„Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.
A 2024. évi Európai Igazságügyi Eredménytábla (új ablakban nyílik meg) szerint Magyarország tovább erősítette pozícióját az európai igazságszolgáltatási rangsorban.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkében foglalt, a tisztességes eljáráshoz való jog fontos eleme az ügyek észszerű időn belül történő befejezése. Az uniós tagállamok közül Magyarországon a legkedvezőbb a polgári és gazdasági peres ügyek (7. ábra), illetve a második legkedvezőbb a közigazgatási ügyek valamennyi fokon történő eldöntéséhez szükséges becsült idő (9. ábra).
Az ügyteher halmozódása szempontjából fontos mutató, hogy az adott ügyszakban érkezett ügyekhez képest milyen arányt képviselnek a befejezett ügyek. Magyarország a negyedik legjobb teljesítményt nyújtotta első fokon a polgári és gazdasági peres ügyek befejezési arányát illetően (11. ábra).
Fontos kérdés a bíróságok aktuális leterheltsége. Az első fokon folyamatban lévő polgári, gazdasági, közigazgatási és egyéb ügyek lakosságszám-arányos mennyisége tekintetében Magyarország az Európai Unió 27 tagállama közül a harmadik helyen (13. ábra), ezen belül a polgári és gazdasági peres ügyek tekintetében az ötödik (14. ábra), a közigazgatási ügyek tekintetében a harmadik helyen áll (15. ábra).
A költségmentesség elérhetősége és a bírósági eljárási díjak, illetékek mértéke nagyban befolyásolja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, különösen a szegénységben élő vagy szegénység által fenyegetett emberek esetében. A magyar bírósági eljárás megindításának eljárási illetéke az alacsonyabbak közé tartozik Európában (25. ábra).
A Kúria vonatkozásában kiemelendő minőségi mutató a nemek arányának megoszlása: a legtöbb tagállamban a legfelsőbb bírósági bírák kevesebb mint 50 %-a nő (38. ábra), míg Magyarországon 2023-ban ez az érték meghaladta az 59 %-ot, amivel a Kúria az ötödik helyet foglalja el az eredménytáblán.
A 2024. évi Európai Igazságügyi Eredménytábla kiemeli, hogy az igazságszolgáltatás digitalizálása kulcsfontosságú az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelése szempontjából, és rendkívül hatékony eszköz az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítésére és az igazságszolgáltatás minőségének javítására. A COVID-19 világjárvány előtérbe helyezte, hogy a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a modernizációs reformokat ezen a területen (5. oldal).
A digitális megoldások polgári, gazdasági, közigazgatási és büntetőügyekben történő alkalmazása megköveteli a nemzeti eljárási szabályok megfelelő kialakítását, különös tekintettel a távközlési technológia (pl. videokonferencia) bírósági eljárásokban való használatára és a digitális bizonyítékok elfogadhatóságára. Az eljárási szabályokon túl a bíróságoknak megfelelő eszközökkel és infrastruktúrával kell rendelkezniük a távkommunikációhoz és a biztonságos távoli munkahelyi hozzáféréshez is (35-36. oldal).
A bíróságok és más intézmények, illetve szakemberek közötti biztonságos elektronikus kommunikációhoz megfelelő infrastruktúrára és eszközökre van szükség. Az infokommunikációs technológia ily módon fontos szerepet játszik a bíróságok munkájának támogatásában, jelentős mértékben hozzájárul az igazságszolgáltatási rendszerek minőségéhez. A bírók és az igazságügyi alkalmazottak rendelkezésére álló különböző digitális eszközök racionalizálhatják a munkafolyamatokat, biztosíthatják a munkateher igazságos elosztását, és jelentős időmegtakarítást eredményezhetnek (36-37. oldal).
A magyar jogszabályok európai viszonylatban több jogrendszernél is szélesebb körben teszik lehetővé a digitális technológiák polgári, gazdasági, közigazgatási és büntetőügyekben történő alkalmazását (43. ábra), amelyet a bíróságok gyakorlata is megfelelően tükröz (44. ábra).
Az eredménytábla szerint ugyanakkor az igazságszolgáltatási rendszerek fontos minőségi szempontja az is, hogy az eljárás egyes lépéseit elektronikus úton lehessen végrehajtani. A keresetek elektronikus benyújtása, az eljárás online nyomon követésének és előrehaladásának lehetősége vagy az iratok elektronikus kézbesítése kézzelfoghatóan megkönnyítheti a polgárok és a vállalkozások, illetve jogi képviselőik számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint csökkentheti a késedelmeket és a költségeket. Az ilyen digitális közszolgáltatások elérhetősége hozzájárul ahhoz, hogy a bíróságok egy lépéssel közelebb kerüljenek a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz, ezáltal növelve az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett közbizalmat (37. oldal).
A magyar bíróságok az európai bíróságok legjobbjai közé tartoznak a biztonságos elektronikus kommunikációs eszközöket (45. ábra), a büntetőeljárások lefolytatására és nyomon követésére (48. ábra), továbbá a polgári, gazdasági és a közigazgatási eljárások kezdeményezésére és nyomon követésére alkalmazott digitális megoldásokat illetően is (47. ábra). A valamennyi bírósági fokon közzétett ítéletek nyilvános online hozzáférhetősége szempontjából hazánk ugyancsak a legeredményesebb európai államok közé tartozik (49. ábra).”
Forrás:
Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán; Kúria; 2024. június 24.;
2024 EU Justice Scoreboard (PDF)
