„…A probléma jelentősége a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságában rejlik, hiszen ezek a létfontosságú rendszerek a modern társadalmak zavartalan működésének alapját képezik. Ezért is különösen aggasztó, hogy a jelenlegi magyar jogszabályi környezet, az atomenergetikai szektort kivéve, nem rendelkezik olyan követelményrendszerrel, amely a kritikus infrastruktúrák különböző zónáinak védelmi
szintjeit határozná meg.
…
A megoldás kulcsa egy olyan zónabesorolási rendszer kidolgozása lehet, amely a különböző zónákban bekövetkezhető legsúlyosabb cselekmények hatását veszi alapul a kritikus infrastruktúra működésére nézve. Ennek a rendszernek a segítségével meghatározható lenne, hogy melyek azok a zónák, amelyek esetében a legnagyobb a kockázat, és így a védelmi erőforrásokat is hatékonyabban lehetne allokálni.Ez a megközelítés nem csupán a védelmi rendszerek hatékonyságának növelését teszi lehetővé, de egyben a kockázatkezelési stratégiák kidolgozását is segíti. Hiszen a kockázatkezelés alapja a kockázatok pontos és megbízható azonosítása, mérés és értékelése, amihez elengedhetetlen a zónák szerinti besorolás.
Összefoglalva, a kritikus infrastruktúrák védelmének kérdése sokkal átfogóbb és összetettebb, mint amit a jelenlegi jogszabályi környezet képes kezelni. Egy új, a valós kockázatokra és veszélyekre alapozó zónabesorolási rendszer kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmét a jövőben hatékonyabban tudjon megvalósulni….”
Forrás:
Kritikus infrastruktúrák védelmének vizsgálata; Pallagi András; Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola; a doktorivédés időpontja: 2024-VII-02 09:45; helye: Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, József körút 6. – II. emelet J200
a doktori értekezés PDF-ben
