„A mai napon hatályba lép a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja annak biztosítása, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett. A rendelet célja a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve e technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály bevezeti a mesterséges intelligencia előretekintő fogalommeghatározását, amely termékbiztonságon és kockázatalapú megközelítésen alapul az EU-ban:
- Minimális kockázat: A legtöbb MI-rendszer, például a mesterséges intelligencián alapuló ajánlórendszerek és a spamszűrők ebbe a kategóriába tartoznak. Ezekre a rendszerekre nem vonatkoznak kötelezettségek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály értelmében, mivel minimális kockázatot jelentenek a polgárok jogaira és biztonságára nézve. A vállalatok önkéntesen további magatartási kódexeket fogadhatnak el.
- Egyedi átláthatósági kockázat: A mesterségesintelligencia-rendszereknek, például a csevegőrobotoknak egyértelműen közölniük kell a felhasználókkal, hogy gépekkel lépnek kapcsolatba. Bizonyos mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat, köztük a mélyhamisításokat is, ekként kell címkézni, és a felhasználókat tájékoztatni kell a biometrikus kategorizálási vagy érzelemfelismerő rendszerek használatáról. Ezenkívül a szolgáltatóknak oly módon kell kialakítaniuk rendszereiket, hogy a szintetikus audio-, video-, szöveges és képi tartalmak gépileg olvasható formátumban címkézhetők legyenek, és felismerhető legyen, hogy mesterségesen előállított vagy manipulált tartalmakról van szó.
- Magas kockázat: A nagy kockázatúként azonosított MI-rendszereknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, beleértve a kockázatcsökkentő rendszereket, az adatkészletek magas minőségét, a tevékenységek naplózását, a részletes dokumentációt, az egyértelmű felhasználói információkat, az emberi felügyeletet, valamint a nagyfokú robusztusságot, pontosságot és kiberbiztonságot. A szabályozói tesztkörnyezetek elősegítik a felelősségteljes innovációt és a kielégítő MI-rendszerek fejlesztését. Az ilyen nagy kockázatú MI-rendszerek közé tartoznak például a munkaerő-felvételre vagy annak értékelésére használt MI-rendszerek, hogy valaki jogosult-e kölcsönre vagy autonóm robotok működtetésére.
- Elfogadhatatlan kockázat: Az emberek alapvető jogait egyértelműen fenyegető mesterségesintelligencia-rendszerek be lesznek tiltva. Ide tartoznak az olyan MI-rendszerek vagy -alkalmazások, amelyek a felhasználók szabad akaratának megkerülése érdekében manipulálják az emberi viselkedést, például a kiskorúak veszélyes magatartását ösztönző hangsegítést használó játékok, a kormányok vagy vállalatok általi „társadalmi pontozást” lehetővé tevő rendszerek, valamint a prediktív rendfenntartás bizonyos alkalmazásai. Nem lesz megengedett a biometrikus szisztémák bizonyos típusú felhasználása sem, ilyen például az érzelemfelismerő rendszerek munkahelyi alkalmazása, az embereket kategorizáló rendszerek némelyikének bevezetése vagy a valós idejű távoli biometrikus azonosítás bűnüldözési célú felhasználása a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken (csekély számú kivételtől eltekintve).
E rendszer kiegészítése érdekében a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályokat vezet be az úgynevezett általános célú MI-modellekre is, amelyek olyan nagy teljesítményű MI-modellek, amelyeket sokféle feladat, például emberszerű szöveg generálására terveztek. Az általános célú MI-modelleket egyre gyakrabban használják MI-alkalmazások összetevőjeként. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály biztosítani fogja az átláthatóságot az értéklánc mentén, és kezeli a leginkább alkalmas modellek lehetséges rendszerszintű kockázatait.
A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok alkalmazása és érvényesítése
A tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek. A Bizottság MI-hivatala lesz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály uniós szintű végrehajtásának fő szerve, valamint az általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok érvényesítéséért.
A szabályok végrehajtását három tanácsadó szerv fogja támogatni. A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület biztosítani fogja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes alkalmazását az uniós tagállamokban, és a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés fő szerveként fog eljárni. A végrehajtással kapcsolatban egy független szakértőkből álló tudományos testület nyújt majd technikai tanácsadást és hozzájárulást. Ez a testület riasztásokat adhat ki az MI-hivatalnak az általános célú MI-modellekkel kapcsolatos kockázatokról. A mesterségesintelligencia-hivatal egy különböző érdekelt felekből álló tanácsadó fórumtól is kaphat iránymutatást.
Azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tartják be a szabályokat, pénzbírságot szabnak ki. A bírságok a tiltott mesterségesintelligencia-alkalmazások megsértése esetén a globális éves forgalom 7%-át, az egyéb kötelezettségek megsértése esetén akár 3%-át, a helytelen információk szolgáltatása esetén pedig akár 1,5%-át is elérhetik.
Következő lépések
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-rendszerekre vonatkozó tilalmak azonban már hat hónap elteltével alkalmazandók, míg az úgynevezett általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok 12 hónap elteltével lesznek alkalmazandók.
A teljes körű végrehajtást megelőző átmeneti időszak áthidalása érdekében a Bizottság elindította a mesterséges intelligenciáról szóló paktumot. Ez a kezdeményezés felkéri az MI-fejlesztőket, hogy a jogszabályban előírt határidők előtt önkéntesen fogadják el a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kulcsfontosságú kötelezettségeit.
A Bizottság emellett iránymutatásokat dolgoz ki annak meghatározására és részletezésére, hogy miként kell végrehajtani a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, valamint elősegíti a társszabályozási eszközöket, például a szabványokat és a gyakorlati kódexeket. A Bizottság részvételi szándék kifejezésére való felhívást tett közzé, hogy részt vegyen a mesterséges intelligenciára vonatkozó első általános célú gyakorlati kódex kidolgozásában, valamint több érdekelt féllel folytatott konzultációt, amely lehetővé tette valamennyi érdekelt fél számára, hogy véleményt nyilvánítson a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti első gyakorlati kódexről.
Háttér
A Bizottság 2023. december 9-én üdvözölte a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról szóló politikai megállapodást. A Bizottság 2024. január 24-én intézkedéscsomagot indított annak érdekében, hogy támogassa az európai induló innovatív vállalkozásokat és kkv-kat a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. A Bizottság 2024. május 29-én ismertette a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalt. 2024. július 9-én hatályba lépett az EuroHPC közös vállalkozásról szóló módosított rendelet, ami lehetővé tette mesterségesintelligencia-gyárak létrehozását. Ez lehetővé teszi, hogy célzott mesterségesintelligencia-szuperszámítógépeket használjanak az általános célú mesterségesintelligencia-modellek (GPAI) betanításához.
A Közös Kutatóközpont (JRC) által végzett folyamatos, független, tényeken alapuló kutatás alapvető fontosságú volt az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos politikáinak alakításában és azok hatékony végrehajtásának biztosításában.
Bővebb információ
A mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály
A mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályok – Kérdések és válaszok
Európai MI-iroda | Európa digitális jövőjének megtervezése
Idézet(ek)
„A mesterséges intelligencia megváltoztathatja munka- és életmódunkat, és hatalmas előnyöket ígér a polgárok, a társadalom és az európai gazdaság számára. A technológia európai megközelítése az embereket helyezi előtérbe, és biztosítja mindenki jogainak megőrzését. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály révén az EU fontos lépést tett annak biztosítása érdekében, hogy a mesterségesintelligencia-technológia alkalmazása tiszteletben tartsa az uniós szabályokat Európában.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök
„A mai napon Európa vezető szerepet tölt be a megbízható mesterséges intelligencia terén. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálybalépésével az európai demokrácia hatékony, arányos és világelső keretet hozott létre a mesterséges intelligencia számára, kezelve a kockázatokat, és a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai induló vállalkozások nyitópadjaként szolgálva.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”
Forrás:
Hatályba lép a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály; Európai Bizottság; 2024. augusztus 1.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról!]
