„Az energiaunió helyzetéről szóló 2023. évi jelentésében az Európai Bizottság áttekinti az Unió által az elmúlt két év példátlan energiaválságára adott válaszokat, és nemzeti, európai és globális szinten értékeli a zöld átállás jelenlegi helyzetét. Emellett felvázolja az Európa előtt álló kihívásokat és lehetőségeket a 2030-as és 2050-es ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósítása során.
A jelentés ismerteti, hogy a tiszta energiára való átállás felgyorsításával, a beszerzési források diverzifikálásával és az energiatakarékosság fokozásával milyen kollektív és hatékony válaszokat adott az EU az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszióra és a gázellátás fegyverként való bevetésére. A REPowerEU tervnek és egy sor sürgősségi jogalkotási intézkedésnek köszönhetően Európa elkerülte az energiaellátási zavarokat, az energiapiacokra, az árakra és a fogyasztókra nehezedő nyomás enyhült, és Európa folytathatta energiarendszerének strukturális reformját. Minderre az európai zöld megállapodás jegyében hozott jogszabályok, valamint a megújuló energia fokozott alkalmazása és az energiahatékonyság javítása révén került sor. Az EU jó úton halad a REPowerEU célértékeinek megvalósítása felé is. A 2023–2024-es tél beállta előtt az EU felkészültebb az energiabiztonság garantálására: e célt szolgálják a gáztárolók feltöltésére irányuló, jól koordinált intézkedések, az energiaimport-útvonalak és -infrastruktúra diverzifikálása, a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások, valamint az energiaigény csökkentésére irányuló közös erőfeszítések.
Főbb adatok az energiaunió helyzetére vonatkozóan:
- Az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2022-ben mintegy 3%-kal csökkent, ami az 1990-es szinthez képest 32,5%-os mérséklődést jelent.
- Az EU-nak sikerült drasztikusan csökkentenie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét azáltal, hogy fokozatosan megszünteti a szénimportot, 90%-kal visszafogta az olajimportot, és a földgázimportot 2022-ben mintegy 80 milliárdra csökkentette a 2021. évi 155 milliárd köbméterhez képest, 2023-ban pedig a becslések szerint 40–45 milliárd köbméterre fogja redukálni.
- Az előző öt évhez képest az EU több mint 18%-kal csökkentette gázkeresletét, amivel mintegy 53 milliárd köbméter gázt takarított meg.
- Míg a gáztárolók a 2022–2023-as tél előtt 95%-os szinten voltak feltöltve, az idei télre több mint 98%-os teljes töltöttséggel készülnek.
- Az uniós energiaplatform három közös gázbeszerzési fordulót szervezett, amelynek keretében a 44,75 milliárd köbméternyi összevont keresletnek 52 milliárd köbméternyi kínálat volt megfeleltethető.
- 2022 rekordév volt az újonnan telepített fotovoltaikus napenergia-kapacitás tekintetében (+ 41 GW), amely 60%-kal haladja meg a 2021. évi értéket (+ 26 GW). A szárazföldi és tengeri szélenergia-kapacitás kiépítése terén 45%-os volt a növekedés 2021-hez képest.
- 2022-ben a villamos energia 39%-a származott megújuló energiaforrásokból, és idén májusban első alkalommal sikerült az Unióban több villamos energiát előállítani szél- és napenergia segítségével, mint fosszilis tüzelőanyagokkal.
- Az EU jogilag rögzített célértékekben állapodott meg: 2030-ra a megújuló energia minimális részarányának el kell érnie legalább a 42,5%-ot, de törekedni kell a 45% megvalósítására. Az energiahatékonysági célkitűzések is növekedtek: 2030-ig 11,7%-kal kell csökkennie a végsőenergia-fogyasztásnak.
Jövőbeli kihívások és lehetőségek
A jelentés kiemeli: bár az energiaválság legkedvezőtlenebb hatásai valószínűleg már elmúltak, nincs okunk elégedetten hátradőlni. Az EU-nak továbbra is megfizethető, megbízható és hozzáférhető energiát kell biztosítania a háztartások számára, és fokoznia kell ipari és gazdasági versenyképességét, egyúttal támogatva a tiszta technológiákba történő beruházásokat.
Míg a gázárak 2022 augusztusában 294 EUR/MWh-on tetőztek, 2023 januárja és júniusa között átlagosan 44 EUR/MWh-ra estek vissza. A villamosenergia-árak 2022 augusztusában 474 EUR/MWh-os csúcsot értek el, 2023 januárja és júniusa között viszont átlagosan 107 EUR/MWh-ra csökkentek. A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a lakossági és ipari felhasználású energia árát; emellett energiaszegénységről szóló ajánlást tett közzé, és támogatta az energiaágazat kulcsfontosságú érdekelt feleinek a fogyasztóvédelem fokozásáról szóló közös nyilatkozatát.
Mivel ma már jórészt erős uniós jogi keret van érvényben, a tagállamoknak végre kell hajtaniuk közös kötelezettségvállalásaikat. A nemzeti energia- és klímatervek (NEKT-ek) kulcsfontosságú eszközök e folyamat tervezésében és nyomon követésében. Az idei jelentés ismerteti a tagállamok által a 2019. évi nemzeti energia- és klímaterveik kapcsán benyújtott eredményjelentések első értékelését, amely alapvető fontosságú annak számbavételéhez, hol tart az EU éghajlat- és energiapolitikai törekvéseinek megvalósításában. A Bizottság még várja néhány tagállam aktualizált nemzeti energia- és klímatervét, hogy ez év végéig pontos értékelést készíthessen arról, jó úton haladunk-e a 2030-as felülvizsgált céljaink elérése felé, és milyen intézkedésekre lenne szükség az esetleges hiányosságok kezeléséhez.
Az már most körvonalazódik, hogy fellépéseinket jelentősen fel kell gyorsítanunk. A megújuló energia teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya 2021-ben 21,8% volt. A 2030-ra kitűzött új, 42,5%-os uniós cél eléréséhez az elkövetkező években sokkal gyorsabb növekedésre lesz szükség, mint a 2010 óta átlagosan tapasztalható évi 0,67 százalékpontos emelkedés. Jóllehet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is folyamatosan csökken minden évben, ennek ütemét a 2030-ra kitűzött célok elérése érdekében fel kell gyorsítani, közel megháromszorozva az éves kibocsátáscsökkentést.
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés kiemeli, hogy az új globális energiapolitikai környezetben fontos megerősíteni az EU versenyképességét és ipari vezető szerepét, és jogszabályokat kell elfogadni különösen a villamosenergia-piac szerkezetéről, a „nettó zéró” iparról és a kritikus fontosságú nyersanyagokról. E javaslatok ki fogják egészíteni az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot, és Európa-szerte támogatják a tiszta energiaforrások, a hálózatok és a stabil piacok fejlesztését. Az ipar szereplőivel a közelmúltban a tiszta energiára való átállásról indított párbeszédsorozat fontos eszközt jelent a jogszabályok végrehajtásában, valamint az olyan szűk keresztmetszetek azonosításában és kezelésében, mint a beruházási akadályok vagy a szakemberhiány. A Bizottság emellett együtt fog működni a tagállamokkal a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának mielőbbi fokozatos megszüntetése céljából is, mivel ezek továbbra is jelentős akadályt képeznek a tiszta energiára való átállás útjában, és hátráltatják éghajlat-politikai célkitűzéseink megvalósítását.
Háttér-információk
Az energiaunió helyzetéről szóló, évente közzétett jelentés 2023. évi kiadása három részből áll. Az első rész bemutatja, hogy az európai zöld megállapodás ambiciózus éghajlat-politikai és környezetvédelmi törekvései miként képezték az EU válságreagálási, valamint növekedési és versenyképességi stratégiájának alapját. A második rész a nemzeti energia- és klímatervekről szóló tagállami eredményjelentések bizottsági értékelése alapján mind az öt dimenzióban elemzi az energiaunió megvalósításának jelenlegi állását. Az utolsó rész az EU energiarendszere és energiapolitikája előtt álló jövőbeli kihívásokra mutat rá.
A ma közzétett jelentést számos jelentés és melléklet is kíséri, amelyek az energetikai és éghajlatvédelmi átállás különböző szempontjaival foglalkoznak. Idetartoznak többek között a nemzeti energia- és klímatervek végrehajtása terén elért eredmények értékelése, az éghajlat-politikai eredményjelentés, a versenyképességről és az energiatámogatásokról szóló éves jelentések, valamint a bioenergia fenntarthatóságáról szóló jelentés. Emellett egy energiaszegénységről szóló ajánlás és egy, október 23-án közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentum is a jelentés részét képezi.
További információk
Tájékoztató – Az energiaunió 2023. évi helyzete
Az energiaunió 2023. évi helyzetéről szóló jelentés
Az energiaunió 2023. évi helyzetéről szóló jelentés – 28 ország adatlapja
2023. évi éghajlat-politikai eredményjelentés
A nemzeti energia- és klímatervekre vonatkozó eredményjelentések technikai értékelése
Jelentés az energiatámogatásokról
A versenyképesség terén elért eredményekről szóló 2023. évi jelentés
Jelentés a bioenergia fenntarthatóságáról
Jelentés a nemzeti épületállomány felújításáról
A villamos energiáról szóló irányelv végrehajtásáról szóló jelentés
Jelentés a közúti közlekedésben használt benzin és dízelolaj minőségéről
Jelentés a szén-dioxid geológiai tárolásának végrehajtásáról
Jelentés a szén-dioxid-piac 2022. évi működéséről (megerősítendő)
Webhírek az energiaszegénységről (bizottsági ajánlás és bizottsági szolgálati munkadokumentum az energiaszegénységről)
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés honlapja (valamennyi dokumentummal és jelentéssel)
Nemzeti energia- és klímatervek (NEKT-ek)
Az európai zöld megállapodás megvalósítása
Idézet(ek)
„A magas energiaárak és az erőteljes infláció miatt rendkívül bizonytalan időszakot élünk. Ebben az évben a háztartások és a vállalkozások EU-szerte biztosított védelme, valamint az Ukrajnával való szolidaritás volt az elsődleges célunk. A mai jelentés az energiaellátás diverzifikálására irányuló intézkedéseink hatékonyságát támasztja alá. A közös gázbeszerzés fontos szerepet játszott, és példaként szolgálhat a zöld átállást segítő közös jövőbeli erőfeszítésekhez.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök – 24/10/2023
„Az energiaunió helyzetéről szóló idei jelentésből kitűnik, milyen elkötelezetten és határozottan léptek fel az elmúlt évben az európai polgárok az energiaválság együttes leküzdéséért. Egyéni és közös fellépéseink segítettek megakadályozni, hogy Putyin Ukrajna elleni háborúja és az energiaellátás fegyverként való felhasználása még súlyosabb következményekkel járjon. A jelentés megállapításai szerint már láthatóak a REPowerEU terv eredményei. A tiszta energiára való átállás, a diverzifikáció és az energiahatékonyság megfelelő eszközök energiabiztonságunk növelésére és a zöld megállapodás céljainak elérésére.” – Kadri Simson energiaügyi biztos – 24/10/2023
„Az elmúlt évek hihetetlenül nagy kihívást jelentettek Európa számára, de továbbra is szilárd meggyőződésünk, hogy az európai zöld megállapodás választ ad az előttünk álló kihívásokra mind az energiabiztonság, mind az éghajlatvédelem terén. A COP28 konferencián Európa meggyőzően fog fellépni. Előrelépéseket tettünk a kibocsátáscsökkentés, a megújuló energiák kiépítése és a tiszta mobilitásba való beruházások terén. Mindeközben gazdaságunk is növekedett, és beruházásokat hajtottunk végre a jövő tiszta technológiáiba. Az elkövetkezőkben arra is törekedni fogunk, hogy mihamarabb megszüntessünk a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott minden olyan támogatást, amely nem járul hozzá az energiaszegénység leküzdéséhez vagy az igazságos átmenethez.” – Wopke Hoekstra, Commissioner for Climate Action – 24/10/2023”
Forrás:
Az energiaunió 2023. évi helyzete: Az EU hatékonyan reagál a válságokra, a jövőbe tekint, és felgyorsítja a zöld átállást; Európai Bizottság; 2023. október 24.
