„Az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának a 11 százalékáért az egyéni személygépjárművek felelősek, így a klímacélok teljesítésének érdekében az elektromobilizáció kiemelten fontos. Az elektromos autók terjedését elősegíti, ha a kiterjedt hálózaton megfelelő mennyiségű és olcsó töltőpont áll rendelkezésre. Az e-autó infrastruktúra a globális versenyképesség szempontjából is kiemelkedő, hiszen az autóipar az a gazdasági ágazat, amelyben Európa meg tudta őrizni vezető szerepét. Az Unió vállalása szerint az évtized végére 3,5 millió töltőpontot kell üzembe helyezni, a jelenlegi telepítési tendencia mellett azonban ez a célkitűzés nem fog teljesülni. Elemzésünkben bemutatjuk, hogyan állnak a tagállamok a töltőhálózat-fejlesztésében. Összességében Magyarország kapcsán megállapítható, hogy bár nálunk a legolcsóbb az e-autók „tankolása”, a töltési-infrastruktúra túlterheltnek számít.
Az Európai Unió szén-dioxid kibocsátásának közel negyede származik a közlekedésből, amely arányon belül a közúti közlekedési eszközök részesedése 72 százalékos. Összességében a legfrissebb kimutatások szerint a közúti személygépjárművek az EU szén-dioxid kibocsátásának közel 11 százalékáért felelősek, éppen ezért a klímaváltozás elleni küzdelemben kiemelten fontos az elektromobilizációs törekvés. Az Európai Unió célkitűzése szerint az évszázad közepére az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kell csökkenteni a közlekedésből származó üvegházhatású-gáz kibocsátást. Ahhoz, hogy teljesüljön az EU azon célkitűzése, miszerint az évtized végére 3,5 millió darabra növelik az e-autó töltőpontok számát, 2024-et is beleszámítva a következő hét évben évi több mint 401 ezer töltőállomást kellene telepíteni, a jelenlegi telepítési ütem mellett azonban ez nem fog teljesülni.
Pusztán a töltőpontok száma szerint rangsorolva az Unió tagállamait, hazánk 3566 töltőállomással a lista 13. helyén áll. Az EU 691 ezer töltőpontjának közel 60 százaléka mindössze három országban, Hollandiában, Németországban és Franciaországban található. Az eltérő e-autó állomány miatt azonban a töltőpont-hálózat kiterjedtségét célszerűbb az egy elektromos autóra jutó töltőpont rangsor alapján megítélni. Az ezen szempont szerint elkészített rangsorban a 27 tagállam közül Magyarország hátulról az ötödik helyen áll, azaz egy töltőpontra körülbelül 20 és fél elektromos autó jut. A kimutatás pontosságát árnyalja, hogy egyre több EV-tulajdonos lakóhelyére is telepít töltőpontot, amelyek számáról nem érhető el pontos információ.
Bizonyos országok esetében az egy töltőpontra jutó e-autók alacsony számát nem a kiterjedt töltőhálózat, hanem a kevés elektromos meghajtású autó (electric vehicle, EV) okozza. Például Bulgária esetében a legalacsonyabb az EV-k gépjárműállományon belüli aránya, így az egy töltőpontra jutó járműarány is alacsony. Ezzel szemben, köszönhetően az Unióban legtöbb telepített töltőállomásnak, Hollandiában annak ellenére a második legalacsonyabb a töltőpontok kihasználtsága, hogy a negyedik legmagasabb az e-autók elterjedtsége.
Az Eurostat másik adatbázisában elérhetőek a töltőpontokon tapasztalható tarifák, különböző előfizetési konstrukciók és járműmodellek szerint. Elkészítettük az (alacsonyabb tarifát nyújtó) előfizetés nélküli átlagos díjszabások rangsorát az egyik legnépszerűbb EV, a Tesla Model 3 esetében. A 27 nemzet közül hazánk a negyedik helyen állt 2024. első negyedévében, azaz kicsit több mint 15,5 eurót kellett fizetni egy Tesla teljes feltöltésére. Hasonló kimutatás szerint Magyarországon a legolcsóbb az EV-k töltése az uniós tagállamok közül. A „tankolás” Portugáliában volt a legolcsóbb, mindössze 8,5 eurós, míg a legdrágább Szlovéniában, ahol ennek az összegnek több mint ötszörösét, 45,3 eurót kellett fizetni. Az olcsóbb töltési díjat lehetővé tevő előfizetések tekintetében is hazánk az uniós rangsor ötödik helyén áll.
Ezek alapján megállapítható, hogy Magyarországon olcsónak számít az elektromos autók töltése, viszont a töltőpontok alacsony száma miatt a hálózat leterhelt, nehezebben lehet szabad állomást találni.
…
Az egy töltőpontra jutó töltési teljesítmény szempontjából a kelet-közép-európai országok teljesítenek a legjobban. A rangsor középmezőnyébe a nyugat-európai országok kerültek, mivel ezen államok a töltési kapacitás helyett az országos lefedettségre koncentrálnak. A sorrend végén a fejletlen töltőrendszerű dél-európai országok állnak.Az Eurostat a töltőpontok száma és ezek összteljesítménye alapján egy klaszterelemzést is készített, vagyis azonos jellemzőkkel rendelkező országok csoportját hozta létre. A kialakult klaszterek nagyban tükrözik Európa régióinak fejlettségi szintjét és gazdasági fejlődésük dinamikáját. Eredmények alapján öt csoportot hoztak létre: magas teljesítményű, de kevés töltőponttal rendelkező országok (Bulgária, Észtország, Lettország), dinamikus fejlődő infrastruktúrával rendelkező kelet-közép-európai országok (Szlovákia, Horvátország, Csehország), alacsonyabb teljesítménnyel, de kiterjedt töltőhálózattal rendelkező nyugat- és észak-európai országok, alacsony teljesítményű és alacsony sűrűségű töltőpont-hálózattal rendelkező dél-európai országok (Spanyolország, Olaszország, Görögország) és a minden szempontból fejletlen infrastruktúrával rendelkező országok (Ciprus, Málta, Írország).”
Forrás:
Magyarországon olcsó, de túlterhelt az e-autó töltőpont hálózat; Horváth Sebestyén; Oecogram; Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány; 2024. szeptember 17.
