissítése.
– Mi a helyzet a 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiával? Az beváltotta a reményeket?
– Az alapelvek továbbra is érvényesek maradtak, de a generatív MI robbanásszerű betörése és a területre irányuló figyelem miatt időszerű lett a felülvizsgálata és egy nagyobb körű frissítése. A stratégiai irányelvekhez kevésbé kell hozzányúlni, de az intézkedési és akciótervet újra kell gondolni és meghatározni, hogy az egyes intézményeknek milyen ütemezésben milyen feladatai vannak annak érdekében, hogy a kívánt célokat, eredményeket elérjük. Reményeink szerint ezt a munkát még az idén el tudjuk végezni, és 2024 első hónapjaiban megjelenhet az új stratégia.
– Az MI Koalíció az öt éves működése során a szakmai közvéleményen túl nem tett szert igazán széles ismertségre, a tevékenysége nem vert nagy hullámokat. Gond ez, és ha igen, terveznek-e változtatni rajta?
– A koalíció szakpolitikai műhelyként és az érdekelt felek közötti kapcsolatépítési platformként jött létre, és ebben számos pozitív eredményt ért el, ahogy említettem is. A jövőben szeretnénk az ügynökségi szerepet erősíteni, ami a tanácsadási tevékenység fokozását jelenti. Része ennek, hogy felhívjuk a figyelmet az uniós és hazai pályázati, finanszírozási lehetőségekre és segítséget nyújtunk a pályázatokban. De igyekszünk minél több olyan rendezvényt, workshopot tartani, ahol a lehető legkézzelfoghatóbb módon akarjuk megmutatni, miben segíthet ma egy magyar vállalkozásnak a mesterséges intelligencia, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Konkrétumokat akarunk mutatni akár egy fogászati rendelőnek, akár egy fodrászatnak, hogy a magyar kkv-k is láthassák, hogyan fordíthatják előnyükre a technológiát. Több országos lefedettségű program is előkészítés alatt áll, és bízom benne, hogy hamarosan hivatalosan is bejelenthetjük és elindíthatjuk ezeket.
– Szóba került már a generatív mesterséges intelligencia, amely idén mindenki figyelmét ráirányította az MI-re. Mennyire fontos, hogy legyen magyar nagy nyelvi modell, hiszen már több ilyennek a fejlesztése is zajlik, és hogyan lehet ezt a legjobban hasznosítani?
– Mindenképpen lényeges, hogy szülessenek olyan nagy nyelvi modellek, amelyeket magyar nyelvű tartalmakon tanítottak be, hiszen a kérdésekre adott válaszai is a tanultakon alapulnak majd. Másrészt szuverenitási kérdés is, hogy legyen saját mesterséges intelligenciánk, amelynek tanítása és elérhetősége a saját fennhatóságunk alatt van. Még jobb, ha nem egy, hanem több nyelvi modell születik, amelyek megmérkőzhetnek egymással, de ez persze erőforrások kérdése is.
– A mesterséges intelligencia kapcsán mindig felmerül a munkaerő kérdése is. Elveszi a munkahelyeket, mennyit vesz el, kiét veszi el, mennyit teremt, és így tovább. Mit gondol erről?
– Ez valóban igen izgalmas vetülete a mesterséges intelligenciának, és szerintem számos meglepetéssel kecsegtet. A korábbi technológiai forradalmak nyomán sokan azt gondolhatták, hogy először az alacsony képzettségűek és végzettségűek munkáját fogja veszélyeztetni. Mostanra azért már jól látszik, hogy a kreatív munkát, az adatok szintetizálását végző dolgozóknak is szembe kell nézniük a kihívásokkal. Az egyik kedvenc mondásom szerint ne a mesterséges intelligenciától féltsd az állásodat, hanem attól az embertől, aki tudja használni a mesterséges intelligenciát. Tehát nekünk az az egyik kiemelt feladatunk, mondhatni küldetésünk, hogy minél szélesebb körben elősegítsük az MI használatát, ezzel növelve az egyes emberek, a vállalatok és a gazdaság egészének versenyképességét.
Az AI Act dióhéjban
A készülőben lévő európai uniós jogszabály, az AI Act a mesterséges intelligencia használatából fakadó kockázatokat igyekszik mérsékelni, azzal a céllal, hogy az Unióban alkalmazott MI-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, elfogultságtól mentesek és visszakövethetőek legyenek. Az MI-rendszereket kockázataik alapján négy kategóriába sorolja, és annak megfelelően ró kötelezettségeket a szolgáltatókra és a felhasználókra. A négy szint a következő:
Alacsony vagy minimális kockázatú MI-rendszerek Az AI Act ezen rendszerekre nem ír elő speciális szabályozást, ezek korlátozás nélkül fejleszthetők és használhatók az EU-n belül. A tervezet ugyanakkor ösztönzi az önkéntesen alkalmazható magatartási kódexek kidolgozását ezekre a rendszerekre is. Ilyennek minősül például: spamszűrők, számítógépes játékokban levő MI-megoldások.
Mérsékelt kockázatú MI-rendszerek Az AI Act ezen rendszerekre elsősorban tájékoztatási kötelezettségeket ír elő (azaz az ilyen rendszereket használóknak tudniuk kell, hogy mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás van a háttérben). Ilyennek minősülnek például a chatbotok, érzelemfelismerő rendszerek, illetve MI-alapú kép-, hang- és videómanipuláló programok.
Magas kockázatú AI rendszerek Ilyen rendszerek például a fogyasztók hitelképességét vizsgáló rendszerek, az egészségügyi diagnosztikai rendszerek, a HR döntéstámogató rendszerek, a biometrikus azonosítást szolgáló rendszerek, közigazgatásban vagy igazságszolgáltatásban használt rendszerek. Az AI Act alapján ezen rendszerek alkalmazása feltételekhez kötött:
– forgalomba helyezés/éles alkalmazás előtt előzetes megfelelőségi vizsgálatot kell végeznie a szolgáltatónak,
– ennek során regisztrálni kell a rendszert egy uniós szintű nyilvántartásba,
– magának a rendszernek számos technikai és jogi követelménynek meg kell felelnie (kockázatkezelés, átláthatóság, emberi felülvizsgálat beépítése a döntési folyamatba, informatikai biztonsági előírások, stb.)
– az Unión kívülről az Unió területére szolgáltató vállalkozásnak uniós kapcsolattartót kell kijelölnie, és nyilatkoznia kell, hogy aláveti magát az uniós szabályozásnak.Elfogadhatatlan mértékű kockázattal bíró AI rendszerek Az AI Act tiltja ezen rendszerek alkalmazását. Ilyenek például a valós idejű, távoli biometrikus azonosításra szolgáló rendszerek, a hátrányos helyzetű csoportok (például mentális betegségben szenvedők) kihasználására alkalmas rendszerek stb.
Szolnoki Szabolcs
2023 február óta technológiáért felelős helyettes államtitkár, emellett a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, és a Neumann János Egyetem kutatási munkatársa. 2017-2021 között Izraelben teljesített külszolgálatot tudományos és technológiai ügyekért felelős szakdiplomataként. Dolgozott az EuroAtlantic cégcsoport innovációs és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettesként, és állami vállalatoknál, köztük a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál, és az Express Innovation Agency-nél startup és kutatás-fejlesztési projektek hasznosítását támogató vezetőként. A Budapest Smart vállalkozásfejlesztési program koncepciójának társszerzője, első vezetője. Több IT-fókuszú projekt kezdeményezője, kiemelten követi a kiberbiztonság technológiai, piaci és geopolitikai trendjeit. Szakmai karrierje kezdetén szociál- és foglalkoztatáspolitikai területen támogatta a minisztériumi és parlamenti munkát.”
Forrás:
„Csak rajtunk múlik, mennyire tudunk felzárkózni”; IT Business; 2023. szeptember 7.
Lásd még:
mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA); eGov Hírlevél
