„…„.hu” vagy „.com”. Szó esik hazai kis és nagy vállaltokról, a multinacionális cégekről.
De, hogy stílszerű legyek, hol maradt a „.gov”?Tetszik, nem tetszik, a legnagyobb és legösszetettebb informatikai rendszerekkel az államigazgatás rendelkezik. Ezeket pedig informatikusok működtetik, mégpedig nem is kevesen. Amennyiben pl. a NAV-ot nézzük (APEH + VP) vagy ezerháromszázan. De nagy informatikai szervezete van a MÁK-nak, KEKKH-nak, ONYF-nek, hogy csak néhányat említsek.
Ezekről a kollegákról, munkakörülményeikről és feladataikról nagyon keveset tudnak a felsőoktatásban tanulók.
Ez azonban nem az ő hibájuk. Évek óta gondolom, hogy az államigazgatásnak is ott kell (kellene) lennie a nagy állásbörzéken, hiszen neki is szüksége lenne fiatal munkatársakra. Sőt, neki lenne csak igazán.2001.-ben csináltunk egy felmérést az APEH informatikusainak átlag életkoráról Ez akkor 45 év volt. Azóta eltelt tíz év és ez a szám bizony ma már az 55 év körül van. Sőt vannak olyan területek, mint pl. a rendszerszervezők, ahol ez a hatvanat közelíti (igaz is, létezik még ma hazánkban rendszerszervező képzés?).
Vonzó lehet-e ma Magyarországon informatikusnak lenni az államigazgatásban?
Szakmai szempontból biztosan, amennyiben nagy és működő rendszerekkel akarunk foglalkozni. Itt, ha bizonyos rendszerek nem a megfelelően működnek, könnyen az újságok címlapján találhatjuk magunkat. Technológiai szempontból változó, ez már nagyon intézményfüggő. Vannak intézmények, melyek világviszonylatban is élenjártak egyes technológiák bevezetésében, mások még mindig DOS-os, Clipper-es programokat tartanak karban. Életpálya szempontjából szintén változó. Itt ugyan attól – elvileg – nem kell félni, hogy munkahelyünk megszűnik, de bizony átalakulhat, nem beszélve a vezetőváltásokról.Szélső példának tekinthetjük az APEH-hot, ahol öt év alatt hat elsőszámú informatikai vezető volt, ami persze kisebb-nagyobb szervezeti változással is járt, a személyi és stílusváltásokról nem is beszélve. Kormányváltás gyakran szervezeti koncepcióváltást is jelent, még koalíción belül is, lásd 2006: legyen 2007.-től (majd 2008-tól) egyetlen informatikai szervezete a PM alá tartozó intézményeknek, a PMISZK. Ami ugyan nem valósult meg (nem is lehetett az előírt idő alatt megvalósítani) de lekötötte az érintettek figyelmét egy jó időre. Az a régi elv, hogy a közigazgatás biztos jövőt jelent, ma már így, a fentiekre tekintettel nem áll.
Anyagi szempontból ki kell mondanunk, hogy nem éri meg az államigazgatásban informatikusnak lenni. Biztosan lehetne más szakmát is mondani, de mi most az informatikusokkal foglalkozunk. Ez a probléma nem ország függő, hanem a közigazgatásra, mint olyanra jellemző. Az első hazánkra is helytálló nagy „jelentések” az USA-ban már 2001.-ben megjelentek ebben a témában. A bérezés ugyanis nem teljesítmény, hanem végzettség, munkában eltöltött évek, helység-függő. Ennek az lehet az eredménye, hogy csak vezetői kinevezéssel lehet bért emelni (vagy címadással, ami korlátozott) aminek hatása könnyen az lehet, hogy lesz egy rossz vezetőnk és eltűnt egy jó programozónk. A bérezés ugyanis a szerint megy, amit a köztisztviselői, kormánytisztviselői törvény előír. Néha van üdítő kivétel, amikor egy intézménynek sikerül informatikusai számára a piaci bérekhez közeli javadalmazást elérnie. Ennek lesz az eredménye, hogy az intézmény egyes vezetői nem a bérlista elején találják magukat. Viszont versenyképesek lesznek a munkaerő piacon.
Amíg a fenti problémákat nem oldjuk meg nehezen lesz versenyképes munkahely az államigazgatás.
El lehet azon gondolkodni, hogy az informatikát kiszervezzük erre szakosodott állami vállaltokba. Ez azonban hosszú és költséges folyamat, továbbá olyan profi informatikai szervezetet igényel – speciális tudással – amely az intézmény oldaláról megfelelően kézben tudja tartani a kiszervezett folyamatokat. Veszélye, hogy valakik egyszer csak privatizálják a vállalatot. Ez történt Olaszországban a SOGEI-vel, amely többek között az adóhivatal rendszereit is fejleszti. Eredetileg állami volt, majd privatizálták, majd részben államosították, végül egészben újraállamosították.
Rövidtávú megoldás nincs, azonban ideje lenne, egy megfelelő HR stratégiát kidolgozni mielőtt nyugdíjazzák az államigazgatás informatikáját.”
Forrás:
Hol marad a .gov?, Futó Iván, IT Business, 2011. október 12.
