„Megjelent a jogszabály, újabb 41 milliárd forintot kapnak a kórházak adósságrendezésre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint azonban még így is ugyanennyi adósságuk marad az intézményeknek, és havonta további 12-13 milliárd forinttal emelkedik.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára közölte: minden összegnek örülnek, mint a szomjúságtól haldokló a sivatagban a pár csepp víznek, de úgy véli, ez nem hatékony intézkedés a már másfél évtizede húzódó probléma orvoslására.
„Nyilvánvalóan látszik, illetve rendkívüli módon érzékelhető a beszállítók hangulatán, hogy egyrészt ez nem megoldás, másrészt egyre türelmetlenebb az ágazat, hiszen nagyon régóta hallgatjuk az ígéreteket, hogy rövid időn belül megoldódik a helyzet. De ahogy az egészségpolitika is elmondta, azok a folyamatok, amelyek azt segíthetik, hogy belátható időn belül ne vagy ne ekkora adósság keletkezzen, még évekig eltartanak. A pozitív jeleket egyelőre nem látjuk” – közölte Rásky László az InfoRádióban.
A hozzájuk tartozó szervezetektől érkező tapasztalatok szerint legalább fél év az átlagos fizetési határidő. Vannak olyan vállalkozások, amelyek a legutóbbi adósságrendezésből lényegében nem kaptak egy fillért sem. Ráadásul „a cégek egy jól látható részére igaz az, hogy az adósságrendezést követően magasabb a lejárt követelésállományuk, mint a konszolidáció előtt, hiszen folyamatos tevékenységet végeznek” – mutatott rá.
„Vannak már olyan cégek, amelyek már nem mindenkinek szállítanak, mégpedig azért, mert olyan fizetési feltételeket szab meg a cég – a saját túlélése érdekében –, amelyeket egyes intézmények nem tudnak teljesíteni. Persze azon cég, amely szerződésben áll, például közbeszerzések során szállít, nem dönthet így, ez általában az egyedi szerződésekkel történő szállításoknál fordul elő. A legjellemzőbb az, hogy előrefizetést kérnek a cégek. De ezzel együtt azt is el kell mondani, hogy a beszállító cégek, amíg még működnek, addig rendkívül lojálisak az egészségügyi ellátórendszerrel, hiszen mindenki tudja, hogy a történet legvégén a beteg van, sőt, magának az egész történetnek a betegről kell szólnia, és azt nem teheti meg egyetlen cég sem – lelkileg sem, etikailag sem –, hogy adott esetben az ő szállításai miatt ne legyen betegellátás” – fogalmazott Rásky László.
Úgy gondolja, ősszel és év végén újabb 60-60 milliárdos adósságrendezésre lenne szükség. Az Orvostechnikai Szövetség elnöke érteni véli a Pénzügyminisztérium álláspontját, mely szerint – egyszerűen fogalmazva – „addig nem fizetünk, amíg nem látjuk, hogy hova megy a pénz”, de ha már azt elismeri a tárca, hogy most extrém helyzet van, elsősorban az energiaár-növekedés, az infláció miatt, és ezért hajlandó plusz forrásokat betenni az adósságrendezésre, az már mindenképpen nagy segítség.
A Magyar Kórházszövetség elnöke is üdvözli az évközi részleges adósságrendezést, de úgy véli, ez nem hozza meg az egyensúlyt, és messze vannak attól, hogy a kórházak adósság nélkül gazdálkodjanak. Velkey György az InfoRádióban emlékeztetett, hogy ebből az adósságcsapdából évtizedek óta nem tud kikecmeregni az ellátórendszer. Most is havi 10-20 milliárd forinttal növekszik legalább a kórházak adóssága, a szezonalitástól is függ a mérték.
„Ennek a háttere kontrollingmódszerekkel, illetve a számok elemzésével és a rendszerre való gyakorlatias ránézéssel is nagyon világos. A legfőbb oka az, hogy a dologi költségekre nincsen elegendő pénz, és közben infláció volt, és egyre jobb technológiákkal dolgozunk, egyre korszerűbb gyógyszerekkel a kórházakban, amelyek sokkal drágábbak, mint a néhány évvel ezelőttiek. Ez az a tétel, amire hiányzik a pénz” – fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnöke. Úgy látja, minden adósságrendezés fontos, de a mostani év közbeni intézkedés nagyon lényeges. Az elmúlt évek gyakorlatában év végén egy nagy csomagban történt ez meg, most az év közbeni kisebb mértékű adósságrendezések valamennyire közelebb tudnak vinni az egyensúlyhoz.
„De attól nagyon messze vagyunk, hogy ezek a csomagok elérjék azt a szintet, hogy adósság nélkül gazdálkodjunk. Nyilván erre hosszú távú és olyan megoldás kell, ami előre beleteszi a költségvetésbe azokat a szükséges forrásokat, amelyekkel a kórházak gazdálkodni tudnak, és akkor ez valódi gazdálkodássá válhat. Így talán eljutunk oda, hogy megfelelő finanszírozás mellett az adósság képződése is elkerülhető lesz” – mondta Velkey György.”
Forrás:
Kórházi adósságrendezés: a beszállítók szerint ez csak vízcseppnyi segítség; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2024. június 21.
Kapcsolódó hanganyag:
Orvostechnikai Szövetség – Rásky László (MP3)
Kórházszövetség – Velkey György (MP3)
