Csökkent a közbeszerzési szerződésekért folyó verseny Európában

„* Az uniós tagállamok évente 2 billió eurót fordítanak kivitelezési munkálatok, áruk és szolgáltatások közbeszerzésére
* A 2014. évi uniós közbeszerzési reform: elmulasztottak egy lehetőséget, mivel a reform nem gyakorolt bizonyítottan hatást a versenyre
* A vállalkozások egyre kevésbé érdeklődnek a közbeszerzési szerződések iránt, a túlzott bürokráciára hivatkozva

Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az elmúlt évtizedben az egész Unióban gyengült a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által odaítélt közbeszerzési szerződésekért folyó verseny. 2011 és 2021 között egyre kevesebb vállalkozás versengett azért, hogy kivitelezési munkálatokat, árukat és szolgáltatásokat kínáljon közintézményeknek, míg a hatóságok gyakran közvetlenül fordultak konkrét vállalatokhoz. A 2014. évi reform nem tette vonzóbbá a közbeszerzési eljárásokat, noha fokozhatta volna a versenyt, és segíthette volna a tagállamokat abban, hogy az adófizetők pénze szempontjából a legjobb ár-érték arányt érjék el. Az eljárások hossza valójában még tovább növekedett, és az átláthatóság kérdése még ma is problémát jelent.
…
A három fő versenymutató – az egyajánlatos közbeszerzés, a közvetlen odaítélések és az ajánlattevők száma – esetében a tendenciák a legtöbb tagállamban továbbra sem kielégítőek, és nem történt általános javulás a verseny terén. Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások szintje 2021-ben érte el csúcspontját, amikor az összes szerződés 42%-át úgy ítélték oda, hogy csak egy vállalat pályázott. Emellett az egyajánlatos közbeszerzés Unió-szerte közel megkétszereződött 2011 óta, míg az ajánlatot benyújtó vállalatok száma csaknem felére, eljárásonként mintegy hatról háromra csökkent. Ezen felül szerződéskötéskor a hatóságok gyakran közvetlenül kértek fel egy vagy több vállalkozást, hogy nyújtsanak be ajánlatot, nyilvános ajánlati felhívás kiírása nélkül. Az ilyen közvetlen odaítélés csak nagyon különleges körülmények között megengedett, ugyanis elfojtja a versenyt, és csak kivételes esetekben lehetne alkalmazni. Ehelyett szinte valamennyi tagállamban egyre gyakrabban fordultak elő, és a 2021-ben bejelentett összes közbeszerzési eljárás mintegy 16%-át tették ki.
…
Ami a bürokrácia csökkentését illeti, a 2014. évi reform nagyrészt eredménytelen maradt. Éppen ellenkező hatást értek el, az eljárások 50%-kal meghosszabbodtak az évtized során, és mind az ajánlattevők, mind a hatóságok nehézkesnek találták őket a rugalmasabb magánszektorbeli közbeszerzésekhez képest. A kkv-knak odaítélt szerződések aránya sem nőtt, és a szerződések többségét még mindig a legalacsonyabb árat kínáló ajánlattevők nyerték el, ami azt mutatja, hogy a stratégiaibb (pl. környezetvédelmi, szociális és innovációs) szempontokat ritkán veszik figyelembe. A számvevők nemcsak az eljárások átláthatóságával – a csalás és korrupció kockázatával szembeni legfőbb biztosítékkal – kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat, hanem a határokon átnyúló közbeszerzések kis volumene miatt is. Kifejezetten felkérik a Bizottságot, hogy tegye egyértelműbbé a közbeszerzési célkitűzéseket, és terjesszen elő intézkedéseket a verseny előtt álló legfontosabb akadályok leküzdésére.”

Forrás:
Csökkent a közbeszerzési szerződésekért folyó verseny Európában; Európai Számvevőszék; 2023. december 4.
Különjelentés 28/2023: Közbeszerzés az Európai Unióban – A 2021. évvel záródó 10 évben csökkent a verseny a kivitelezési munkálatokra, az árukra és a szolgáltatásokra odaítélt szerződéseknél; Európai Számvevőszék; 2023. december 4.