„A szél- és a napenergia Európában és világszerte is a jövőbeni energiaigényünk kielégítésének kulcsfontosságú megújuló energiaforrásai. Míg a napenergia kis- és nagyméretű alkalmazása is folyamatosan és széles körben növekszik Európában, addig a szélenergia-fejlesztések földrajzilag sokkal heterogénebb képet mutatnak. Különösen Európa délkeleti részén – nevezetesen Bulgáriában, Magyarországon és Romániában – a tényleges fejlesztések messze elmaradtak a korábbi várakozásoktól.
A European Climate Foundation által támogatott kutatási projekt célja az volt, hogy rávilágítson a szélenergiában rejlő lehetőségekre Bulgáriában, Romániában és Magyarországon. Az Austrian Institute of Technology GIS-alapú elemzést végzett a magyarországi szélenergia-termelés technikai potenciáljáról, majd a REKK az EPMM modell segítségével becsülte meg a különböző szélenergia-kapacitások gazdasági hatásait.
Az eredmények alapján:
- Magyarország szárazföldi országhoz képest jó adottságokkal rendelkezik a szélenergia-termeléshez. A területhasználati korlátozásokat is figyelembe véve 100 GW körüli számított műszaki szélenergia-potenciál adódott.
- A gazdaságos szélenergiapotenciál (16 GW) is sokszorosa a jelenleg 2030-ra kitűzött 1 GW-os kapacitásnak.
- Egy nagyobb hazai szélenergia-portfóliónak pozitív hatásai lennének a villamosenergia-árakra.
- A beruházók szempontjából fontos, hogy szélenergia esetében nem várható kannibalizációs hatás (ellentétben a naperőművekkel).
”
Forrás:
Tanulmány a magyarországi szélenergia-potenciálról; Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK); 2023. december 13.
Az elemzés letöltése PDF-ben
