„2024. február 5-én az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti kiállítótere adott otthont annak az ünnepi rendezvénynek, amelynek során a magyar–török kulturális évad keretén belül az OSZK bejelentette, hogy megkapta és a Corvina.hu honlapon mindenki számára elérhetővé tette az isztambuli Topkapi Szerájban őrzött két corvina teljes digitális másolatát, valamint publikálta báró Révay Ferenc Kelet-Mediterráneumból származó úti fényképalbumait Fotótér nevű tartalomszolgáltatásában.
Az eseményen Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntőjét követően beszédet mondott Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad kormánybiztosa, valamint C. Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország nagykövete.
Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója adta az apropóját a magyar és török kulturális hagyományok ünneplésének.
Az OSZK kiemelt feladatai közt tudja a kulturális emlékezet ébrentartását, ezzel a magyar identitáshoz kapcsolódó egyedi és felbecsülhetetlen értékek megőrzését, kutatását és bemutatását. A magyar–török kulturális évad keretében Isztambulból Budapestre digitálisan „hazaérkezett” két corvina erősíti Magyarország és Törökország kulturális kapcsolatait, valamint támogatja a közössé vált értékek és történetek fennmaradását a jövő számára.
Az unikális sajtótájékoztató tovább színesedett egy igazi különlegességgel, hiszen fotógyűjteményünkben kiemelkedő fotótörténeti kuriózumot találtak kutatóink. A több mint 150 évvel ezelőtti, báró Révay Ferenc (1835–1914) könyvtárához tartozó páratlan fotósorozat időutazásra invitál, hiszen többek között Isztambul 1869-ben – a híres Galata-toronyból – készített látképét tárja a nézők elé.
A mai rendezvényen az OSZK-ban a kiemelkedően értékes dokumentumok mindenki számára jó minőségben, ingyenesen elérhető online szolgáltatásának világpremierjére került sor.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta:
„Az Országos Széchényi Könyvtár hozzájutott a Topkapi Szeráj Múzeumban őrzött két corvina teljes digitális másolatához. Ez nemcsak virtuális corvina-újraegyesítési programunk számára, hanem a nemzetközi corvinakutatás viszonylatában is mérföldkőnek tekinthető. A digitális másolatok tudományos értékükön túl beilleszthetők abba a gesztussorozatba, amelyet a törökök gyakoroltak 1869-ben és 1877-ben. Az első alkalommal négy, a második alkalommal tizenhárom corvinát kapott vissza Magyarország.”Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad kormánybiztosa ünnepi beszédében elmondta:
„Másfél évszázados elképzelés az, hogy a szétszóródott corvinákat valamilyen formában sikerüljön újra összegyűjteni. A szándék, hogy a corvinákat egy platformon lehessen közösen látni és kutatni, a mai nappal tovább gazdagodik, a digitális corvinaállomány két újabb további darabbal gyarapodik a virtuális térben.”C. Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország nagykövete kiemelte:
„Ez a mai esemény gazdagítja a 2024-es magyar–török kulturális évadot és rávilágít kapcsolataink múltjára és mélységére. Az itt ma bemutatott két digitális corvinát mind a török–magyar kapcsolatok, mind Törökország történelme szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk.”Törökországból digitálisan „hazatalál” két corvina
A magyar nemzeti könyvtár fontos feladatának tekinti Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) szellemi örökségének, a Corvina könyvtár emlékezetének ápolását. A nagy hírű reneszánsz uralkodói könyvtárat, amely a legkorábbi volt a maga nemében, 2006-ban az UNESCO a Memory of the World részének nyilvánította.
Az egyik most elérhetővé vált kódex Ptolemaios számos térképet tartalmazó Geographiája, amely Firenzében készült, és minden bizonnyal Vitéz Jánosé volt, később került a királyi könyvtárba.
A másik mű Rannusius Crispus II. Ulászló jelenlétében elhangzott prédikációja Budán. A kódex különlegessége, hogy Budán készült, így valamelyest tükrözi a budai könyvkészítés állapotát Mátyás halála után.A legkorábbi panorámakép az egykori Isztambulról
Az OSZK Történeti Fénykép- és Videótára fotótörténeti anyagrészének – azaz az 1945 előtt készült fényképeknek – digitalizálása során került sor nemrégiben arra a tizenegy darab fényképalbumra, amelyekről a gyűjteményi bélyegző tanúsítja, hogy egykor a sokat utazó, művelt és műgyűjtő báró Révay Ferenc (1835–1914) könyvtárához tartoztak.
A tizenegy fényképalbum hivatásos fényképészek által készített, mintegy 800 felvételt tartalmaz, amelyek Révay Ferenc Kelet-Mediterrán térségben tett utazásait örökítik meg a kiegyezés körüli években. Az igényes kialakítású, nagy alakú könyvekből betekintést nyerhetünk a korabeli Algéria, Egyiptom, Palesztina, Isztambul, Mekka és Medina építészetébe, a mediterrán és a közel-keleti térség jellegzetes világába.
A tizenegy album között találjuk a másfél évszázaddal ezelőtti Isztambul látképét. A 1869. évi bőrkötéses, rézcsatos, Révay Ferenc monogramját viselő kötet összesen 41 db felvételt tartalmaz a városról. A képsorozat része 10 db látkép, amelyek egymás mellé állítva egy közel 300°-os panorámaképet alkotnak. Jelenlegi ismeretünk szerint az albumban szereplő panorámasorozat a legkorábbi panorámakép a városról, amely teljes egészében maradt az utókorra. Kétséget kizáróan állítható, hogy a Révay Ferenc-hagyaték nemzetközi tekintetben is kiemelkedő fotótörténeti kuriózumáról beszélünk.A két új digitális corvina elérhetősége:
https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/g_i_44_deissmann44-hu/
https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/g_i_46_deissmann46-hu/
A Révay Ferenc-hagyaték panorámaképének egyik szelvénye:
https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepalbumok/kilatas-az-aranyszarv-obolre/
Forrás:
Törökországból „hazatalált” corvinák és újonnan fellelt XIX. századi fényképek online tartalomszolgáltatásainkban; Országos Széchényi Könyvtár; 2024. február 5.
