„Sajtóreggeli a KSH-ban
Sajtóreggeli keretében fogadta a média képviselőit és a gazdasági élet vezető elemzőit 2024. február 16-án Dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, valamint a Hivatal elnökhelyettesei, Ádám Dénes, Dr. Tóth Szabolcs és Dr. Valkó Gábor. Az eseményre meghívást kapott a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, Uhrinyi Tamás.A KSH első elnöki sajtóreggelijére hagyományteremtő céllal került sor 2023 őszén, amely folytatása a most megrendezett esemény. Az idén februári sajtóreggeli témája az innováció és digitalizáció, az adatkormányzás és adatvagyon-gazdálkodás, illetve az adminisztratív adatok felhasználása volt. Szó volt a hazai adatvagyon-gazdálkodás folyamatban lévő hivatali projektjeiről, mint például a Virtuális Magyarország vagy az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platformról, illetve a NAVÜ tulajdonosi jogainak KSH-hoz kerüléséről és annak szakmai előnyeiről. Az elnöki és elnökhelyettesi beszámolók után a sajtó képviselői és a gazdasági szakértők kérdéseket tettek fel, többek között az infláció módszertanáról, a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságáról, valamint kihívásairól, a 2024 első negyedévében már T+30 -ra publikálásra kerülő GDP-ről, illetve a kísérleti statisztikák bevezetéséről.”
Forrás:
Vezető szerep a változó adatkörnyezetben, 2024.02.16.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. február 16.
„Szorosabb együttműködést alakít ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü) a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb adatvagyon-gazdálkodás érdekében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a KSH elnöke.
Kincses Áron az adatgazdálkodást meghatározó kihívásokkal indokolta a kapcsolatok elmélyítését. A digitalizáció forradalmasította az adatpiacot, egyre több az adatforrás, a felhasználók soha nem látott mennyiségben igényelnek naprakész, hiteles adatokat. A KSH-nak mint Magyarország legnagyobb vagyonadat-kezelőjének lépést kell tartania a világ változásával, ha a terveinek megfelelően az EU legjobb 3, illetve a világ 10 legjobb statisztikai hivatalainak egyike, a térség meghatározó információs bázisa akar lenni – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az intézmény az útdíjszolgáltató kameraadataitól kezdve az online pénztárgépekig csaknem 270 adminisztratív forrásból kap adatokat, és arra törekszik, hogy azok piacra kerülési idejét a lehető legrövidebbre csökkentse. A következő, vagyis a 2024 első negyedévéről készített GDP-összefoglaló például az eddigi gyakorlathoz képest már 15 nappal korábban, vagyis a vizsgált időszak végéhez képest 45 nap helyett 30 nap elteltével jelenik meg, és több más jelentés közzététele is korábbra várható a közeljövőben.
A fejlődés másik fontos iránya az adatösszekapcsolás, amely a statisztikai adatok szétaprózódását kiküszöbölve új ismeretek forrása lehet. Nagy segítséget jelenthetnek ebben az új adattudományi technikák, a mesterséges intelligencia, a hálózatelemzések, amelyek alkalmazásában a KSH jól teljesít, de még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek ezen a téren – tette hozzá.
A Navü ügyvezetője szerint az ország versenyképességét is javítja, ha a szorosabb kapcsolat és a közös gondolkodás révén hatékonyabbá válik a belföldi adatvagyon felhasználása. Uhrinyi Tamás közölte, hogy az együttműködés erősítése nem jár szervezeti változásokkal egyik intézménynél sem, de lehetőséget teremt folyamatok átgondolására, észszerűsítésekre, párhuzamosságok megszüntetésére. A Navü a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás elveinek kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos állami feladatokért, a Nemzeti Közadatportál üzemeltetéséért, a közadatkataszter és nemzeti adatvagyon leltár létrehozásáért és gondozásáért felel, a KSH-val kialakított együttműködésben adatbeszállítóként vesz részt – tette hozzá.
A KSH elnökhelyettesei ugyancsak a megbízható és gyors adatszolgáltatás és adatfelhasználás jelentőségét emelték ki az eseményen. Ádám Dénes szerint a mesterséges intelligencia térnyerése miatt világszintű jelenség a folyamatok felgyorsulása, emiatt hamarabb is kell reagálni, de nagy segítséget jelent az automatizált adatgyűjtés, az adatelemzéseket támogató kódolási mechanizmusok, a gépi tanulás alkalmazása. Valkó Gábor hangsúlyozta, hogy a közlési idő lerövidítése nem járhat minőségromlással, egyúttal közölte, hogy a szálláshelyek forgalmi adatai, a külkereskedelmi termékforgalom és a beruházások alakulásáról szóló tájékoztató is a korábbiakhoz képest hamarabb fognak megjelenni.”
Forrás:
Szorosabb együttműködést alakít ki a KSH és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség; Jogászvilág / MTI; 2024. február 16.
„A negyedik ipari forradalom egyik legértékesebb erőforrása az adat. Az új idők aranyát gyűjtő Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig nagyot vállalt: gyorsaságban a világ tíz legjobbja közé akar kerülni, európai uniós szinten pedig a top háromba. Ezekkel a célokkal párhuzamosan február elsejével a KSH lett az adatelemzési, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat ellátó szervezet, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) tulajdonosi joggyakorlója.
A két intézmény egy ernyő alá vonását elemző sajtóeseményen az Index kérdésére a KSH elnöke elmondta, hogy nem kell tartani a disztópikus jövőtől, amikor már mindent tudnak rólunk az adataink alapján. Ennek elkerülésére fékeket építettek a rendszerbe, így ezt nem is tartják komoly veszélynek. Amire viszont fókuszálnak, az a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek tárháza.
A 21. században az a feladatunk, hogy összekapcsoljuk a dimenziókat. Ebben segít a mesterséges intelligencia, a neurális hálók, a hálózati elemzések. A KSH-nak nem egy elefántcsonttoronyban kell ülnie, hanem kapcsolatokat kell építenie a médiával, az egyetemekkel a NAV-val és a többi szervezettel – jelezte a KSH pénteki sajtóeseményén Kincses Áron, a statisztikai hivatal elnöke. Elmondta, hogy jelenleg csak egymástól elhatárolva, külön vizsgálják az adatokat, például a kiskereskedelmi forgalmat, az inflációt, a magyarok keresetét, az ingázást és az IT-kompetenciákat. De az ingázók IT-kompetenciájára már nem látnak rá, pedig hasznos adatnak tartják. Ezen változtatni akarnak, ezért is léptek rá a gázpedálra.
Nagy célokat tűzött ki a KSH
A gyorsan, jó minőségben szállított adatoknak jelentős gazdasági hatása van. A KSH egy „több száz dimenziós” gazdasági teret vizsgál, amelyből megfigyel különböző indikátorokat, és ezek egy részét publikálja a társadalomnak, a tudományos élet szereplőinek, a kutatóknak, a gazdasági szereplőknek és döntéshozóknak, akik aztán ez alapján döntéseket hoznak.
Jellemzően ilyen adat az infláció, a GDP, a kiskereskedelmi forgalom és az ipari adatok. Ezek piacra kerülése minél gördülékenyebben történik, annál jobb. Kincses Áron szerint itt van tér a fejlődésre, „fel kell hogy gyorsuljon a statisztikai hivatal”, az úgynevezett piacra kerülési időt csökkentik – 2024 első negyedévében már T+30 napra publikálják a GDP-adatot, amely korábban T+45 volt.
A KSH a világ tíz legjobbja közé akar kerülni, az unióban pedig a top háromba – jelezte a szervezet elnöke. Ezt a célkitűzést tartották szem előtt akkor is, amikor átvették a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogait. A KSH vitathatatlanul az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője, és ezzel a lépéssel ez a szerepe erősödött. Uhrinyi Tamás, a NAVÜ ügyvezetője ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az adatvagyon hatékonyabb felhasználásával hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez is. Elmondta, hogy a szakértői koordináció mellett különböző szervezetekkel dolgoznak együtt.
Mesterséges intelligenciával erősítenek
„Van egy mesterséges intelligencián alapuló forradalom is a világban” – mondta Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese. Emlékeztetett, hogy amíg a Facebook, a Netflix, a Spotify hónapok alatt érték el az egymillió felhasználót, addig a ChatGPT napok alatt érkezett ehhez a mérföldkőhöz. Elmondta, hogy már gépi tanulási folyamatokkal tisztítják az adatokat, és egyszerűsítik a belső folyamatokat is.
A KSH feladata, hogy az új kihívásokat megfelelő időben kezeljük, precízen reagáljunk rájuk, még több adatot adjunk a gazdasági szereplőknek – mondta Ádám Dénes. Valkó Gábor elnökhelyettes hozzáfűzte, hogy a KSH sebességváltása nem jelent minőségromlást. Április 30-án érkeznek majd a 2024 első negyedéves GDP-adatok, és a külkereskedelmi termékforgalom adatai is hamarabb kerülnek a nyilvánosság elé. Mindemellett kísérleti statisztikák bevezetéséről is döntöttek, amit a KSH honlapján lehet nyomon követni.”
Forrás:
Úgy bányássza Magyarország az új idők aranyát, mintha nem lenne holnap; Rádi Balázs; Index.hu; 2024. február 16.
