„A Bizottság a mai napon előterjesztette a 800 milliárd euró összegű Next Generation EU (NGEU) terv központi elemét képező uniós helyreállítási alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékelését.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, e méretében és ambíciójában páratlan kezdeményezést, 2021 februárjában hozták létre, és kettős célkitűzése, hogy segítse a tagállamokat a Covid19-világjárványból való kilábalásban és rezilienciájuk megerősítésében, valamint hogy gazdaságainkat és társadalmainkat zöldebbé, digitálisabbá és versenyképesebbé tegye, azaz felkészítse a jövő kihívásaira. Létfontosságú volt továbbá ez az eszköz a sürgős kihívások – például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja okozta dominóhatás – kezelésében is.
A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben reformokat és beruházásokat dolgoztak ki:
- az EU zöld, digitális és szociálpolitikai prioritásaival összhangban, és
- az európai szemeszter során megfogalmazott országspecifikus ajánlásokban azonosított nemzeti kihívások kezelését szem előtt tartva.
A félidős értékelés jelzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz életciklusának közepéhez ért. Bemutatja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eddig hogyan valósította meg célkitűzéseit.
Kézzelfogható eredmények az érintett területeken
A tagállamok teljesítik a terveikben foglalt reform- és beruházási menetrendet. 2023 végéig a Bizottság több mint 1150 mérföldkő és cél esetében állapította meg azok kielégítő teljesítését. A reformok és beruházások végrehajtása terén tett lépések pozitív változásokat és kézzelfogható eredményeket hoztak a gyakorlatban.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítségével például több mint 28 millió megawattóra (MWh) energiamegtakarítást sikerült elérni. Több mint 5,6 millióval nőtt azon háztartások száma, amelyek rendkívül nagy kapacitású hálózaton keresztül nyújtott internet-hozzáféréssel rendelkeznek, és közel 9 millió ember kapott segítséget az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal, például árvizekkel és erdőtüzekkel szembeni védelmi intézkedések keretében.
A tagállamoknak eddig közel 225 milliárd eurót folyósítottak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. Előfinanszírozásként 67 milliárd euró került kifizetésre a reformok és beruházások végrehajtásának beindítására, valamint először a Covid19-válság, majd az energiaválság tagállami költségvetésekre gyakorolt rövid távú hatásainak enyhítésére.
A Bizottság és a tagállamok, valamint az Európai Parlament és a Tanács szorosan együttműködtek egymással ezen eredmények elérése érdekében.
Az EU gazdasági helyreállításának hatékony támogatása
A Bizottság becslése szerint a közberuházások 2019 és 2025 között várható növekedésének mintegy fele az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokból származik. A korábbi válságokkal ellentétben az európai közberuházások a Covid19-világjárvány és az azt követő energiaválság idején a 2019. évi 3,0%-ról 2023-ban a becslések szerint 3,3%-ra nőttek. 2024-ben az állami beruházások várhatóan elérik a GDP 3,4%-át.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek többsége 2021-ben gyorsan elkészült, megnyitva az utat a jelentős előfinanszírozás előtt, majd ezt követően késedelem nélkül megkezdődött a tervek megvalósítása. A gazdasági aktivitás újra elérte a világjárvány előtti szintet, és a munkanélküliség korábban soha nem látott, mindössze 6% körüli szintre csökkent. A Bizottság modellszámítása arra enged következtetni, hogy az NGEU 2026-ban az NGEU nélküli forgatókönyvhöz képest akár 1,4%-kal magasabb uniós reál-GDP-t tesz lehetővé. Ezek az eredmények nem tartalmazzák a helyreállítási tervekben szereplő reformok várhatóan jelentős növekedésösztönző hatását, amely hosszabb távon jelentkezik. Az uniós foglalkoztatás rövid távon várhatóan akár 0,8%-kal is nőni fog.
Rugalmas eszköz
A tagállamok stratégiai szellemben használták fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a régóta fennálló kihívások kezelésére és az új kihívásokra való reagálásra.
A Tanács 2023 végéig jóváhagyta mind a 27 terv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a változó környezetben a lehető legnagyobb hatást lehessen elérni. A terveket elsősorban annak érdekében aktualizálták, hogy hozzájáruljanak az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően megemelkedett energiaárak, a magas infláció és az ellátási láncban jelentkező zavarok kezeléséhez. Görögországban, Szlovéniában és Horvátországban a felülvizsgálatoknak az is célja volt, hogy elősegítsék egyes természeti katasztrófák kezelését, amelyek az általuk okozott emberi szenvedésen túl megnehezítették bizonyos reformok és beruházások végrehajtását.
Ezek a módosítások jelentősen, közel 150 milliárd euróval növelték a gazdaságainknak nyújtott uniós támogatás mértékét. Ez magában foglalja 23 REPowerEU fejezet kiegészítő támogatását, valamint további 125,5 milliárd euró összegű hiteltámogatást is tartalmaz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a tervek szerint összesen 650 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást nyújt gazdaságainknak.
A strukturális reformok megvalósításának ösztönzése
A tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt arra használták fel, hogy jelentős eredményeket érjenek el az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása terén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményalapú jellege, azaz hogy az uniós források kifizetése az elfogadott mérföldkövek és célok teljesítésétől függ, képesnek bizonyult előmozdítani a régóta várt reformok végrehajtását számos szakpolitikai területen, különösen a zöld és a digitális átállás támogatása, valamint a társadalmi és intézményi reziliencia javítása terén. Emellett a REPowerEU-fejezetek végrehajtásával várhatóan felgyorsulnak a tervezési és engedélyezési eljárások, különösen a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek esetében.
Azon 2019–2020-as országspecifikus ajánlások aránya, amelyek tekintetében a tagállamok legalább „némi előrehaladást” értek el, 2021 és 2023 között 52%-ról 69%-ra nőtt. Ez számottevő javulás az előző évekhez képest.
A zöld átállás jelentős fellendítése
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsfontosságú az EU zöld átállásának felgyorsításához. Helyreállítási és rezilienciaépítési tervében valamennyi tagállam a 37%-os célnál nagyobb összeget irányzott elő éghajlat-politikai célkitűzésekre, sőt egyes tagállamok a terv költségvetésének több mint 50%-át a zöld menetrendre fordítják. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja a foglalkoztatás- és szociálpolitikákat, hozzájárulva a zöld átállás méltányos megvalósításához.
A helyreállítási tervek REPowerEU-fejezetei révén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből további 60 milliárd eurót különítenek el a zöld átállásra. Ez elő fogja segíteni az energiamegtakarítást, a tiszta energia termelésének felgyorsítását és az EU energiaellátásának diverzifikálását, valamint elő fogja mozdítani a „nettó zéró” ipar gyártási kapacitásának növelését.
A végrehajtás gyorsulása várható
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálata kihatott az eredeti tervek végrehajtásának ütemére. Ennek ellenére a tagállami végrehajtás 2023 folyamán tovább haladt előre: a benyújtott kifizetési kérelmek száma 2023 végéig megkétszereződött, 27-ről 54-re nőtt.
A pozitív lendület várhatóan kitart, mivel a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2026-os kifutására tekintettel a végrehajtás előmozdítására törekednek. A Bizottság jelenleg 18 kifizetési kérelmet vizsgál. 2024-ben várhatóan több mint 20 további kifizetési kérelmet nyújtanak be. Ennek alapján a Bizottság arra számít, hogy az év végéig több mint 100 milliárd euró összegű további kifizetést folyósít.
Élettartama során a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a nemzeti tervek révén számos olyan beruházás és reform megvalósítását fogja ösztönözni, amelyek pozitív változást hoznak az uniós polgárok, a vállalkozások és az EU egésze számára. A félidős értékelés mellett országspecifikus pillanatképek szemléltetik az egyes helyreállítási tervekben szereplő legikonikusabb és leghatásosabb projekteket és reformokat.
Tanulságok
A félidős értékelés kiemeli, hogy a tagállamok és más érdekelt felek széles körben támogatják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményalapú jellegét. A felmerült költségek helyett az előrehaladás és az elért eredmények alapján történő kifizetés kiszámíthatóságot és elszámoltathatóságot biztosít mind a tagállamok, mind a Bizottság számára. A gyors megvalósítás és a gyors kifizetések azt mutatják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a válság időszakában sikeresen támogatta a tagállamokat, és a beruházások és reformok egyedülálló kombinációja segíti gazdaságainkat abban, hogy felkészültebben nézhessünk a jövő kihívásai elé.
A félidős értékelés néhány javításra szoruló területre is rámutat. A hozzáadott érték folyamatos biztosítása és a zökkenőmentes végrehajtás érdekében kellő rugalmasságra van szükség a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kialakítása és végrehajtása terén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyors végrehajtásához kulcsfontosságú, hogy megfelelő tagállami igazgatási kapacitások álljanak rendelkezésre, és hogy szorosan bevonják a munkába a regionális és helyi hatóságokat, valamint a szociális partnereket.
A biztosi testület tagjai a következőképpen nyilatkoztak a témában:
Ursula von der Leyen elnök a következőket mondta: „A világjárvány gazdasági és társadalmi következményeire adott erőteljes válaszként létrehoztuk a 800 milliárd eurós Next Generation EU helyreállítási tervet. Három évvel az elindítását követően a Next Generation EU továbbra is támogatja gazdaságaink helyreállítását, és Unió-szerte pozitív változásokat idéz elő. Soha korábban nem biztosítottunk ilyen mértékű támogatást az energiahatékonysággal, a megújuló energiával és a digitalizációval kapcsolatos projektek számára. Tervünk segítette a fiatalokat abban, hogy megszerezzék a szükséges készségeket, és előmozdította a „nettó zéró” ipar kapacitásának bővítését. A reformok és beruházások egyedülálló kombinációjával a Next Generation EU kezeli a nemzeti kihívásokat, és felgyorsítja a zöld, inkluzív, digitális, reziliens és versenyképes EU-val kapcsolatos közös prioritásaink megvalósítását. A mai félidős értékelés felvázolja ezeket az eredményeket, és utat mutat 2026-ig.”
Háttér-információk
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet előírja, hogy a Bizottság félidős értékelést nyújtson be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az eszköz végrehajtásáról. 2028-ban, a helyreállítási tervekben szereplő intézkedések teljes mértékű végrehajtását követően „utólagos értékelés” fog készülni, amely magában foglalja az eszköz és hatásának átfogó értékelését.
A Bizottság értékelő jelentésében szereplő félidős értékelés a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat követi: a jelentés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseinek elérése terén 2023. december 31-ig elért eredményeket értékeli az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték tekintetében. Bár még túl korai lenne felmérni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásának teljes mértékét, az értékelő jelentés egy nyilvános konzultáció és egy független külső tanulmány alapján számba veszi az elért eredményeket és a levont tanulságokat.
Linkek
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – projekttérkép
Helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet
Idézet(ek)
„A világjárvány gazdasági és társadalmi következményeire adott erőteljes válaszként létrehoztuk a 800 milliárd eurós Next Generation EU helyreállítási tervet. Három évvel az elindítását követően a Next Generation EU továbbra is támogatja gazdaságaink helyreállítását, és Unió-szerte pozitív változásokat idéz elő. Soha korábban nem biztosítottunk ilyen mértékű támogatást az energiahatékonysággal, a megújuló energiával és a digitalizációval kapcsolatos projektek számára. Tervünk segítette a fiatalokat abban, hogy megszerezzék a szükséges készségeket, és előmozdította a „nettó zéró” ipar kapacitásának bővítését. A reformok és beruházások egyedülálló kombinációjával a Next Generation EU kezeli a nemzeti kihívásokat, és felgyorsítja a zöld, inkluzív, digitális, reziliens és versenyképes EU-val kapcsolatos közös prioritásaink megvalósítását. A mai félidős értékelés felvázolja ezeket az eredményeket, és utat mutat 2026-ig.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission
„Létrehozása óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Európa-szerte formálja a gazdaságokat és társadalmakat, hogy fenntarthatóbbá tegye azokat, megerősítse általános rezilienciánkat, és előmozdítsa a zöld és digitális átállást. Ez a félidős értékelés azt mutatja, hogy az innovatív, teljesítményalapú megközelítés valódi eredményeket hoz a gyakorlatban, és kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy alkalmazkodhassunk az olyan új kihívásokhoz, mint az infláció és az energiabiztonsági kérdések. Mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az élettartamának második felébe lép, le kell vonni a tanulságokat is. Ennek érdekében, és hogy tovább javíthassuk a végrehajtás minőségét, most meghallgatjuk az emberek, a vállalkozások és a tagállamok véleményét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök
„A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartamának félidejében számos kulcsfontosságú eredményre mutathatunk rá. A világjárvány legsötétebb hónapjaiban a bejelentés hozzájárult a piacok nyugalmához és az uniós gazdaságok közötti jelentős széttagolódás elkerüléséhez. Amint áramlani kezdtek a források, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lendületet adott a gazdasági helyreállításnak, fenntartva az állami beruházásokat és felgyorsítva a munkanélküliség csökkenését. Az Oroszország Ukrajna elleni átfogó inváziója óta eltelt két évben ez az eszköz segítette gazdaságainkat abban, hogy megbirkózzanak a hihetetlenül nehéz körülményekkel. Az elkövetkező években pedig a beruházások előrehaladtával és a reformok előnyeinek fokozatos kibontakozásával a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz uniós növekedésre gyakorolt hatása tovább fog nőni. A Bizottság továbbra is keményen fog dolgozni annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat ennek az egyedülálló lehetőségnek a kihasználásában.” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos”
Forrás:
Élettartama felénél a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ambiciózus reformok és beruházások révén továbbra is eredményeket tud felmutatni; Európai Bizottság; 2024. február 21.
