Skip to main content
közigazgatás: külföldönközigazgatási informatikapolitikaszakirodalom

A tényalapú kormányzati cselekvés bázisául szolgáló közadatvagyon átalakulása az Egyesült Királyságban

By 2024. augusztus 25.No Comments

1 Bevezetés

1. Mindenütt adatokkal találkozunk. Nap mint nap, gyakran anélkül, hogy tudnánk, a legtöbbünk rengeteg új adatpontot generál költési szokásainkról, ingázási szokásainkról és még sok minden másról.

2. Jól hasznosítva ez az adattömeg nemcsak a közszolgáltatások nyújtásának módját változtathatja meg az Egyesült Királyságban, hanem a polgárok életét is. De mennyire hatékonyan gyűjtik, elemzik és használják fel az újszerű adatforrásokat a kormánytisztviselők? És hogyan lehetünk biztosak abban, hogy magánéletünket védik, és hogy az adatokat etikus módon használják fel? Ez a bizottság ezekre és más kérdésekre kereste a választ a Transforming the UK’s Evidence Base című vizsgálatunk részeként, amelyet 2023 júliusában indítottunk el.

A vizsgálat hatóköre

3. A Public Administration and Constitutional Affairs Committee (PACAC), azaz aKözigazgatási és Alkotmányügyi Bizottság felelős az Egyesült Királyság Statisztikai Hatósága (UKSA) munkájának felügyeletéért, a Parlament nevében. A mostani Parlament munkája során világossá vált számunkra, hogy az UKSA és a szélesebb körű nyilvános adatkörnyezet, amelyen belül működik, gyorsan átalakul. A tisztviselők törvényes hozzáférést nyertek új, újszerű adatforrásokhoz, és olyan új infrastruktúrák fejlesztése van folyamatban, mint például az összkormányzati integrált adatszolgáltatás (Integrated Data Service), amely lehetővé teszi a kormányzati elemzők és az elismert kutatók számára, hogy olyan módon kapcsolják össze az adatokat, amilyenre korábban még nem volt lehetőség. Tényleg, nem sokkal a vizsgálat elindítása előtt éppen az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) konzultált a tízévenkénti népszámlálás leállítására irányuló javaslatokról – ami arra utal, hogy a most megjelenő új adatforrások időszerűbb, részletesebb és költséghatékonyabb betekintést nyújthatnak az Egyesült Királyság lakosságára vonatkozóan, mint az a nagyszabású felmérés, amelyre hagyományosan támaszkodtunk.

4. Vizsgálatunk célja ennek a változó környezetnek a feltárása volt, valamint az Egyesült Királyság válaszkészsége. Négy kérdést vizsgáltunk meg különösen:

a) Mi a jelenlegi rendszer a hivatalos statisztikák és elemzések előállítására és közlésére az Egyesült Királyságban?

b) Hogyan változik a nyilvános adatok átfogó helyzete az Egyesült Királyságban?

c) Mit jelent a magánélet védelme és az adatok „etikus” felhasználása? és

d) Hogyan tudja a nyilvános adatok rendszere kiszolgálni felhasználóit?

5. A parlamenti vizsgálóbizottság (PACAC) erre a négy kérdésre keresett bizonyítékot a hivatalos statisztikák és elemzések kontextusában. Ez az a két terület, amely az UKSA hatáskörébe tartozik. Amikor a vizsgálatunk során benyújtott számos beadvány a kutatásról is szólt, kiterjesztettük a vizsgálatot erre kategóriára is. Tevékenységünk során nem egy adott kormányzati szerv vagy program napi munkáját kívántuk ellenőrizni, hanem inkább azt a tág keretrendszert vizsgáltuk, amely a kormányzati döntések számára használható nyilvános adatkészleteket szolgáltatja, és megfontoltuk, hogyan lehetne biztosítani, hogy ezek az adatkészletek az elkövetkező években is megfeleljenek a közpolitikai céloknak és rendelkezésre álljanak az Egyesült Királyság állampolgárai számára…”

Forrás:
Transforming the UK’s Evidence Base; UK Parliament; 2024. május 24.
(Letölthető a jelentés PDF-ben.)