„Egy informális dokumentum szerint a három legnagyobb uniós ország az alapmodellekre vonatkozó kezdeti szankciórendszer nélküli magatartási kódexeket szorgalmaz az MI-szabálykönyvben előírt kötelezettségek helyett.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kiemelt uniós jogszabály, amely az MI-t a károkozási képessége alapján szabályozza. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában jár, amelynek során az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament „háromoldalú egyeztetések” keretében dolgozzák ki a törvény végleges rendelkezéseit.
A világ első átfogó MI-törvényéről szóló tárgyalásokat megzavarta a ChatGPT, az általános célú MI („General Purpose AI”) néven ismert, sokoldalú MI-rendszertípus felemelkedése, amely az OpenAI nagy teljesítményű GPT-4 alapmodelljére épül.
November 10-én az Euractiv arról számolt be, hogy az egész jogszabály veszélybe került, miután Franciaország egyre nagyobb ellenállást tanúsított, és Németország és Olaszország is támogatta az alapmodellekre vonatkozó szabályozás ellen irányuló törekvéseit. Az EU meghatározó súlyú tagállamai – Franciaország, Németország és Olaszország – arra kérték az EU Tanácsának a tagállamok nevében tárgyaló spanyol elnökségét, hogy térjen el attól a többszintű megközelítéstől, amellyel kapcsolatban a legutóbbi, október közepén tartott háromoldalú politikai egyeztetésen a jelek szerint konszenzus alakult ki.
Válaszul az Európai Parlament tisztviselői elhagyták az ülést, jelezve, hogy az alapmodellek kihagyása a törvényből politikailag nem elfogadható. Az elmúlt hetekben a spanyol elnökség megpróbált közvetíteni az uniós parlamenti képviselők és a leginkább vonakodó európai kormányok között. A három ország azonban vasárnap (november 19-én) egy olyan nem hivatalos dokumentumot terjesztett elő, amely kevés teret enged a kompromisszumnak, mivel az alapmodellekre vonatkozó horizontális szabályok ellentétesek lennének a mesterséges intelligenciáról szóló törvény technológiasemleges és kockázatalapú megközelítésével, amely egyszerre hivatott megőrizni az innovációt és a biztonságot.
„Az eredendő kockázatok inkább az MI-rendszerek alkalmazásában rejlenek, mint magában a technológiában. Az európai szabványok az új jogszabályi keretet követve támogathatják ezt a megközelítést” – áll a dokumentumban, hozzátéve, hogy az aláírók „ellenzik az alapmodellekre vonatkozó kétszintű megközelítést”.
„Ami az alapmodelleket illeti, ellenezzük a nem tesztelt normák bevezetését, és azt javasoljuk, hogy addig is a kötelező önszabályozásra építsünk a magatartási kódexeken keresztül” – áll az informális dokumentumban, megjegyezve, hogy ezek a G7-ek által a hirosimai folyamat keretében meghatározott elveket követik.
A három ország azzal érvel, hogy az alapmodellek helyett a meghatározott alkalmazásokhoz elérhető általános célú MI-rendszerek szabályozása jobban megfelelne a kockázatalapú megközelítésnek.
E megközelítés megvalósítása érdekében Párizs, Berlin és Róma azt javasolja, hogy az alapmodellek fejlesztőinek modellkártyákat, azaz olyan technikai dokumentációt kellene meghatározniuk, amely a széles közönség számára összefoglalja a kiképzett modellekkel kapcsolatos információkat. „A modellkártyák meghatározása és hozzáférhetővé tétele minden egyes alapmodellhez az önszabályozás kötelező elemét képezi” – jegyezte meg az informális dokumentum, hangsúlyozva, hogy ezeknek a kártyáknak tartalmazniuk kell a modell képességeire és korlátaira vonatkozó releváns információkat, és a fejlesztői közösségen belüli legjobb gyakorlatokon kell alapulniuk. A példák között szerepel a paraméterek száma, a tervezett felhasználások, a lehetséges korlátozások, a torzításokra vonatkozó tanulmányok eredményei, valamint a biztonsági értékeléshez szükséges külső szakértői értékelés (red-teaming).
Azt is javasolták, hogy egy MI-kormányzási testület tudná segíteni az irányelveket kidolgozását, és a modellkártyák alkalmazásának ellenőrzését, egyszerű módot biztosítva a magatartási kódex megsértésének bejelentését. „Az átláthatóság érdekében minden feltételezett jogsértést a hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia” – mondja a dokumentum.
A három ország azt sem akarja, hogy kezdéskor szankciókat alkalmazzanak. Szerintük csak a magatartási kódexek szisztematikus megsértése és a feltárt hibák „megfelelő” elemzése és hatásvizsgálata után hoznának létre szankciórendszert.
A három ország számára az európai szabványok fontos eszközt jelenthetnek a jövőbeli fejlesztések figyelembevételéhez szükséges alkalmazkodóképesség megteremtésében.
Az alapítványi modellek megközelítése lesz a távközlési munkacsoport, az EU Tanácsának műszaki testülete november 21-i keddi megbeszélésének középpontjában. Ugyanezen a napon a képviselők belső ülést tartanak az ügyben, majd közös vacsorán vesznek részt a Tanács elnökségével és a Bizottsággal.
Egy parlamenti tisztviselő, neve elhallgatását kérve, a három ország lépését hadüzenetként értékelte.”
Forrás:
France, Germany, Italy push for ‘mandatory self-regulation’ for foundation models in EU’s AI law; Luca bertuzzi; EURACTIV.com; 2023. november 19.
Lásd még:
Exclusive: Germany, France and Italy reach agreement on future AI regulation; Andreas Rinke; Reuters; 2023. november 19.
