„Nagy szükség van az olyan új ötletekre, forradalmi módszerekre, a legújabb technológiák hazai viszonyokra történő adaptálására, amelyek itt, a Kárpát-medencében gazdálkodók számára is használható, gyakorlati megoldást kínálnak – mondta „A jövő agráriuma” címmel tartott konferencián köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szerdára szervezett, az agrárdigitalizációt körüljáró eseményen szakemberek, agrártechnológiával foglalkozó startupok, meghatározó, befolyásos piaci szereplők tartottak előadást és gyakorlati bemutatót. A nap végén a NAK inkubátorprogramjának záróeseményére került sor, ahol Feldman Zsolt a kooperáció fontosságáról beszélve úgy fogalmazott: egyre összetettebb világunkban az innováció legfontosabb alapja az együttműködés képessége. Ahol egymástól független, akár eltérő tudással, más-más szakterülettel foglalkozó, különböző meglátásokkal rendelkező emberek képesek kooperálni, hálózatban dolgozni, ott jól működik az innováció. Ezért is üdvözölte az agrárkamarai kezdeményezést, amely összehozza a cégek igényeit, a startupokat, a lehetséges finanszírozókat, olyan cégeket, amelyek a technológiai fejlesztéseket képesek szakmai háttérrel támogatni. Mindez Magyarországot segíti, az innovációs környezetet élénkíti, amely nélkül már nem sikerülhet a mezőgazdaság elengedhetetlen megújulása.
Az államtitkár megfogalmazása szerint a mai európai mezőgazdaságban azoknak az országoknak az agráriumai járnak elől, ahol egyik oldalon képzettek, megfelelő tudással rendelkeznek a gazdálkodók, másrészt ahol erős az innovációs és tudásháttér. A dánok, a hollandok, az írek – sorolta – nem csak azért járnak elől, mert az együttműködésben több száz év előnyük van, így módjuk volt több generáción átívelő tudást felhalmozni, és azt piacosítani, hanem azért, mert az innovatív és kooperációs megoldásokban erősek.
Feldman Zsolt a rendezvény keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy az elmúlt időszak pályázati konstrukciói a digitális átállást ösztönözték. Az új technológiák használatára irányuló nyitottságot elsősorban a közepes és a nagyobb gazdaságok részéről tapasztalta. De, mint kifejtette, az innovatív megoldások széles körben való elterjedését szolgálja például a digitális akadémia tudásbázisához való hozzáférés, vagy az, hogy mára a felsőfokú mezőgazdasági oktatás részévé vált precíziós gazdálkodási és szakmérnök képzés.
Az államtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy Magyarországon elkerüljük a digitális szakadék kialakulását. Mint mondta, azoknak a termelőknek, akik javítani szeretnének a jövedelmezőségükön, egyértelműen az adatalapú gazdálkodás a jelenük és a jövőjük. A digitalizációtól való idegenkedést a konkrét eredmények bemutatásával lehet megtörni. Ha bemutatjuk a hasonló adottságok mellett, precíziós technológiákat alkalmazó gazdálkodók eredményeit, az elfogadhatóvá, vonzóvá teheti a változtatás szükségességét. Az agrárium nagyon drága technológiával működő ágazattá vált. Viszont az ebből való kimaradás a végleges leszakadást jelenti – fogalmazott.
Ki kell használni a technológiai fejlődést, amely eredményes és hatékony eszköze lehet annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően a magyar gazdaság növekedése intenzívből extenzív szakaszába lép át, azaz a minőségi teljesítményre, a magas hozzáadott értékre helyezi a hangsúlyt – fűzte hozzá Feldman Zsolt.”
Forrás:
Digitális a jövő agráriuma; Agrárminisztérium; 2023. november 23.
Lásd még:
NAK TechLab – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár startup programja
